hirdetés
hirdetés

Digitális gyártás

Menekülés a próbaprojektek purgatóriumából

Világszerte elkötelezettek a gyártás digitalizálása mellett az ipar szereplői, törekvéseik azonban egy ponton túl ma még többnyire kifújnak, derül ki a McKinsey különös kettősségre fényt derítő, friss felméréséből. Jóllehet egyre több vállalat indít próbaprojekteket, kezdeti sikereiket nem tudják szervezeti szinten megismételni, így erőfeszítéseik kézzelfogható üzleti eredményét sem látják. 

hirdetés

A gyártás értékláncának digitalizálását az ipari vállalatok kétharmada a legfontosabb üzleti prioritásai közé sorolta abban a globális felmérésben (Digital Manufacturing Global Expert Survey 2018), amelyben a McKinsey a digitális átalakítás gyakorlatát, a sikertényezőket és a kihívásokat térképezte fel. A vezetői tanácsadó cég elemzői immár negyedik alkalommal készítették el jelentésüket ebben a témában, amelyhez ezúttal hét meghatározó piacon (Brazíliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Indiában, Japánban, Kínában és Németországban) több mint 700 szakemberrel készítettek interjút ötven főnél nagyobb, 10 millió dollárt meghaladó éves árbevételű vállalatoknál az autóipartól kezdve a vegyiparon át a szállítmányozásig és logisztikáig megannyi szektorban.

Kiderült a kutatás során begyűjtött válaszokból, hogy a folyamataik digitalizálására törekvő vállalatok számos használati eseten dolgoznak a hálózati kapcsolatok, az analitika és az automatizálás terén. A hálózati kapcsolatok, a konnektivitás fejlesztésével a releváns adatok és információk áramlását igyekeznek javítani a megkérdezettek, hogy valós időben is hathatósan támogassák a döntéshozatalt. Ebbe a kategóriába tartozik például a digitális teljesítménymenedzsment kialakítása és a kiterjesztett valóságra (augmented reality, AR) épülő alkalmazások bevezetése, amelyek mobil vagy viselhető eszközökön keresztül interaktív utasításokkal és szabványműveleti eljárásokkal segítik a szerelők és karbantartók munkáját a gyártósorok mellett, illetve a terepen.

A vállalatok több mint 90 százaléka úgy véli, élen jár a gyártás digitális átalakításában, a kép azonban csalóka
A vállalatok több mint 90 százaléka úgy véli, élen jár a gyártás digitális átalakításában, a kép azonban csalóka

Fejlett analitikai megoldásokkal és mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokkal a vállalatok még mélyebb és értékesebb betekintést nyernek a folyamatok mentén telepített szenzorokról és más forrásokból érkező adatokból, amelynek birtokában gyorsabban hozhatnak jobb döntéseket többek között a prediktív karbantartás, a digitális minőségmenedzsment területén, továbbá intelligens módon, pontosabban előrejelezhetik a piaci kereslet, az anyagigény és más tényezők változását.

A minél rugalmasabb automatizálás érdekében pedig az ipar szereplői új robottechnológiákkal ismerkednek, amelyekkel nemcsak folyamataik hatékonyságát, hanem a minőséget és a biztonságot is javíthatják. Fejlesztéseiknek ebbe a vonalába tartozik például az önvezető, illetve digitálisan kijelölt útvonalakon vezetett automata járművek, valamint a gyártósorokra állított, együttműködő robotok alkalmazása.

Kicsiben fél a siker

Nemcsak arra mutatott rá a McKinsey idei felmérése, hogy a digitalizációt kiemelten fontosnak tartják az ipari vállalatok, és ezért számos próbaprojektet indítanak a használati esetek tesztelésére. Kiderült a megkérdezett szakemberek válaszaiból az is, hogy a vállalatok több mint 90 százaléka úgy véli, élen jár a gyártás digitális átalakításában, de legalábbis lépést tart versenytársaival. Csalóka azonban a kép, amelyet magukról látnak. A megkérdezettek kevesebb mint harmada tudott ugyanis beszámolni róla, hogy az olyan kritikus használati esetekben, mint például a digitális teljesítménymenedzsment, próbaprojektjéből továbblépett a vállalati szintű bevezetés szakaszába.

Sok vállalat ezért a próbaprojektek purgatóriumában reked, fogalmaznak a McKinsey elemzői – bár fontos fejlesztéseken dolgozik, a pilotokban elért eredményeket nem tudja nagy méretekben, szervezeti szinten megismételni, így erőfeszítéseinek kézzelfogható eredményét, üzleti előnyét sem látja.

A felmérés tanúsága szerint a minőségmenedzsment és a raktárkészlet-optimalizálás támogatására bevezetett analitikai megoldások lépnek túl a próbaprojekt szakaszán a legnagyobb eséllyel, míg a legkevesebb pilotot az önvezető járművek és a 3D-nyomtatás tesztelésére indítják a vállalatok. Egyszerre több, világszinten átlagosan nyolc próbaprojekten is dolgoznak az ipari szereplők, de ez a szám régiónként eléggé eltérő. Az indiai vállalatok például átlagosan tíz egyidejű próbaprojektről számoltak be, míg a japán cégek, ha az ottani átlagot nézzük, egyszerre csupán négy technológiával kísérleteznek a digitális gyártás terén.

A legkevesebb pilotot az önvezető járművek és a 3D-nyomtatás tesztelésére indítják a vállalatok
A legkevesebb pilotot az önvezető járművek és a 3D-nyomtatás tesztelésére indítják a vállalatok

Különösen Kínában, az Egyesült Államokban és Japánban nőtt a korábbi három felmérés adataihoz mérten a sikeres próbaprojektek száma, a német ipari szereplők körében ugyanakkor ez a mutató stagnálást jelez. Hiába indítanak azonban több és eredményesebb próbaprojektet a vállalatok, a fejlesztések szervezeti szintű kiterjesztését már jóval szerényebb számok dokumentálják.

Átlagosan a vállalatok 25 százaléka számolt be próbaprojektjének sikeres kiterjesztéséről, de az arány szektoronként erősen változik. A gyártás fejlettebb technológiákkal jellemezhető szektorai – például a 34 százalékot felmutató ipari automatizálás és szoftvergyártás – jóval előrébb járnak ezen a téren, mint a hagyományosabb papír- és csomagolóanyag-gyártás vagy az autóalkatrész-beszállítás, ahol az arány csupán 20 százalék. Jóval könnyebb ezek szerint a gyártás digitalizálását támogató technológiák relevanciáját felismerni és kipróbálásukra pilotot indítani, mint az elért eredményeket vállalati szintre felméretezni – állapították meg a McKinsey elemzői.

Holisztikus megközelítés

Rávilágított a felmérés arra is, hogy a gyártás digitális átalakítását célzó stratégia kidolgozásában és megvalósításában sok vállalat gyakran ugyanazokat a hibákat követi el. Tanulmányában a McKinsey ezért az eredményes gyakorlatot is bemutatja, amelyet a folyamataikat a próbaprojektek szakaszán túl is sikeresen digitalizáló gyártó vállalatok követnek három terület – a folyamatok, az infrastruktúra és a szervezet – hat sikertényezőjére összpontosítva.

Folyamatok A lehetőségeket itt nem a technológia felől, hanem a végösszegből, az elérhető üzleti értékből kiindulva érdemes feltérképezni. Ennek alapján azután világosan meg kell fogalmazni, hogy a gyártás digitális átalakítása milyen versenyelőnyt ad majd a vállalatnak, és kidolgozni a használati eseteket, valamint a megvalósítás ütemtervét.

Infrastruktúra Alkosson a vállalat egy előképet a gyártás digitális átalakítását hosszú távon is támogató, analitikai képességekkel felvértezett és jól méretezhető technológiai környezetről, amelyet kiépítene. Második lépésként hozza létre a technológiai partnerek válogatott körét, amelyekkel együtt létrehozhatja és működtetheti ezt a környezetet, szigorúan felügyelve annak minden vonatkozását.

Szervezet A gyártás digitális átalakításának hajtóerejét a felső vezetés adja, és a megvalósítás irányításába is be kell vonni az üzleti vezetők, kulcsfelhasználók széles körét – az implementációt nem szabad elszigetelt, informatikai projektként kezelni. Szükség lesz ehhez új képességek megszerzésére és a meglévők továbbfejlesztésére is, ezért meg kell honosítani a folyamatos tanulás vállalati kultúráját.

A McKinsey szerint ezzel a digitális átalakítás mindhárom területére egyaránt összpontosító, holisztikus megközelítéssel küzdhetik le a vállalatok az akadályokat, amelyek a sikeres pilotok és a szervezeti szintű megvalósítás között tornyosulnak, és megtalálják a próbaprojektek purgatóriumából kivezető utat.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés