hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

Másik faj hagyta az üzenetet

Az indonéziai Jáván cikcakk karcolásokat fedeztek fel egy kagylón. A minták 540 000-430 000 évesek, vagyis nem mi, hanem egy másik faj alkotta azokat.

hirdetés

A H. erectus rekonstrukciója
Nem tudni, hogy a dőlt vonalak és M alakú cikcakkok mit jelentenek, de annyi bizonyos, hogy az alkotó, a Neandervölgyi ember és fajunk közös őse, a Homo erectus jóval elvontabb gondolkodásra volt képes, mint azt eddig feltételezték. Mi, modern emberek, kissé fajcentrikusak vagyunk, azt gondoljuk, olyan nagyszerűek vagyunk, hogy a többiek csakis butábbak lehettek, de ebben nem vagyok biztos – mondta Josephine Joordens, a Leiden Egyetem munkatársa, kutatásvezető a LiveScience-nek.

A holland kutatók 166 olyan kagylót vizsgáltak át, amelyeket az 1890-es években Jáván találtak, és ma a hollandiai Naturalis museumban őriznek. Az egyiken karcolatokat fedeztek fel, amelyeket valószínűleg cápafoggal készítettek. Az alkotás idején a kagyló felszíne sötét színű volt, vagyis a karcolatok fehéren és feltűnően világítottak rajta. A H. erectus készített kőeszközöket, de hogy más anyagot is felhasznált eszközkészítésre, azt eddig nem tudták.

A 19. században a holland orvost, Eugène Dubois-t elvarázsolta a darwini evolúcióelmélet. Dubois elhatározta, hogy megtalálja a majmok és az emberek közötti hiányzó láncszemet, az átmeneti fajt, ezért a hadsereghez csatlakozva katonaorvosként elutazott a Holland Kelet-Indiába (ma Indonézia). Útját szerencse kísérte, 1891-ben megtalálta Trinilben a Jávai embert, akit ma már H. erectusként(felegyenesedett emberként) ismerünk, s 1,9 millió-100 000 évvel ezelőtt élt (a H. neanderthalensis cca. 250 000 éve, fajunk, a H. sapiens 160 000 éve jelent meg).

Dubois mindenütt ásatott, ahol csak tudott, így került a kagyló, amelyet szintén Trinilben talált, a holland gyűjteménybe. A kagylók majdnem harmadán kis luk látható, amelyeket biztosan nem valamilyen állat fúrt. A 0,5-1 cm-es lukak 80%-a a kagylókon hasonló helyen helyezkedik el. Persze, jó volna, tudni, mit jelentenek a karcolások, de szinte kizárt, hogy erre válaszolni tudjunk – mondta el Joordens, annyi azonban bizonyos, hogy a folyami kagylón lévő jelek az eddig megtalált legrégebbi ilyen emberi alkotások, legalább 300 000 évvel idősebbek, mint az eddig ismertek.

Karosszékben
Bármiért is karcolta a jeleket az egykori H. erectus, azok egyértelműen elvont gondolkodásra utalnak. Sokáig úgy véltük, erre csak fajunk képes, aztán egyre több adat bizonyította, hogy a Neandervölgyi ember is, most pedig kiderült, hogy története jóval messzebbre nyúlik vissza. Dubois volt az első, aki tudatosan kereste kihalt emberfajok fosszíliáit. Eredményeit sok kortársa vitatta, végül azonban kénytelenek voltak elfogadni (a képen Eugène Dubois).
.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[160860] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés