hirdetés
hirdetés

Fókuszban: 5G

Miért nem az 5G a megoldás a gazdaság helyreállítására?

Víziók, kész koncepciók, reális kilátások

Az IoT termelékenységgé alakítja az adatokat, amelyeket szenzorok gyűjtenek, 5G-n keresztül továbbítanak és kapcsolnak össze ezáltal embereket, rendszereket, gépeket. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy mi szükséges az 5G-ben rejlő potenciál kihasználásához.

hirdetés

Az európai kormányok helyreállítási terve a városok, a vidék, a mezőgazdaság és a vállalatok digitalizálását helyezi előtérbe az egyes országok növekedésének strukturális reformjaként. Ennek szellemében az európai helyreállítási alapok célja ezeknek a kihívásoknak a megválaszolása. A menetrend mindenki számára közös: az elnéptelenedés és munkaerőhiány elleni küzdelem, az energiaátállás, a vállalkozások modernizálása, a tudományos és az innovációs paktum.

Mindez nagyon kritikus időpontban következik be, egy zuhanó gazdasággal járó világjárvány idején, a nyilvánosság pedig olyan megoldásokért kiált, amelyek nemcsak az átalakulást, hanem a túlélést is szolgálják. Ugyanezen a vonalon már régóta hallhatjuk, hogy a technológia átalakítja az általunk lakott városokat, de kevés polgár és vállalkozás érzékeli ezt a változást, mert az előnyök nem érik el őket közvetlenül, sem gazdasági, sem jóléti szempontból.

Tagadhatatlan, hogy a technológia kulcsszerepet játszhat a jelenlegi járvány kezelésében, és hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez is. Minden eddiginél több intelligens eszköz van a piacon: emberek-, gépek összekapcsolására szolgáló alkalmazások, felhőszolgáltatások, mesterséges intelligenciára épülő megoldások és így tovább. A 4G kapacitása négyzetkilométerenként körülbelül százezer eszköz kiszolgálását teszi lehetővé, az 5G viszont akár egymillió eszközt is képes fennakadás nélkül kezelni ugyanekkora területen. A nagyobb kapacitás, a gyorsabb adatsebesség és a nagyon alacsony hálózati késleltetést biztosító ultra megbízhatósága lehetővé teszi az innovatív új szolgáltatások létrejöttét a különböző iparágakban. Olyan alkalmazásokhoz, mint a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR), valamint a felhő szolgáltatások, speciális követelményeket támasztanak. Ezt biztosítja az 5G, ami legalább 100 Mb/s-os adatátviteli sebességre és 20 Gb/s csúcssebességre képes (összehasonlításképpen: a 4G-s mobilhálózat maximális adatsebessége másodpercenként 1 Gb).

Sokkal gyorsabban fejlődünk, mint amennyit meg tudunk emészteni

Amint az minden ipari forradalomban előfordul, a technológia sokkal gyorsabb mozgásban van, mint a gazdasági ciklusok: más szóval sokkal gyorsabban fejlődünk, mint amennyit meg tudunk emészteni. Az automatizálás nem a cél, hanem a humanizálás megvalósításának eszköze kell legyen, azaz nem szabad megfeledkezni arról, hogy a folyamat végpontja az ember. Az a vezető, aki tudja, hogyan kell egy vállalat technológiai fejlesztését a gyakorlatban megvalósítani és a dolgozók számára közvetlen előnyökké alakítani, nemcsak a források megfelelő kezelője lesz, de el fogja érni a kívánt állandóságot is a cégben. Ugyanez vonatkozik a falvakra, városokra, országokra is, mivel az információterhelés és az álhírek korában az embereknek bizonyosságra, tehát objektív adatokra van szükségük, amelyek lehetővé teszik a vezetők ideológiai kritériumokon túli értékelését. Máshogy fogalmazva: "datokratizálásra" van szükség a demokrácia és fenntarthatóság javításához.

A hálózatba kapcsolt gyártás minden eleme saját IP-címet és adatkommunikációs képességet – gyakran számítási kapacitást is – kap, így intelligenciával ruházható fel. A modulárisan felépülő, hálózatra csatlakozó gyártó környezetben a fizikai tárgyak valós időben követhetők és irányíthatók az informatikai technológiák segítségével. A digitalizációs technológiai fejlesztésekben – multiadaptív gyárakba szánt kiber-fizikai rendszerek, intelligens asszisztensek, analitikai, hálózati és adatbiztonsági megoldások korában – a mesterséges intelligencia találkozik 5G-n keresztül az interneten, egy platformon a folyamatautomatizálással és a gyártásoptimalizálással. Valós idejű informatikai rendszerekkel összekapcsolva az ipar 4.0-s gyártási technológiák digitális és fizikai komponensekből felépülő, kiber-fizikai gyártósorokká (cyber-physical production systems, CPPS) válnak, amelyek segítségével a jövő gyárai rendkívül kis sorozatban is rugalmasan és nyereségesen tudják majd előállítani a termékeket.

A mesterséges intelligenciában (MI) rejlő potenciál az 5G alkalmazásával nyer igazi értelmet, hiszen ezáltal eddig soha nem látott mennyiségű adat gyűjthető azonnal, és az MI-alapú adatfeldolgozást követően szinte késedelem nélkül jutnak vissza a végpontokba. A jelenlegihez képest ötszázszoros sebességet kínáló 5G tehát nem lineáris lépcső, hanem valódi ugrás, ami a távközlés mellett egy sor ágazatot segíthet exponenciális növekedési pályára állítani.

Ha a gyárakat, vállalatokat, városokat „felszerelik" digitalizációs eszközökkel (szenzorok, digitális platformok, 5G, felhő), az alacsonyabb víz- és villamosenergia-fogyasztást, jobb forgalomirányítást, hatékonyabb hulladékgyűjtést, könnyebb gyártást és jobb fenntarthatóságot eredményez, sok más pozitív hatás mellett.

Előrebotorkálás

Az elmúlt hónapokban számos diskurzusban felmerült, hogy miként segíthet a technológia a világjárvány után, és hogyan játszik ebben meghatározó szerepet az 5G-hálózat kiépítése. Képzeljük el, hogy olyan autópályákkal hálóznák az országot, amelyeken 350 km/h sebességgel lehet hajtani. Ez azonban nem jelentené azt, hogy másnap minden állampolgárnak lenne autója, ráadásul olyan, ami képes folyamatosan ezzel a sebességgel haladni, és persze azt sem jelentené, hogy tudnák, hogyan kell vezetni ekkora sebességgel. Ugyanezt kell figyelembe venni az 5G-hálózat kiépítésénél: előbb a helyi gazdaságban kell beindulnia, hogy olyan fellendülést generáljon, ami aztán a lakossági kiépülésnek is megágyaz.

A legtöbbet emlegetett felhasználási módok zöme a B2B kategóriába esik, ilyenek például az önvezető járművek, az egészségügyi és VR alkalmazások (mint a távdiagnosztika és a távolról végzett orvosi beavatkozások), az ipari automatizáció, a folyamatok és árucikkek nyomon követhetőségét teljesen új szintre emelő logisztika, továbbá az okosotthonok és -városok. Ugyanakkor kifejezetten 5G-re fejlesztett lakossági szolgáltatások még nincsenek a piacon.

Ha minden területet le is fednének 5G-vel, a jó kapcsolódási készség mellett nem nagyon lenne mit összekötni. Minden digitalizációs beruházásnak meg kell fontolnia a digitalizáláshoz szükséges berendezések telepítését is, és ezek nem csak a mobiltelefonokat és a számítógépeket jelentik. A szenzorhálózatok szolgáltatják azokat az adatokat, amelyeket később hasznos információkká alakítanak át a döntéshozatalhoz, és ezeket szintén kommunikációs infrastruktúrának kell tekinteni.

Az intelligens összekapcsoltság koncepció célja egy olyan hiperautomatizált hálózat létrehozása, amely mindenhonnan elérhető gigabites hozzáférést és determinisztikus élményt kínál, valamint lehetővé teszi a kormányzatok és vállalkozások fő üzleti rendszereinek intelligens frissítését.

A digitalizálás nem egy gomb, amelyet egyszer bekapcsolnak és hirtelen minden működik

A növénytermesztés és az állattenyésztés optimalizálása a helyi gazdaság fejlődésének elősegítése érdekében magában foglalja e területek szenzorokkal történő összekapcsolását, többek között az interneten. Mostanáig elsősorban az internetre összpontosítottunk, miközben megfeledkeztünk azokról a dolgokról, amelyeket össze kellett kapcsolni − pedig tény, hogy a csatlakozás során nemcsak a csatlakozási hálózat játszik szerepet, hanem minden olyan elem, amely lehetővé teszi az adatok áramlását az intelligens elemzési platformok felé. Ugyanígy az ipari környezetben sem elég, ha a gyárnak 5G-s internetkapcsolata van. Ki kell fejleszteni az összes infrastruktúrát a folyamatok digitalizálásához, olyan rendszereket, amelyek kiváltják az emberi döntésből származó műveleteket és adatalapúvá, automatizmussá teszik azokat.

Ahhoz, hogy az iparban és a hétköznapokban ezek az okosmegoldások tömegesen elterjedhessenek, a lehető legtöbb ponton kell elhelyezni szenzorokat. Ehhez pedig elengedhetetlen egy olyan új hálózat, amely nagy kapacitással, biztonságosan tudja szavatolni az eszközök közötti kommunikációt. Az 5G frekvenciasávban a távközlési szolgáltató által üzemeltetett ipari magánhálózatok egyrészt méretgazdaságosan, nagy kapacitással képesek helyettesíteni a mai Wi-Fi-, RFID-, illetve Bluetooth-technológiát, másrészt kiemelkedő informatikai biztonsági feltételekkel képesek minden adatot a vállalkozás saját helyi hálózatában tartani. Az ilyen rugalmas rendszereknél fontos követelmény a nagy teljesítményű vezeték nélküli infrastruktúra, amely lehetővé teszi az emberek, a gépek és egyéb berendezések közötti hatékony kommunikációt.

Az összekapcsoltság, a számítási képességek, a felhő és a mesterséges intelligencia sokban hasonlít a 100 évvel ezelőtti villamos energiához: az ipari alkalmazások olyanok, mint a háztartási gépek és az elektromos áram által működtetett ipari berendezések.

Egy másik, meghatározó szerepet játszó tényező a tudás. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az átlagos gazdálkodónak, állattenyésztőnek, iparosnak nincs technológiai ismerete ahhoz, hogy rövid vagy középtávon digitalizálja cégeit. A digitalizálás képzési folyamatot igényel, tanácsadói kíséretet a projektek kidolgozásakor. Ráadásul a vállalkozás csak attól önmagában nem fog nőni, fejlődni, mert az 5G bejön az ajtaján, a tulajdonosnak hozzá kell férnie a finanszírozáshoz is, hogy vállalkozását digitálisan is működőképessé tegye.
Az 5G kétségtelenül a hétköznapok, a vállalati működés, a nemzetgazdasági folyamatok és így végső soron a gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó jelenséggé válik, így az eszközgyártók is elkezdik tömegesen fejleszteni az 5G-képes termékeiket, illetve a hálózati lefedettség növekedésével egyre többen érdeklődnek majd az ipar szereplői közül is az ilyen megoldások iránt.

Éppen ezért az 5G nem a megoldás, hanem a digitalizációs lánc egyik darabja, amely az azt hajtó cégek mérete miatt nagy jelentőséget kapott. A lánc többi szeme nagyon diverzifikált, és az erőfeszítések összehangolását igényli.

Gépek tömegei tudnak majd kommunikálni az 5G-n, az IoT az, ahol az eszközök, mint például az ipari érzékelők, a hajtóművek, a fogyasztói elektronikai készülékek és az utcai világítás vezeték nélkül csatlakoznak az internethez és egymáshoz. Ez alapvetően már megtörtént a meglévő 4G hálózatokon, és a technológiát az intelligens otthonoktól a hordozható eszközökig használjuk. Az 5G segíteni fogja az IoT-szolgáltatások és -alkalmazások fejlődését a különböző platformok közötti kommunikáció javításával, valamint azzal az 50 milliárd eszközzel, amit az előrejelzések szerint 2030-ig csatlakoztatunk a hálózathoz.

Nem hangzatos lózung azt mondani, hogy az 5G olyan változásokat generál, mint annak idején az elektromos áram. Hogy értsük az analógiát, képzeljük el, hogy az elektromos áram nem önmagáért jött létre, hanem hogy olyan eszközök kifejlesztését ösztönözze, mint a hűtő vagy elektromos műanyag-fröccsöntő gép. Az 5G olyan szolgáltatásokat, lehetőségeket biztosít majd számunkra, mint az egyedi tömeggyártás, a virtuális- és kiterjesztett valóság mindennapi használata. Az évek óta zajló IV. ipari forradalom olyan katalizátora, ami dimenzióugrást fog eredményezni.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés