Mesterséges intelligenciával a klímavédelemért

„Ha sikerül helyesen alkalmazni a technológiát a klímaváltozás és a környezetszennyezés elleni harcban, fenntarthatósági forradalmat fogunk kiváltani“ − mondta Hendrik Fink, a müncheni székhelyű PwC Sustainability Services partnere és vezetője, egy, a PwC által, a Világgazdasági Fórummal közösen a mesterséges intelligenciáról készített átfogó tanulmány 2018. évi nyilvános bemutatásakor; hozzátéve, hogy „a mesterséges intelligencia a jövő technológiájaként a legnagyobb potenciált hordozza. A negyedik ipari forradalom motorjává fog válni.“

Kétségtelen, mára az iparosítás számos környezeti és légköri problémát szabadított a világra, miközben a következő ipari forradalom nagyban hozzájárulhat e problémák megoldásához. A PwC és a Világgazdasági Fórum szakértői közös kutatói tevékenységük során a mesterséges intelligencia több mint 80 olyan felhasználási területét azonosították, amelyek alkalmasak a klímaváltozás, illetve a környezetrombolással kapcsolatos kihívások kezeléséhez.

A szakértők a kutatási tevékenységüket összefoglaló tanulmányban a kihívások hat, a mesterséges intelligencia révén megközelíthető csoportját definiálták:

1. Éghajlatváltozás. Ha a Párizsban célul tűzött klímavédelmi célokat sikerül is teljesíteni, a globális átlaghőmérséklet 2100-ban 3 fokkal még mindig magasabb lesz az iparosodás előtti időszak átlaghőmérsékleténél. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi – többek között − az intelligens áramellátás használatát, a fenntartható mobilitás előmozdítását és a modellezés segítségével pontos definíciók megfogalmazását a klímaváltozásról.
2. Biológiai sokféleség és a biodiverzitás megőrzése. A Földön minden ötödik fajt fenyeget a kihalás. A század végére a biológiai sokféleség felére csökkenhet, ha nem hozzák meg gyorsan a szükséges intézkedéseket. A mesterséges intelligencia alapvetően változtatja meg a fajok védelmét többek között az ökoszisztémák optimalizált figyelemmel kísérése, az orvvadászat elleni harc és a veszélyeztetett fajok célzott védelme révén.
3. Egészséges óceánok. Az óceánokat komoly veszély fenyegeti − különösen a túlzott lehalászások és az éghajlati változások miatt. A mesterséges intelligencia segít az illegális halászat elleni küzdelemben, a tengeri szennyezés alakulásának figyelemmel kísérésében és az érzékeny ökoszisztémák feltérképezésében.
4. A vízellátás biztonsága. A világ népességének növekedésével párhuzamosan a tiszta ivóvíz-készletek csökkennek. A mesterséges intelligencia biztosítja a vízszükségletek és az időjárási folyamatok pontos előrejelzését. A mesterséges intelligencia felhasználható a folyók vízminőségének valós időben történő ellenőrzésére is.
5. Tiszta levegő. A világ népének 92 százaléka él olyan területeken, amelyek nem felelnek meg az Egészségügyi Világszervezet tiszta levegőre vonatkozó követelményeinek − évente hétmillióan halnak meg ennek következtében. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a légszennyezés pontos előrejelzését oly módon, hogy az felhasználható lesz például a járműforgalom ellenőrzésére, és segít a szűrőrendszerek fejlesztésében.
6. Ellenállás a szélsőséges időjárási eseményekkel és a természeti katasztrófákkal szemben. A szakértők 2016-ban csaknem 800 természeti katasztrófát számláltak - ez háromszoros növekedést jelent 1980-hoz képest. A mesterséges intelligencia alkalmazása különösen a szélsőséges időjárási események pontos előrejelzésénél jön jól.

A klímaváltozás szempontjából a PwC Research szakértői öt kiemelt területet határoztak meg. Ezek a következők:

• ökoáram-termelés és -felhasználás,
• intelligens mobilitási megoldások,
• fenntartható termelés és fenntartható felhasználás,
• fenntartható területhasználat, valamint
• intelligens városok („smart cities”) és intelligens lakóterületek és házak („smart homes”).

Az új technológia kockázatai és azok leküzdése

Ez idő szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása még mindig automatizált és támogatott intelligencián alapszik − lehetővé téve a nagy, strukturálatlan adatmennyiségekből értékes tapasztalatok levonását és megfogalmazását a természet állapotáról. 

A jövőben a mesterséges intelligencia még nagyobb szerepet fog játszani a környezetvédelemben. Összességében a mesterséges intelligencia hozzájárulása a globális gazdasághoz 2030-ig 15,7 billió USD-t tesz ki – prognosztizálták a PwC szakértői a „Sizing the Prize 2017” című tanulmányban.
"Nagy a felelősség a mesterséges intelligencia hatalmas potenciáljával kapcsolatban" − mondja Christian Kirschniak, a PwC mesterséges intelligenciával foglalkozó partnere és szakértője. „A vállalatoknak, a kormányoknak, a befektetőknek és a tudományos kutatóintézeteknek is figyelniük kell a technológia veszélyeire.” Ezek közé tartoznak a gazdasági kockázatok, de a biztonsági és ellenőrzési kockázatok is. Lényeges kérdés, hogy miként lehet megvédeni a rendszereket az illetéktelen hozzáféréstől. Etikai és társadalmi kérdések is társulnak a mesterséges intelligenciához. „Minden érdekeltnek szorosan együtt kell működnie a biztonság és az átláthatóság biztosítása érdekében. A mesterséges intelligencia csak akkor használható haszonnal bolygónk megmentésében, ha bizalmat keltenek a társadalomban.”

A Kalifornia keleti részén lévő Sierra Nevada hegységben a mesterséges intelligencia segítségével a Silvia Terra startup vállalkozás több millió adatot értékelt, írta Kathrin Witsch, a Handelsblatt német gazdasági-pénzügyi napilap szerzője egy, az idén áprilisban a mesterséges intelligencia alkalmazásáról megjelent írásában. „Amikor a Silvia Terra elindult, fogalmunk sem volt arról, hogy hány fa van az USA-ban”, idézi a szerző Lucas Joppát, a Microsoft fenntarthatóságért felelős vezetőjét a cikkíró. „Most létrehoztunk egy rendszert, amely néhány hét alatt több mint 90 milliárd fát számlált az egész országban, és meg is tudja mutatni, hogy azok hol találhatóak”, tette hozzá a fenntarthatósági vezető.

A San Franciscóból indult kis vállalkozást a Microsoft támogatta a „mesterséges intelligencia a Földért” programján keresztül, hozzáférést biztosítva mesterséges intelligencia programjaihoz. A digitális platformnak a világ minden tájáról származó környezeti adatokat kell felhasználnia. „Gyakran vakon repülünk, amikor a környezetünk egészségéről van szó” – idézi a Handelsblatt Lucas Joppát. „Át kell hidalnunk a digitális szakadékot abban, amit magunkról és a világ többi részéről tudunk. És ez a szakadék nagy” − mondta a szakértő, hangsúlyozva, hogy a mesterséges intelligencia használata rendkívül fontos szerepet játszik majd a klímaváltozás elleni küzdelemben.

De sokkal többről van szó, mint a klímaváltozásnak az MI-programokkal történő egyszerű megértése és kezelése. Egyre több projekt használja a mesterséges intelligenciát a levegő és a víz minőségének javítására, a fajok hanyatlásának megállítására, az illegális halászat elleni küzdelemre és a természeti katasztrófák előrejelzésére. A Világgazdasági Fórum „A negyedik ipari forradalom a föld számára” című, idén tavasszal nyilvánosságra hozott tanulmányában – mint már utaltunk rá − több mint 80 lehetséges felhasználási lehetőséget sorol fel, és máris valódi fenntarthatósági forradalomról beszél, amelyet a mesterséges intelligencia a környezetvédelem területén kiválthat.

A mesterséges intelligencia használatának kockázatai

A mesterséges intelligencia alkalmazásával azonban van némi kockázat is. A hackerek megtámadhatják a természeti katasztrófákra vonatkozó korai figyelmeztető rendszereket, vagy akár meg is béníthatják az elektromos hálózatot. „A mesterséges intelligencia átláthatósága nagy kérdés. Mindenképpen további kutatásokra van szükség” − figyelmeztetett a Handelsblatt c. lapban megjelent írásban Oliver Zielinski, a Mesterséges Intelligencia Német Kutatóközpontjának munkatársa. "Mesterséges intelligencia nélkül nem leszünk képesek megnyerni a klímaváltozás elleni küzdelmet" − fogalmazott a szakértő.

A Google, az IBM és más technológiai vállalatok aktívan támogatják a mesterséges intelligencia klímavédelemben való alkalmazását. "És mégis még mindig a folyamat elején vagyunk" – mondta Lucas Joppa, a Microsoft menedzsere; jelezve, hogy nemcsak az autó-, a szén- és az acélipari vállalatokra hárul nagy nyomás tevékenységüknek a környezetre gyakorolt hatása tekintetében, hanem a technológiai vállalatoknak is javítaniuk kell a maguk széndioxid-kibocsátása javításáér t. „ Mert egyre több adat fogyaszt egyre több energiát. Becslések szerint ma már a digitális ipar felelős a globális kibocsátás majdnem négy százalékáért.

A mesterséges intelligencia és a levegőtisztaság összefüggés-rendszerével kapcsolatos legtartalmasabb definíciót alighanem Marco Lützenberger, a PwC mesterséges intelligencia szakértője fogalmazta meg a következő figyelmeztetéssel: „Csak a felelősségteljes felhasználással tudunk bizalmat teremteni és maximalizálni a mesterséges intelligenciából adódó hasznot a planétánkért és a társadalmunkért.”