hirdetés
hirdetés

Jeff Bezos

Megszállott, zseni, és a leggazdagabb a világon

A seattle-i garázsból induló netes könyvesbolt sztorija mára klasszikus, 20. század végi tanmese lett. A világ egyik legkomolyabb vállalkozói sikertörténete egyben a bukások és a hatalmas veszteségek, az új utak és technológiák folyamatos keresésének története is, és egy olyan vezetőé, aki egyszerre zseni és zsarnok, kíméletlen üzletember és eltökélt álmodozó. Jeff Bezos a Forbes által 130 milliárd dollárra becsült vagyonával 2018-ban a világ leggazdagabb embere.

hirdetés

Amikor az Amazon a kilencvenes évek közepén eljutott oda, hogy irodát béreljen, Bezos ezt a „hitvallást” függesztette ki a falra: „Annyi minden van, amit még fel kell találni. Annyi új dolog fog még történni. Az embernek fogalma sincs, mekkora hatása lesz még az internetnek, és hogy ez még mindig csak az első nap azon a bizonyos hosszú úton.” Egy olyan úton, amelynek huszonharmadik évében Bezos maga mögé utasította a világ leggazdagabb embereit.

Hálózsák az irodában

Bezos és az Amazon sorsának alakulását végigkísérő szerző, Brad Stone arról ír Minden eladó c. könyvében, hogy talán van összefüggés Bezos gyermekkorának körülményei és hihetetlen bizonyítási kényszere, elképzelhetetlennek tűnő ambíciói között. Akárcsak Steve Jobs vagy Larry Ellison, Bezos is (részben) örökbefogadott gyerek volt.

Apja, Theodore Jorgensen tehetséges cirkuszi mutatványos, monociklista volt. 19 évesen lett apa, barátnője, Jackie pedig 17 volt, amikor Jeffrey 1964-ben megszületett. A fiatal szülők kapcsolata nem volt hosszú életű, Jackie később újra férjhez ment, és megkérte Jorgensent, egyezzen bele abba, hogy új férje, Miguel Bezos örökbe fogadja és a nevére vegye a fiukat.

A kis Jeff állítólag borzasztóan versengő diák volt. A tanárai zseninek és szokatlanul motiváltnak tartották. Nyughatatlansága, túlzott lelkesedése felnőttkorában is megmaradt. 1986-ban szerzett diplomát a Princetonon, később egy Fitel nevű, brókereknek szánt számítógépes hálózat kiépítésén dolgozott a Wall Streeten. Volt kollégái szerint már a húszas évei végén megrögzött munkamániás volt. Az irodájában matracot és hálózsákot is tartott, az egész napos munkanap számára teljesen alap volt.

A garázstól a Timesig

Az online könyvárusításnak eleinte senki nem jósolt nagy jövőt, de Bezos soha nem foglalkozott mások véleményével. 1994-ben megalapította a cégét a saját garázsában, ahol az íróasztalokat ő maga barkácsolta 60 dolláros furnérajtókból.

„A” betűvel kezdődő nevet akart, hogy a vállalkozás a találati listák tetejére kerüljön – az akkori keresőmotoroknál az ábécésorrendnek is szerepe volt. Az Awake.com, a Browse.com és a Bookmall.com doméneket is bejegyeztette, de győzött az Amazon.com, mivel Bezos szerint „nem egyszerűen a világ legnagyobb folyója, hanem az összes többi folyót kenterbe veri, és sokkal nagyobb, mint a második helyezett”.

Az online könyvesbolt 1995 júliusában startolt. Eleinte saját készletük sem volt, mástól rendelték meg a tőlük megvásárolt könyveket, amelyeket első irodájuk alagsorában tároltak, majd szállítottak ki a vevőknek. Az első években zenei tartalommal, filmekkel, később játékokkal, elektronikai eszközökkel és más termékkategóriákkal bővült a kínálat. 1999-ben a Time magazin az év emberének választotta Bezost – a „kiberkereskedelem királyaként” hivatkoztak rá.

Az üzleti terv is teljesen „abnormális” volt, a profit az első években egyáltalán nem volt cél.

A cégről

Az Amazon.com, Inc. elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cég, központja a washingtoni Seattle-ben van. Online könyváruházként indult 1994-ben, portfóliója zenével, játékokkal, szerszámokkal, műalkotásokkal, borral és luxuscikkekkel stb. bővült, és a kétezres években sokoldalú technológiai céggé vált. 2013-ban 250 millió dollárért megvásárolta a Washington Postot, 2017 júniusában 13,7 milliárd dollárért megvette a Whole Foods élelmiszerláncot.

Fontosabb termékei:

Web Services (felhőalapú számítástechnikai infrastruktúra)

Kindle elektronikus könyvolvasó és Kindle Fire táblagép

Alexa Internet

Echo

A9.com

Internet Movie Database (IMDb)

Amazon Go

Az első nyereséges év a 2001-es volt, több mint egymilliárd dolláros bevétel mellett mindössze 5 millió dollár volt a profit. De ez volt a remény arra, hogy ez az üzleti modell sikeres is lehet.

Az Amazon túlélte a dotkomlufi kipukkanását is – Bezos a szakadék széléről hozta vissza a céget. Magánvagyona 4 milliárd dollárral lett karcsúbb, a vállalkozás pedig egymilliárdos veszteséget könyvelt el az ezredfordulón. Bezos nem esett kétségbe, inkább alapított egy űrkutatással foglalkozó céget texasi birtokán.

Új fogalom jelent meg az üzleti szlengben: az amazonizálódás (to be Amazoned) azt jelenti, hogy „tehetetlenül nézni, ahogy egy feltörekvő, online vállalkozás elszipkázza egy hagyományos, fizikai jelenléttel bíró üzlet vevőkörét és hasznát”.

Zseni és zsarnok

Ehhez Bezos gyakran minden korábbi cégvezetési rutinnal – és gyakran a józan ésszel – is szembemenő elhatározásaira és ötleteire is szükség volt. Racionálisan, hideg fejjel hoz üzleti döntéseket, személyes kapcsolatai és az empátia nem játszik szerepet, amikor átszervezi vagy leépíti a munkaerőt. A cég sikere és a vásárlók elégedettsége a legfontosabb.

Forrás: Wikipedia
Forrás: Wikipedia
Kizárólag a legjobbakat veszi fel, sokáig saját maga interjúztatott. Nagyon nehéz főnök, alkalmazottait gyakran rémíti halálra ellenséges kirohanásaival és dühkitöréseivel. Nem konszenzuskereső vezető, kész bármikor leharapni az emberei fejét. Ami a leginkább kihozza a sodrából, az az, ha az alkalmazottai nem tudnak megfelelő válaszokat adni, blöffölnek, vagy más munkájáért akarnak jutalmat kapni. „Ha nem vagy jó, Jeff felfal, majd kiköpi a csontjaidat. Ha jó vagy, felpattan a hátadra, és a végkimerülésig hajszol” – mondták róla a kollégái (forrás: Brad Stone: Minden eladó).

Bármikor képes újratervezni és elvetni a korábbi elgondolásait, ha kedvezőbb megoldás kínálkozik. Félelmetes a lelkesedése, szinte rögeszmés. Ha valamit be kell áldozni a hosszú távú győzelemért, azonnal megteszi.

Az Amazonnál számos újítást eszközölt. Ha valaki például új funkciót vagy terméket akart bevezetni, „álsajtóközlemény” formájában kellett megírnia a prezentációt, hogy csak a lényeg maradjon meg a szövegből. A takarékoskodás jegyében az alkalmazottaknak sokáig fizetniük kellett a parkolásért, és még a felső vezetők sem utazhatnak business osztályon a repülőn.

Bezos utálja a PowerPointot, a prezentációkat folyó szövegben kell megírni, mert így az alkalmazottaknak alaposabban át kell gondolniuk a mondanivalójukat. Később felülírta, de sokáig vallotta azt, hogy a munkatársak közötti koordináció időpocsékolás, és a problémákat azoknak kell megoldaniuk, akik a legközelebb vannak hozzá.

Kíméletlen játékos

Az Amazon képes volt a versenytársak árai alá menni: saját fejlesztésű szoftvereinek köszönhetően a cég dolgozói mindig képben vannak, ki, mit, mennyiért ad. A cégóriás felvásárolta vagy tönkretette az árpolitikájával a vetélytársait. A Kindle bevezetését megelőző tárgyalások során például nem tájékoztatták a könyvkiadókat, hogy a giga netes áruház 9,99 dollárért kínálja majd a The New York Times sikerlistáján szereplő könyvek digitális formátumát.

A kétezres években az egyik legnagyobb kihívás a Google volt: az emberek már nem az amazon.com-on kerestek termékeket. A Google ráadásul rengeteg tehetséget csábított el az Amazontól – éppen úgy, mint annak idején Bezos a Walmarttól. „Csak egy kiút létezik ebből a szorult helyzetből. Ez pedig nem más, mint hogy kitalálunk magunknak egy kiutat” – mondta ekkor az Amazon vezére. Aki mellesleg a Google egyik befektetője.

A kétezres évektől elképesztő tempóban bővült az Amazon választéka. Már nemcsak olyan cikkeket kínált, amelyekre a mindennapi élethez szükség lehetett, hanem szinte mindent. A vállalatbirodalom logisztikával, felhőalapú technológiákkal, aukciókkal, élelmiszeriparral stb. is gyarapította a szolgáltatásait.

Forrás: Wikipedia
Forrás: Wikipedia

Amikor Bezost a cég titkáról kérdezték, három dolgot sorolt fel: „Kivételesen vásárlóközpontúak vagyunk, kivételesen hosszú távra tervezünk és kivételesen támogatjuk az innovációt. A legtöbb cég nem ilyen. A versenytársakra koncentrálnak, nem a vásárlóra... Két-három éven belül osztalékot várnak, és ha nem válik be, akkor valami másba fognak. Ezek a cégek szívesebben loholnak mások nyomában ahelyett, hogy maguk újítanának, mert az biztonságosabb.”

A Star Trektől a saját űrhajóig

Bezos gyerekkorában fanatikusan rajongott a Star Trekért, szó szerint idézte a filmek szövegét. 5 évesen nézte végig az Apollo–11 holdra szállásának közvetítését. Lelkesedését csak fokozták nagyapja űrkutatásról szóló történetei, aki korábban a hadsereg kutatási-fejlesztési részlegén dolgozott.

Amikor más techcégek sorra tűntek el a dotkomlufi okozta válság süllyesztőjében, és az Amazon is a túlélésért küzdött, Bezos tökéletesnek látta az időt, hogy űrkutató céget alapítson texasi birtokán. A Blue Origin egy űrturistákat szállító űrhajót épít, de kísérletezik új meghajtási rendszerekkel, földbázisú lézerrel meghajtott rakétákkal is. A cél az, hogy minél olcsóbbá tegye az űrutazás költségeit, és emelje a biztonsági faktort. Az első tesztjármű 2011-ben kudarcot vallott, 3 év múlva viszont a Blue Origin rakétája sikeresen visszatért a Földre. Bezos egyik legújabb projektje egy 10 ezer év múlva is működő mechanikus óra építése, amely 24 millió dollárba kerül.

2016-ban egyébként Bezos egy másik álma is valóra vált: feltűnt a Star Trek: Mindenen túl mozifilmben egy kámeaszerep erejéig.

Gatesék a kanyarban

Bezos fiatalkorában alaposan tanulmányozta a szupergazdagok életútját. Minden bizonnyal sokat okult ezekből a történetekből – 4 évvel az Amazon indulása után már megalapozta saját vagyonát, a netes áruháztól teljesen függetlenül. Saját befektetőcége van (Bezos Expeditions), és lapul a virtuális fiókjában többek között néhány Uber-, Twitter-részvény is. Az övé a Business Insider és a Rethink Robotics robotgyártó cég is.

2018-ra a szárnyaló Amazon-részvények a világ leggazdagabb emberévé tették, és ő az első, akinek 100 milliárd dollárnál is nagyobb a vagyona (a cikk írásakor a Forbes 130 milliárd dollárra becsülte), Bezos a „hivatalos”, minden évben kiadott lista óta is gazdagabb lett. (Bill Gates, az ex-Microsoft-vezér 92,5 milliárd dollárral a második, a befektetéseiből meggazdagodott Warren Buffett pedig 92,3 milliárd dollárral a harmadik a Forbes listáján).

Forrás: Unilad
Forrás: Unilad

Felesége MacKenzie Tuttle, aki korábban a titkárnője volt. Saját bevallása szerint ő kezdeményezett, nem Bezos. Az első randevú után 6 hónappal házasodtak össze. A Washington állambeli Medinában, Bill és Melinda Gates otthonának közelében élnek egy több épületet is magában foglaló 2 hektáros birtokon, összesen 2700 négyzetméteres lakóterületen.

Aspenben, Beverly Hillsben és New York Cityben is van ingatlanjuk, a hatalmas texasi földterület a Blue Origin létesítményeinek ad otthont, ezenkívül MacKenzie fenntart egy lakást, amelyet csak könyvírásra használ. 4 gyerekük van, három fiuk mellett örökbe fogadtak egy kínai kislányt.

Bezos egyik hobbija a tudományos és történelmi kuriózumok gyűjtése. Egyszer 40 ezer dollárért vette meg egy jégkorszaki barlangi medve csontvázát. A kérdésre, hogy miért nem áll le, ha már így is óriási vagyont halmozott fel, azt válaszolta: „Rájöttem, hogy nagyon motivál, ha az emberek számítanak rám."

Chilembu Krisztina
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés