hirdetés
hirdetés

Az innováció akadémiája

Nem az innováció kevés, a képzés hiányos

A hazai oktatásból régóta hiányzott egy olyan gyakorlatközpontú innovációsmenedzsment-képzés, ahol a vállalatvezetők megtanulhatják a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek szakszerű lebonyolítását. A Glósz és Társa Pénzügyi és Innovációs Tanácsadó Iroda által alapított Innováció Menedzsment Akadémia vezetője, Kiss János József állítja: a hazai vállalkozások jelentős részében úgy folyik kutatás-fejlesztés, hogy nem is tudnak róla. Az ismeretek hiánya miatt pedig a magyar cégek kevésbé tudják kihasználni az innovációban rejlő lehetőségeket.

hirdetés

GyT.: Milyen céllal hozták létre 2016-ban a magánakadémiájukat?

Kiss János József: Mi innovációsmenedzsment-szolgáltatásokat is értékesítünk vállalatok részére, és gyakran azt tapasztaltuk, hogy a cégvezetőknek az is problémát jelent, hogy megértsék, miről beszélünk. Az innováció fogalma is homályos számukra. Ez persze nem az ő hibájuk. Az innovációval kapcsolatos információk oktatása hiányos a hazai felsőoktatásban. Nem indult olyan szakirányú képzés, amely arra fókuszálna, hogyan kell egy vállalati innovációs projektet megtervezni, megvalósítani, kivitelezni. Mi ezt a hiányt igyekszünk pótolni, és a képzéseink kifejezetten gyakorlatorientáltak. 

GyT.: Lenne mit bepótolni e téren, ugyanis az Európai Bizottság legfrissebb innovációs ranglistája szerint a 28 uniós ország közül mi a 23. helyre kerültünk a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokban. A kisebb hazai vállalkozásoknál különösen alacsony szintű az innováció.

K.J. J.: A mindennapi gyakorlatban mi azt látjuk, hogy ennél azért jobb a helyzet: a hazai kkv-szektorban rendszeresen végeznek kutatás-fejlesztést, csak sok esetben a cégek maguk sem tudják, hogy ezt teszik. Nagyok sok a tévképzet és a félreértés, ami szintén az ismeretek hiányából fakad. A vállalatvezetők közül sokan azt hiszik, a kutatás-fejlesztés csakis az alapkutatásokat jelenti, valami olyasmit, amit akadémiai és egyetemi kutatóközpontokban művelnek, és amihez nem társul gyakorlati alkalmazás. Holott a jogszabály szerint az innováció új termék, új szolgáltatás vagy új eljárás létrehozását jelenti. Ha pedig valaki a saját egyedi ötlete alapján fejleszt, hoz létre valami újat, az kutatás-fejlesztésnek minősül. Például ha egy kisvállalkozótól megrendelnek egy olyan új alkatrészt, amelyhez a gyártószerszám új prototípusát is elő kell állítania, akkor többnyire kísérleti fejlesztést, a kutatás-fejlesztés egyik formáját végzi.

Fotó: Gyurkovics Anna
Fotó: Gyurkovics Anna

GyT.: A hazai kkv-szektor vállalkozóitól gyakran hallani, hogy szívesen költenének innovációra, de a mindennapi fennmaradásukért kell küzdeni. Mit lehet nekik mondani?

K.J. J.: Azt, hogy az innováció alapvetően nem pénz kérdése. Például az innovatív startupok is többnyire a nulláról indulnak. Épp azért kell tudnia egy cégnek, hogy kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik, mert így igénybe vehet olyan kedvezményes támogatási és hitelfinanszírozási lehetőségeket, amelyekkel a saját forrásait jól és célirányosan ki tudja egészíteni. Az innováció nem függ össze a cég nagyságával, sőt, a kisvállalkozások még inkább rá vannak kényszerítve arra, hogy innovatívak legyenek. Ugyanis gyakran az a probléma velük, hogy nincs olyan egyedi termékük vagy szolgáltatásuk, amellyel jól eladhatóvá tehetnék magukat a piacon. Ha valaki tudja, hogy innovációt végez, és nincs elég pénze a megvalósításához, kockázati tőketársaságokhoz fordulhat, kedvezményes állami programok is vannak erre. Uniós pályázatokon pedig a már működő cégek vehetnek részt kutatás-fejlesztési projektjeikkel, amennyiben azok pénzügyi, műszaki, jogi szempontból kellően megalapozottak. Ehhez is szakmai ismeretek kellenek, mert a látszólag apró hiányosságokon is el lehet csúszni. Az egyik ügyfelünk például újszerű könnyűrepülőgépeket tervezett. Nagy volt iránta az érdeklődés, külföldi együttműködő partner is akadt volna, viszont partnerünk cége akkorra már olyan veszteséges volt papíron, hogy hatósági megszüntetés fenyegette. A könyvelésüket átnézve kiderült: az innovációval kapcsolatban mindent költségként könyveltek el, mert nem tudták, hogy a sikeres kutatás-fejlesztési projektek eredményét vagyonként, az immateriális javak között kell nyilvántartani. A helyes számviteli gyakorlat kialakításával sikerült a problémát elhárítani, és eredményesen tudtak tovább haladni az innováció megvalósításában.

GyT.: Mi mindenen múlhat még az innováció sikere?

K.J. J.: Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a projektek tudatos, szakszerű tervezése és végigvitele. Mielőtt valaki az ötlete megvalósításáról dönt, nem árt tájékozódni, hogy vajon valaki más nem valósította-e már meg ugyanezt valamikor, akár másik országban is. Ma már léteznek olyan kockázatelemző módszerek, amelyekkel az ötletek közül kiválaszthatjuk a legígéretesebbeket, a többit pedig elvethetjük. Azt azonban tudni kell: a siker soha nem százszázalékos, az innovációban mindig van bizonytalansági tényező. Arra is vannak szakmai iránymutatások, hogy egy projektet mikor kell befejezni, elengedni. A kutatás-fejlesztési folyamatban több olyan döntési pont van, ahol át kell gondolni, ki kell számítani, hogy érdemes-e tovább erőltetni valamit, vagy jobb, ha a veszteségek minimalizálásával új irányba indulunk. A sikeres innovációk jelentős része nem úgy születik meg, hogy valaki otthon töri a fejét egy jó ötleten. Gyakran a piac változása kényszeríti a céget gyors döntésekre. A Ford T-modell is így jött létre. Az autógyáros John Ford azt tapasztalta, hogy hirtelen megnőtt a vásárlói igény a minél egyszerűbb, megfizethető autók iránt. Ford ellátogatott egy vágóhídra, ahol a hús feldolgozása futószalagon történt. Akkor jutott eszébe, hogy ezt a módszert az autógyártásban is alkalmazhatná. Így találta ki a T-modell futószalagszerű gyártási technológiáját, az első tömeggyártásban készült autót.

GyT.: Ma már sok nagyvállalat nem „házon belül” oldja meg az innovációit, hanem külsős cégekkel. Például a világ legnagyobb vasúti fékrendszerét gyártó Knorr-Bremse startupokkal újította meg a belső kommunikációját. Az innováció kihelyezése az új trend?

K.J. J.: Ez nem új jelenség: a nagyvállalatok a különböző részfeladatokban eddig is együttműködtek speciális területre szakosodott külső cégekkel. Például a Siemens is kutatás-fejlesztést végző beszállítókkal szerződött, bár ezek nem startupok. A nagyvállalatoknak egyszerűbb egy részfeladatban az innovációt külső szakértőkre bízni, mint a saját csapatát erre ráállítani. A gazdaság minden területén hatalmas az érdeklődés az újdonságok iránt. Amerikában a nagy cégek nemzetközi versenyeket hirdetnek meg egy-egy feladat innovatív megoldására.

Fotó: Gyurkovics Anna
Fotó: Gyurkovics Anna

GyT.: A Boston Consulting Group minden évben összeállítja a világ leginnovatívabb cégeinek ötvenes listáját, amelyet idén a Google, az Amazon és az Apple vezet. Szakértők szerint a következő években a digitalizáció, az új technológiák alkalmazása, a mesterséges intelligencia használata vízválasztó lehet a legsikeresebb vállalatok és a többiek között. Ez azt is jelenti, hogy a kis- és középvállalkozások menthetetlenül lemaradnak az innovációs versenyben?

K.J. J.: A két dolog nem függ össze. Minden lean startup kézikönyv azzal kezdődik: hogy az innováció nem kizárólag az iPhone. A digitalizáció, az automatizáció egy probléma megoldása, de ezenkívül még rengeteg kis innováció létezik. Ha egy kávézó tulajdonosa megalkot egy új receptúrát, nagyon sikeres lehet vele a piacon. Ez is innováció, és nem kell hozzá mesterséges intelligencia. Ha azt szeretnénk, hogy az innovációs technikák minél szélesebb körben elterjedjenek idehaza, először az ilyen, a vállalkozók körében is nagyon gyakori félreértéseket kell tisztázni: az innováció nemcsak az, amihez feltétlenül high technika kell, hanem olyan hétköznapi tevékenység, amelyet rengeteg hazai vállalkozásban is végeznek anélkül, hogy tudnának róla.

Sándor Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés