hirdetés
hirdetés

Férfiközpontú a műszaki pálya

Miért maradnak el a nők?

A tény, hogy a nők súlyosan alul vannak reprezentálva a műszaki és informatikai felsőoktatásban, közmondásos. Újabban mémek ezrei foglalkoznak a kérdéskörrel, és bár ezek elsősorban az ezen képzésekre járó férfiak párválasztási nehézségeiről szólnak, mi most inkább a jelenség mögötti okokról, illetve a különböző kiutat kínáló mozgalmakról, szervezetekről számolunk be.

hirdetés

A jelenség többek között azért feltűnő, mert a fejlett országokban – és Magyarországon is – a nők jobban teljesítenek a középiskolában, nagyobb arányban tanulnak tovább, és az egyetemen is jobbak, mint férfi társaik. Az Oktatási Hivatal statisztikája szerint 2000 és 2012 között a nappali, az esti és a levelező képzéseken is csekély mértékben ugyan, de magasabb volt a női hallgatók aránya. A képzési területekre lebontott statisztikákat vizsgálva azonban szembeötlő, hogy az informatikai képzéseken csupán 12%, a műszaki képzéseken pedig 24% a női hallgatók aránya. Különösen aggasztó a fenti két adat, figyelembe véve azt, hogy a hasonlóan reáltudományos ismereteket igénylő orvosi és egészségügyi képzéseken a hölgyek a hallgatók 75%-át teszik ki.

Érdemes megjegyezni, hogy a jelenség bizonyos mértékig egész Európára jellemző. Az EU által publikált „She Figures 2015” kiadvány szerint, amely a nők helyzetével foglalkozik az akadémiai és tudományos szférában, nincsen olyan EU-ország, ahol a technológiai szektorban dolgozó kutatók között többségben lennének a nők. A helyzet Belgium kivételével hasonló a természettudományok körében is. A többi tudományágban (pedagógia, agrártudomány, orvostudomány, társadalomtudományok és bölcsészet) hozzávetőleg kiegyenlített arányokkal találkozunk.

Mint oly sok minden, ez is a középiskolában kezdődik

Bevett magyarázat a kialakult helyzetre, hogy a nők természetükből fakadóan kevésbé fogékonyak a természettudományos tárgyak iránt, amelyek a műszaki és informatikai képzéseken a felvételi legfontosabb elemét képezik. Amellett, hogy az orvosi és egészségügyi szakokon tapasztalható nemi arányok önmagukban megcáfolják ezt – lévén ezekre a képzésekre is a természettudományos tárgyak kimagasló ismerete jelenti a belépőt –, az OECD által végzett PISA-felmérések is bizonyítják, hogy a középiskolai teljesítmény nem indokolja az ilyen mértékű arányeltolódást. Ennek az OECD-országok között háromévente végzett nagyszabású, 15 éves diákokat megcélzó felmérésnek 2012-ben a résztvevők matematikai képességei voltak a középpontjában.

A veleszületett adottságokra hivatkozó érvelést jól cáfolja a tény, hogy több OECD-országban, mint Szingapúr, Finnország vagy éppen Svédország, a lányok jobban teljesítenek matematikában, mint a fiúk. Ettől függetlenül kár lenne tagadni, hogy a cikkünk tárgyát képező probléma globális jellegű, hiszen az OECD-átlagban a fiúk jobban teljesítenek. Árulkodó, hogy a lányok között magasabb volt azok aránya (35%), akik erős ellenérzésekről számoltak be a matematikával szemben. A fiúk körében ez az arány 25%.

Bár az eredményeket sok egyéb tényező is befolyásolja, mint a diákok családi háttere vagy az egy tanárra jutó diákok száma, ha csak a nemek arányát vesszük tekintetbe, azt látjuk, hogy a magyarországi eredményekben a fiúk kevésbé teljesítenek jobban az OECD-átlagnál matematikában, mint a lányok. A különbség azonban bőven nem olyan számottevő, hogy indokolja az arányokat a műszaki és informatikai felsőoktatásban.

Az okok

A Nők a Tudományban Egyesület „Úristen! Te, lányként?” címet viselő tanulmánya elsősorban a műszaki képzéseken uralkodó maszkulin légkör eltántorító hatását emeli ki mint a fentebb taglalt jelenség okozóját. Szerintük a műszaki képzéseken uralkodó légkör, a nyelvhasználat, a képzések és az ilyen profilú egyetemek világa annyira férfiközpontú, hogy a nők könnyen úgy érezhetik: kevés esélyük van ezen közösségek teljes jogú és megbecsült tagjává válni. A tanulmány által prezentált, hazai hallgatónők körében végzett fókuszcsoportos kutatás arra az eredményre jutott, hogy a műszaki hagyomány a családban nem jelentett egyértelmű bátorító erőt, a középiskolai tanárok nagy átlagban sem egyértelműen támogatóak, sem egyértelműen elutasítóak nem voltak, azonban egy erősebb műszaki érdeklődésű barát jelenléte a hallgató életében sok esetben ügydöntő volt az egyetemi jelentkezéssel kapcsolatban. Gyakori volt, hogy a környezetük ellenérzéssel fogadta a lányok műszaki érdeklődését. Nem jobb a helyzet az egyetemen belül sem, több interjúalany is beszámolt lekezelő megjegyzésekről vagy éppen túlzott, atyáskodó jellegű gondoskodásról mind az oktatók, mind a hallgatótársak részéről.

Hol a kiút?

Egyértelműnek tűnik, hogy a kialakult helyzet rossz. A lányok jelentős részét megfosztja a társadalom vagy a kialakult közeg attól, hogy az előttük kínálkozó életpályamodellekből az egyre népszerűbb és egyre fontosabbá váló műszaki és informatikai szektort válasszák. A munkaerőpiac és az akadémiai szféra pedig elesik a tehetséges nők jelentős részétől. Az alábbiakban számba veszünk néhány olyan kezdeményezést, amely szeretne változtatni ezen a helyzeten.

Nők a Tudományban Egyesület Az egyesület célja a tudomány és innováció világának közelítése a társadalomhoz, illetve a tudomány világán belül az esélyegyenlőség megvalósítása, egy modern és felvilágosult ökoszisztéma kialakítása. Ennek érdekében többek között tanulmányokat publikálnak releváns témában. „Megtervezem – okosjövő lányoknak” programjuk keretében székesfehérvári általános iskolás lányok látogathattak el egy kiválasztott technológiai céghez, megismerve annak mindennapi működését. A szervezet áll a „Lányok napja” programsorozat mögött is, amelynek keretében immár nemcsak cégek, de egyetemek és egyetemi laboratóriumok működésébe is betekintést nyerhetnek az érdeklődő középiskolások.

Skool Szintén a gyökereinél ragadja meg a problémát a Skool kezdeményezés, amely 8–18 év közötti lányoknak nyújt ingyenes, újszerű technológiai foglalkozásokat, hogy vonzóbbá tegye számukra a programozás világát. A kezdeményezés meglehetősen nagy méretű, a program indulása, 2014 óta 920 lány vett részt valamilyen Skool-programon, amely lehet egynapos foglalkozás vagy hosszabb nyári tábor.

Az egyesület utánkövetést is végzett a programokon részt vevő lányok körében, ami igen impresszív eredményeket mutat. A résztvevők elsöprő többsége komoly sikerélményt élt meg a foglalkozás alatt, több mint fele magabiztosabbá vált a programozás terén a foglalkozás révén, és egyre inkább „menőnek” tartja az informatikával foglalkozó nőket.

European Platform of Women Scientists Európai szinten ragadja meg a nők helyzetét ez a szervezet. Profiljuk túlmutat az informatikai és műszaki szektoron, céljuk a tudományos szférában tevékenykedő nők helyzetének javítása és arányuk növelése. A szervezetben több mint száz hálózat működik. Tevékenységeik között megtalálható a szervezetek közötti kapcsolatépítés, az európai szintű szakpolitikai egyeztetéseken való részvétel, az információmenedzsment és az állandó jellegű adatbázis-építés, monitoringtevékenység, illetve a tanácsadás.

A tágabb kép

Fontos, hogy az adott közegben autoritásként megjelenő személyek, mint az oktatók, dékánok vagy rektorok között mennyi nő van, hiszen az ilyen nők személyükben mutatják meg: ebben a közegben nekik is lehetséges a boldogulás. Ezt a kérdéskört megpiszkálva sajnos azt vehetjük észre, hogy a probléma a műszaki és informatikai képzéseken túl még egy csoportot érint: az egyetemi vezetőkét. Az Európai Unióban az egyetemi hallgatók több mint fele nő, a doktori fokozatok 45%-át pedig szintén nők szerzik, ennek ellenére a vezető egyetemi pozíciók mindössze 19%-át töltik be nők.

A helyzet itthon sem sokkal jobb. 2013-ban az egyetemet végzettek 60%-a volt nő, az akadémikusoknak azonban csak a 4%-a. Ez a jelenség az, amit az ezzel foglalkozó szervezetek üvegplafonnak neveznek. Valahol a hierarchiában van egy pont, amit a nők jelentős többsége nem tud áttörni, pedig az üvegplafon alatti pozíciókban betöltött szerepük egyértelművé teszi: nem a képességeik hiányoznak ehhez. Ennek okai között megtalálható a gyermekvállalást kevésbé támogató környezet csakúgy, mint annak a maszkulin kultúrának a megléte a vezető pozíciókban, amely az informatikai és műszaki szektort is sok esetben jellemzi.

Mit tehetünk mi?

A fent felsorolt szervezetek bármelyikéhez lehet csatlakozni, önkéntes munkát végezni, és ilyen módon elősegíteni a helyzet megváltozását. Mindemellett a műszaki és informatikai terület maszkulin jellegét nemcsak a hagyomány és a kialakult légkör erősíti, hanem az ezzel kapcsolatos kommunikáció is. A változáshoz ügyelni kell a műszaki affinitást mutató lányok biztatására, hogy gyengüljön a képzet: ezen a területen nem lehet munkával, kitartással akármeddig eljutni. Így talán mindez igaz is lesz.

Kiss András
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés