hirdetés
hirdetés

Mi lehet a megoldás Magyarországon?

Munkaerőhiány és munkanélküliség Európában

Munkaerőpiaci körképet készítettünk Európa szívéből, választ keresve arra, hogy hogyan alakult ki a munkaerőhiány az ipari szektorban, illetve miként lehet megoldani azt az ellentmondásos helyzetet, miszerint a munkanélküliek száma és a szükséges munkaerő létszáma között nincsen jelentős eltérés.

hirdetés

Miközben borzolja a kedélyeket a hír, hogy Szügyön egy autóipari beszállító mexikói, majd tatár nőkkel varratja a vászontetőt a kabriókra, a valós munkanélküliség igen magas az országban. A népesség csupán harmada dolgozik a versenyszférában, a regisztrált munkanélküliek száma háromszázötvenezer fő, míg a közfoglalkoztatottaké körülbelül kettőszázezer fő, a legszerényebb becslések szerint is minimum félmillióan dolgoznak külföldön, de azok számát, akik nincsenek regisztrálva, megbecsülni sem lehet. Ezzel párhuzamosan az európai munkáltatók 40%-a arról számol be egy 2013-as európai vállalati felmérés keretében, hogy nem találnak megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cégük növekedni tudjon.

Miért van munkaerőhiány, amikor rengeteg a munkanélküli?

Egyetlen példa jól szemlélteti a helyzetet: a hazai sajtóban az elmúlt hónapokban megszaporodtak azok a hírek, miszerint unión kívüli munkavállalók dolgoznak egy Balassagyarmathoz közeli ipartelepen. A Népszabadság riportere három frissen létesült gyáregységről is tud, ahol mexikói, orosz és szibériai vendégmunkásokat foglalkoztatnak. Jogos a kérdés: hogyan lehet ekkora munkanélküliség mellett szükséges egy harmadik országból importálni munkaerőt? Az egyik, luxus-kabrióautókra tetőponyvát gyártó cég vezetője elmondta, hogy kapacitásuk megkövetelte a munkaerő-bővítést, de Magyarországon nem találtak elég varrónőt, ezért tolucai gyáregységükből helyeztek át ideiglenesen dolgozókat.

A Magyar Nemzeti Bank egy 2016-os tanulmánya szerint hazánkban minden második feldolgozóipari vállalat azt jelöli meg a termelés legnagyobb akadályának, hogy nem talál dolgozókat, ezzel szemben az Economic Sentiment Indicator felméréséből az derül ki, hogy a régiós országokban a hasonló cégek mindössze tíz-tizenöt százaléka mondja csak ezt.

Már nem lehet kiemelni egy-egy ágazatot, ahol munkaerőhiány van: nincs elég vasesztergályos, villanyszerelő, informatikus, pincér, pék és takarító. Nemcsak mérnököket nem találnak a munkaerő-közvetítő cégek fejvadászai, de betanított munkást sem. Mindeközben megindult a közép-kelet-európai ipari gyártótelepek közötti verseny az olcsó munkaerőért.

Csökkenő lakosság és bérszakadék

Több kiváltó oka van a pillanatnyi állapotnak, és ami igaz Magyarországra, az néhány ponton megegyezik más európai ország munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémájával. A demográfiai változást az okok első helyének egyikén szokás említeni, elöregedett Európa, csökken a népesség. A Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmánya szerint Európában a munkaképes lakosság csökkenése súlyos munkaerőhiányhoz vezethet, előrejelzések szerint 2050-re az európai GDP tizenöt százalékát a nyugdíj emészti majd fel. Magyarországon a népességcsökkenés már most nehéz helyzetet teremt, míg 1953-ban kettőszázhatezer gyermek jött a világra – gerjesztett népszaporulat volt a Ratkó-intézkedések nyomán –, addig 1993-ban száztizenhétezer, 2003-ban már csak kilencvennégyezer. Kevésbé aggasztja azonban a dolgozókat és a munkáltatókat a demográfiai csökkenés, inkább a bérek, illetve azok színvonala van a homloktérben.

Pénz, pénz, pénz

Magyarországon még mindig túl sok a nem versenyképes vállalkozás, amely rossz munkaszervezéssel, alacsony technológiai színvonalon, ebből következően túlzott munkaerő-igénybevétellel működik. A kkv-k nem tudják kigazdálkodni a béremelést. Magyarországon a bérek az elmúlt tizenöt évben nem tudták megkezdeni a felzárkózást a nyugat-európai fizetések mértékéhez. Eközben a régióban, főleg a szlovák és cseh munkaerő-közvetítők fejvadászai már intenzíven toborozzák a magyar munkaerőt többek között az autóipari pozíciókba is. Sikerrel, ugyanis az OECD adatai szerint Szlovákiában mintegy ötvenezer forinttal lehet többet keresni a hazai átlagbéreknél, Csehországban pedig minimum harminc százalékkal magasabbak a fizetések a szakmunkások és a betanított munkások körében is. A mobilitási kedv – főleg munkahely miatti lakóhely-változtatás – Európában nálunk az egyik legalacsonyabb, viszont ha valaki költözik, akkor fontolóra veszi, hogy Németországba költözzön, ahol egy szakmunkás akár tízszer többet is kereshet egy hónapban a hazai béreknél, vagy a közelebbi Ausztriába, ahol szintén ötszörös fizetést kínálnak. A mérnökszektor bérei után banki elemzők szerint az ipari szakmunkások bérfelzárkóztatása következik dinamikusan, két számjegyű százalékos mértékben. Igaz, hogy rövid távon részmegoldást jelenthetne a béremelés, de a hazai kisvállalkozások zöme nem tudja kigazdálkodni a magasabb juttatásokat az adóterhek mértéke miatt. Ráadásul a beszállítói ipar, gyártó szektor dolgozói jellemzően alacsony képzettségűek, így eleve rosszabb alkupozícióból indulnak a bértárgyalásokon, ellentétben a mérnökökkel és a programozókkal.

Kvalitáshiány és fiskális politika

A kvalitáshiány nemcsak az IT-szektorban, a mérnöki területen okoz gondot, de számos szektor panaszkodik arra, hogy a rengeteg jelentkező ellenére nem találnak alkalmas munkaerőt egy adott szakképzést igénylő pozícióra, vagy akár hónapok is eltelnek, mire egy-két önéletrajz beérkezik a meghirdetett állásra. A munkaerőhiány kapacitáscsökkenéshez, az pedig további visszalépéshez vezethet a cég életében. Ma már a legegyszerűbb operátori feladatok elvégzéséhez is szükség van minimális informatikai tudásra, számítógép-kezelői ismeretre, éppen ezért aggasztó a lakosságra vetített digitális analfabetizmus aránya: negyvenkettő százalék. A 2013-as PIAAC-felmérés (az OECD Felnőtt Képesség- és Készségmérési Programja) hetvenmillióra teszi azoknak az európaiaknak a számát, akik nem tudnak elég jól olvasni, írni, számolni, és adataik szerint az EU-lakosság nagyjából negyven százalékának nincsenek megfelelő digitális készségei.

Magyarország gazdaságpolitikája is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megnövekedett a munkaerőhiány. A 2011‒2012-es évre jellemző fiskális konszolidáció, amely megteremtette a költségvetési stabilitást, megnövelte a befektetői bizalmat. A válságintézkedések kifutásával és a külföldi megrendelésállomány növekedésével egyre több foglalkoztatottra van szükség, így jellemzően az exportra termelő versenyszféra szintén pozitív hatással van a foglalkoztatottságra. Az uniós források gyorsított lehívása, amely mesterséges keresletet teremtett az országban, szintén munkaerő-igényes jelenség. Az elmúlt években az álláskeresők száma bár jelentősen csökkent – egyrészt a külföldi munkavállalás, másrészt a megnövekedett munkaerő-kereslet miatt –, még így is számottevő, az ő jelentős hányaduk (több mint negyven százalék) pedig továbbra is képzettséggel nem rendelkező állástalan, a versenyszférában nem alkalmazható állampolgár, a közmunkaprogram tagja.  

Közmunka: az ördögi kör

2016 tavaszán jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia átfogó tanulmánykötete, amely elemzi a közmunkaprogramot. Azt vizsgálták, hogy mi lett azzal a több mint félmillió emberrel, akik 2011‒12-ben először vettek részt a közmunkaprogramban. Csupán tizenhárom százalékuknak sikerült visszatérni a nyílt munkaerőpiacra, a résztvevők több mint fele újra regisztrált munkanélküli, harmincnégy százalékuk ismét közmunkás lett. A program eredeti célja az volt, hogy segítsen visszatérni, integrálni az embereket a munkaerőpiacra, a tendencia ezzel szemben az, hogy minél tovább közmunkás valaki, annál inkább ragad a rendszerben. Sajnálatos módon pont a szakmunkások körében jellemző a közmunkaprogramban való bent ragadás. A legfrissebb KSH-adatok szerint körülbelül kettőszázezer közfoglalkoztatott és háromszázötvenezer regisztrált munkanélküli van, a versenyszférában nem dolgoznak hárommillióan sem, ha kivesszük a foglalkoztatottak közül a közmunkásokat, akkor a munkanélküliség tíz százalék körüli.

Gyors megoldás: gazdasági bevándorlók, automatizálás és béremelés

A bevándorlók nélkülözhetetlen munkaerőforrást jelentenek az EU-nak azokban az ágazatokban, ahol munkaerőhiány van. Bár a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal honlapján megjelent adatok szerint hetvenezer betöltetlen állás van Magyarországon, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadott közleménye alapján kettőszázötvenezer dolgozó hiányzik az iparból. Őket vendégmunkásokkal lehetséges pótolni, mint Lengyelországban, ahol jelenleg több mint egymillió ukrán vendégmunkás dolgozik. Jelenleg viszont csak évente alig tíz darab kék kártyát adnak ki, az Európai Unión kívül érkező, magasan kvalifikált munkavállalóknak. 2015-ben összesen ötezer-kettőszáz munkavállalási engedélyt adtak ki a kormányhivatalok, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, és csupán hat személy kék kártyája volt érvényben.

A harmadik világ országiból való munkaerő behívásán túl a magyar lakosság belföldi mobilitási kedvét is ösztönözni és támogatni kell, hiszen egy Kelet-Magyarországról Budapestre vagy Nyugat-Magyarországra költözni szándékozó munkavállaló az addigi ingatlanjának az árából nem tud lakást vásárolni a fejlettebb régiókban. Szakemberek szerint a költözési kedvet a béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás képes leginkább ösztönözni.

A Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint, ha meg akarják állítani az elvándorlást, a fizikai dolgozók körében a béremelés épp úgy elkerülhetetlen, mint korábban az informatikusok körében. Abban egyetértés van a versenyszféra és a kormány között, hogy a munkáltatói terhek csökkentésére és a vállalkozások jövedelemtermelő képességére van szükség ahhoz, hogy a bérszínvonal, a reálbérek differenciáltan emelkedhessenek. Az adóterhek Magyarországon a legmagasabbak közé tartoznak az unión belül, ezek közül is kiemelkedik a munkavállalókat sújtó adóztatás, amelyben szintén élen járunk Európában.

Különböző szakmák bérezésének összehasonlítása egyes országok között
Különböző szakmák bérezésének összehasonlítása egyes országok között

A vállalati hatékonyság, az automatizálás és ezzel a munkaerő-kereslet csökkentése is gyors megoldást nyújthat a munkaerőhiányra, ha már nincs kit megfizetni. Már ma léteznek cégek, melyek úgy hirdetik gyártósorra szerelhető robotjaikat, hogy az pótolja a hiányzó munkaerőt.

Hosszú kifutású megoldások: képzés

A duális képzés és az átalakított szakiskolarendszer a ma munkanélkülijeinek nem segít, és nem kínál gyors megoldást a munkáltatóknak sem. Ami a képzés területén gyors segítséget nyújthat, az az átképzés, a felnőttképzés és a munkaerőpiaci politika, amit az Európai Unió kiemelten támogat 2020-ig. 2025-re Európában az állások feléhez magasan képzett munkaerőre lesz szükség, ehhez hasonlóan a betöltendő állások kilencven százalékához szükség lesz digitális ismertekre – hangzott el az Európai Bizottság New Skills Agenda megnyitó konferenciáján, ami bevezeti az átfogó készségfejlesztési programot. Az Új stratégia az európai polgárok készségeinek fejlesztéséért programra reflektál, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) részéről bejelentették, hetvenórás digitális készségfejlesztő programot indítanak a munkaképes, de informatikailag képzetlen lakosság számára, így jobb pozíciókba kerülhetnek a munkaerőpiacon.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
És akkor még hol van az intenzív mezőgazdasági ágazatok állandó és időszakos munkaerő-igénye? Ma már nem használható a "brazil gépsor". Tényleg, miért nem lehet
akár kényszerrel is tanulásra fogni a felnőtt munkaerőt?
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés