hirdetés
hirdetés

MediTech

Nyomtassunk gyógyszert!

Ha már lehet fegyvereket előállítani 3D-s nyomtatással, miért ne lehetne gyógyszereket is printelni otthon, személyre szabottan? A patikák hamarosan nem gyógyszereket, hanem kémiai tervrajzokat, szoftvereket és molekuláris nyomtatókat fognak árulni.

hirdetés

„A gyógyszeripart szét fogja zilálni ez az új lehetőség, viszont ha bármilyen molekulát lehet otthon nyomtatni, annak óriási vonzata lesz a szabályzást illetően.” – írja blogjában a medicina és a digitális technológiák kapcsolatának szakértője, dr. Meskó Bertalan, aki orvosi jövőkutatónak tanul, ezért 20 pontban összefoglalta az orvoslás közeljövőjében várható elképesztőbbnél elképesztőbb lehetőségeket. 

Emberi szervek a nyomtatóból 

Már ma is lehet élő szöveteket nyomtatni, így a New Scientist az év elején adott hírt arról, hogy Kaliforniában 3D printerrel működő májszövetet állítottak elő.

A printer májsejtekkel és endotelsejtekkel van megtöltve, amelyek korábbi májbiopsziákból vagy operáció során eltávolított májakból származnak. A szövet 0,5x4x4 mm méretű, 20 sejtrétegből épül fel, és endotélből álló csatornákat is tartalmaz, így a szövet 5 napig is életben tud maradi, ami óriási eredmény ahhoz képest, hogy az egyrétegű sejttenyészetek élettartama általában 2 nap körül van. A printerrel előállított funkcionáló májszövet nemcsak hosszabb élettartamú, de több funkcióval is bír, mint az egyrétegű sejttenyészet, képes albumint, koleszterint és detoxifikáló enzimeket, pl. citokróm P450-et előállítani. 

A printelt mini-máj valóságközeli szerkezete és működése révén jó eszköz gyógyszertoxicitási vizsgálatokhoz, az előállító cég hosszú távú célja pedig olyan funkcionáló máj 3D-s printelése, ami alkalmas emberi transzplantációra.  A mini-májon kívül aztán az idei év további részében már működő mini-vesét is előállítottak (Xu Mingen és munkatársai, Huazhong University of Science and Technology). 

Gyógyszerész helyett nyomtató? 

Ezután már igazán nem kell csodálkozunk azon, hogy a híradások szerint a jövőben a gyógyszereket és a drogokat is 3D-s nyomtatással fogjuk majd előállítani. Ezáltal a receptre felírt orvosságokhoz egyszerűbben hozzá lehet majd jutni, írja a lehetőségről beszámoló The Week című internetes magazinban Chris Gayomali, azonban sok veszélyes helyzettel is meg kell majd küzdenünk. És nemcsak a gyógyszerek előállítása kapcsán, hanem minden iparág át fog alakulni a 3D-s nyomtatás következtében, a konyhai eszközök és ételek előállításától kezdve a fegyverek gyártásán át a diagnosztikumok printeléséig. 

A 3D-s printelés orvostudományban és gyógyszerészetben való alkalmazásának éllovasa egy kémikus, Lee Cronin, aki a Glasgow-i Egyetemen dolgozik csapatával a molekuláris printer kifejlesztésén.

Mint TED-előadásában elmondja, a technológia elemeiben már most létezik, és hamarosan online gyógyszertárakat fogunk felkeresni digitális receptünkkel, megrendeljük a kívánt szer molekuláris tervrajzát, valamint  a szükséges alapanyagokat („kémiai tinta”), és otthon, a szoftver és a molekuláris printer birtokában saját magunk állítjuk elő a személyes igényeinkhez alakított gyógyszert. Nyilvánvaló: a jelenlegi gyógyszerelosztási szisztéma teljesen át fog alakulni – a patikák nem gyógyszereket, hanem molekuláris tervrajzokat és szoftvereket fognak árulni.

Mint azt Chris Gayomali megjegyzi: az otthon előállított gyógyszerek révén a nagy gyógyszergyártók multimilliárd dolláros haszna igencsak meg fog csappanni, és a szegényebb országokban élő betegek is jobban megengedhetik majd maguknak az orvosságok megvételét, de a gazdagabb országok polgárai is olcsóbban és egyszerűbben juthatnak majd hozzá a szerekhez. Az egyik legnagyobb probléma, ahogy többek között a The Guardian című lap írja Mike Power Drugs 2.0 című könyvét bemutatva, az lesz, hogyan ellenőrizzük azokat, akik eladásra fognak szereket nyomtatni. Az internetes gyógyszer-kereskedelemben már ma is óriási probléma a szerek hamisítása, illetve téves címkézése, az adott név alatt valami teljesen más eladása.  

Mikor jön el az otthon nyomtatható gyógyszerek világa? A Vice című magazin ezt is megkérdezte a molekuláris printert fejlesztő Lee Cronintól, aki a következőket válaszolta: „Talán 10-15 éven belül. Ki tudhatja biztosan? Az is lehet, hogy már 5-10 év múlva.”

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés