hirdetés
hirdetés

Jóvátétel a brandingelt szemétért

Kulcs a fogyasztónál?

Zsinórban harmadik éve bizonyul a Föld legnagyobb műanyagszennyezőjének három óriáscég, nevezetesen a Pepsi, a Coca-Cola és a Nestlé. Cikkünkben megpróbáljuk feltérképezni, hogyan igyekeznek enyhíteni a károkon, ezért az élelmiszeripari- és italgyártó nagyvállalatokat megkerestük kérdéseinkkel.

hirdetés

A Nestlé a világ legnagyobb élelmiszervállalata, kétezer márkájával a világ 187 országában van jelen. Nagyságából adódóan nagyobb a felelőssége is, hogy környezeti lábnyomát csökkentse, de emellett az egyre növekvő lakosság megfelelő, kiegyensúlyozott és fenntartható táplálásához, élelmezéséhez is nagyobb mértékben kell, hogy hozzájáruljon.

A Coca Cola 130 évvel ezelőtti megalapítása óta szem előtt tartja, hogy egy nagy cégnek szerepe és felelőssége van fontos társadalmi kérdésekben és helyzetekben. Amellett, hogy a legnagyobb műanyagszennyezője is a bolygónak, a Dow Jones Fenntarthatósági Index – a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét mérő legfontosabb, globális mutató – alapján 2020-ban a Coca-Cola HBC lett Európa legfenntarthatóbb módon működő üdítőitalgyártója.

Kulcsszavak: edukáció és körforgás

Mindkét nagyvállalat a hulladék visszaforgatásában látja a megoldást. A Nestlé, hogy előmozdítsa a körforgásos gazdasági modell hatékony működését, szükségesnek tartja, hogy semmilyen csomagolás ne végezze hulladéklerakóban, pláne ne a környezetben. Ezt a stratégiát támogatja csomagolóanyagaik folyamatos fejlesztése, a helyi szelektív gyűjtési, válogatási és újrahasznosítási infrastruktúrák támogatása, valamint a fogyasztók edukációja.

Több más élelmiszeripari céghez hasonlóan a Nestlé is csatlakozott azon törekvéshez, hogy 2025-re minden csomagolását újrafeldolgozhatóvá vagy újrafelhasználhatóvá tegye. Néhány éve létrehoztuk Svájcban a Nestlé Csomagolástechnikai Intézetet, mely elsősorban az újrafeldolgozható, biológiai úton lebomló vagy komposztálható polimerek, funkcionális papír, valamint a műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozhatóságát növelő új csomagolási koncepciók és technológiák kutatásával és megvalósításával foglalkozik. Csatlakoztak az Európai Műanyag Egyezményhez is, amelyben azt is vállalták, 2025-ig egyharmadával csökkentik az újonnan gyártott műanyagok felhasználását. Kevesen tudják, de a Nestlé csomagolóanyaginak már most is 87 százaléka újrahasznosítható vagy újrafelhasználható – a kérdés inkább az, hogy egy adott országban létezik-e megfelelő infrastruktúra az újrahasznosításra, illetve a lakosság nyitott-e a szelektív hulladékgyűjtésre.

A Coca-Cola elfogadhatatlannak tartja, hogy a csomagolóanyagok élővizeinkbe kerüljenek, vagy hogy a természetben eldobva végezzék, ezért megalkotta a Hulladékmentes Világ globális stratégiát, aminek az a célja, hogy 2030-ig:

  • minden PET-palackot felerészben újrahasznosított anyagokból állítják elő
  • ugyanannyi üdítős palackot vagy alumíniumdobozt gyűjtenek vissza és hasznosítanak újra, mint amennyit értékesítenek
  • minden (elsődleges) csomagolóanyag 100 százalékban újrahasznosítható legyen

Itthon gyártott palackjaik jelenleg is 100 szátalékban újrahasznosíthatóak, így szelektíven gyűjtve visszakerülhetnek a körforgásba. Az újrahasznosításnak, az újrafeldolgozásnak azonban kulcs feltétele a szelektív gyűjtés – ez utóbbit mindkét multi hangsúlyozta és arra a felvetésünkre, hogy mit gondolnak arról, hogy az ipar a felhasználókra tolja át a műanyagszennyezés felelősségét egyöntetűen az összefogást és a együttműködést hangsúlyozták, tisztában vannak saját szerepükkel.

 A Coca-Cola fogyasztók is sokat tudnak segíteni abban, hogy elérjék a közös célt, a körforgásos gazdaság megteremtését.

A Nestlé vallja,hogy a bolygó környezeti terhelésének csökkentéséért a nagyvállalatok, a jogalkotók és a szabályozó hatóságok mellett a fogyasztók is rengeteget tehetnek, hiszen tudatos vásárlói magatartással nemcsak a káros környezeti hatásokat küszöbölhetik ki, hanem a vállalatok működésének irányát is megszabják. 

Míg egyes európai országokban, például Németországban, az összhulladék több mint 60 százalékát dolgozzák fel újra és komposztálják, addig Magyarországon ez az arány csupán 35 százalék, sőt a közszolgáltatás keretében begyűjtött hulladék esetében az FKF 2019-es adatai szerint a teljes budapesti összegyűjtött hulladék mindössze 10 százaléka szelektíven gyűjtött.

Arra kérdésre, hogy milyen optimális, kompromisszumos gyártói- és felhasználói szokásokat lenne szükséges kialakítani ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a súlyos műanyagszennyezés, mindkét nagyvállalatnak az volt a válasza, hogy a gyártást, a felhasználást, a kiszállítást, a visszagyűjtést és az újrahasznosítást is magába foglaló körforgásos gazdaságra való törekvés a legfontosabb alappillére ennek.

A háztartásokban termelt műanyaghulladék legnagyobb része az élelmiszerek csomagolóanyagaiból származik, ezért az Európai Unió Körforgásos Gazdasági csomagjában kitűzött cél, hogy 2030-ra a csomagolási hulladékok 75 százaléka, illetve a lakossági hulladék 65 százaléka újrafeldolgozható legyen. Tehát fontos, hogy ne csak csökkentsük a hulladék mennyiségét, hanem hasznosítjuk is maradékot is, azaz elősegítjük a rendelkezésre álló termékek és anyagok minél többszöri (újra)felhasználhatóságát. Ez a megfelelő infrastruktúra és fogyasztói magatartás nélkül nem fog menni. Ahhoz, hogy az EU más országaiban működő gyártói felelősség rendszere (EPR) itthon is minél hatékonyabb formában valósulhasson meg, a gyártók bevonása elengedhetetlen. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a rendszer költségei megnövekedett terhet jelentenek ugyan a gyártóknak, de a pénz kifejezetten az infrastruktúra fejlesztésére, a csomagolóanyagok újrahasznosításának előmozdításába áramlik. Másrészt a gyártók aktívan együttműködve az újrahasznosítókkal, feldolgozókkal nyomonkövetik a csomagolási hulladék útját és a körforgásos gazdaság megteremtése érdekében azok másodlagos felhasználására is piacot teremtenek – vélik a Nestlénél

A műanyag hulladékok nem megfelelő kezelése komoly környezeti problémát jelent, ezért ennek hosszútávú megoldását a Coca-Cola Magyarország a körforgásos gazdaság megteremtésével szorgalmazza. A csomagolóanyagok visszagyűjtésével és újrahasznosításával megvalósítható körforgás a csomagolási hulladékok kezelésének leghatékonyabb módja, így a vállalat is eszerint optimalizálja folyamatait és arra törekszik, hogy hatékony erőforrásfelhasználással és csomagolási innovációkkal csökkentse környezeti lábnyomát. Ezzel a szemlélettel az alapanyagok felesleges vagy pazarló használata elkerülhető, az anyagok pedig hosszú ideig megőrzik értéküket a körforgáson belül.

A gyártást, a felhasználást, a kiszállítást, a visszagyűjtést és az újrahasznosítást is magába foglaló körforgásos gazdaságra való törekvés egyik fontos állomása volt például 2020-ban a kiszállítás során használt úgy nevezett raklapfólia felhasználásának csökkentése is. Ezzel a lépéssel évi újabb 3,75 tonnával sikerült csökkenteni a Coca-Cola Magyarország depóiban, illetve a nagykereskedelmi partnereinél keletkező fóliahulladékot, amiből egyébként később újabb fólia készül. A kört bezárva a csomagolás visszagyűjtése és újrahasznosítása nem csak elméleti lehetőség, hanem valóság, a csomagolóanyagok pedig nem veszélyeztetik a környezetet, a szárazföldi és vízi ökoszisztémákat sem.

Kép forrása: breakfreefromplastic.org
Kép forrása: breakfreefromplastic.org

Megújuló, fenntartható

Decemberben a Nestlé globális klíma akciótervében részletesen bemutatták azokat a konkrét terveket, amikkel a megújuló energia szélesebb körű használására történő átállást szeretnék felgyorsítani világszerte. Ezek mellett folyamatosan növelik karbonsemleges márkáik számát is. 2030-ra felére, 2050-ig nullára kívánják csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátásásukat. Működésük során a következő öt év folyamán 187 ország 800 telephelyén terveznek áttérést 100 százalékban megújuló forrásokból származó villamosenergia felhasználásra. A Nestlé járműflottáját 2022-ig világszerte alacsonyabb kibocsátású megoldásokra cseréli, csökkenti munkatársai üzleti utazásainak számát, és ellentételezi az utazásokból adódó széndioxid kibocsátást. Emellett gondoskodik a vizek védelméről, a környezeti erőforrások helyreállításáról, valamint csökkenti a gyártás során keletkező élelmiszerveszteséget.

Magyarországon a Nestlé mindhárom gyára 2017 óta kizárólag megújuló forrásokból származó villamosenergiát használ.

Coca-Cola HBC arra törekszik, hogy a tevékenysége során a szükséges energiát a lehető leghatékonyabban használja fel és közben csökkentse az az energiafogyasztásból eredő szén-dioxid kibocsátást. 2016 óta zalaszentgróti, 2017 óta pedig már dunaharaszti üzem is 100 százalékban megújuló energiát használ. A zalaszentgróti gyár zöld működését hőszivattyúk is segítik, amelyek geotermális hőenergiával látja el az üzemet, ennek köszönhetően majdnem teljes mértékben karbonsemleges a működése.

A víz gyártási folyamatok elsődleges összetevője, 2017-ben 1 liter termék előállításához 1,75 liter vizet használta, amely fél literrel kevesebb, mint 2010-ben.

Kép forrása:breakfreefromplastic.org
Kép forrása:breakfreefromplastic.org

Brandingelt szemét és CSR

Az alternatív csomagolási megoldások fejlesztése mellett a fogyasztók edukálására koncentrál mindkét nagyvállalat. A Nestlé 2019-ben készített egy Újrahasznosítási Kisokost, amit újrahasznosított papíron juttatak el a fogyasztókhoz, és amit ebben a témában az egyik legfontosabb hazai NGO, a HUMUSZ szövetség lektorálált szakmailag. Az edukációs tartalomból tanórai tanagyagot is készítettek, amit önkéntes Fenntarthatósági Nagyköveteik vittek el a megkeresett általános iskolákba. Az akció sikerét követően 2020-ban a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. is csatlakozott a kezdeményezésükhöz. Második fenntarthatósági kiadványuk, a Hogyan legyek környezettudatos vásárló? már nem csak a felelős hulladékgyűjtéssel, de az élelmiszerpazarlással is foglalkozik, és a környezettudatos vásárlás során felmerülő kérdésekre ad választ a fogyasztóknak.

A Coca-Cola a szelektív gyűjtést népszerűsítő kampányai mellett, a vállalat közvetlenül is részt vesz a 2019-ben indult Hulladékmentes Tisza programban, amelynek fő célkitűzése két év alatt legalább 80 tonna hulladék begyűjtése és újrahasznosítása volt. Ehhez az anyagi támogatást a Coca-Cola globális alapítványa, a The Coca-Cola Foundation biztosítja 250 ezer dollár értékű, azaz mintegy 73 millió forintos finanszírozással. A program során a PET Kupa és az Országos Vízügyi Főigazgatóság segítségével eddig összesen több mint 10 ezer tonna hulladéktól szabadították meg a Tisza környékét. Mintegy 5,5 tonnányi műanyag került elszállításra és újrahasznosításra, az év során pedig közel 80 tonna tonna hulladékot dolgoztak fel – ezzel egy év alatt majdnem teljesítve a kitűzött célszámot. Az anyagi támogatáson túl a Coca-Cola Magyarország mintegy 170 munkatársa vett részt önkéntes napokon a Tisza megtisztításában.

Aktuálisan

Franciaországban és Svájcban a Nestlé újratölthető és újrafelhasználható csomagolások alkalmazását teszteli, amelyek hozzájárulnak ahhoz is, hogy 2025-re a vállalat 30 százalékkal kevesebb újonnan gyártott műanyagot használjon csomagolóanyagai gyártásához.

A magyarországi Nestlé gyárak is jelentősen előmozdítják a vállalás teljesítését. Az új megoldásoknak köszönhetően a diósgyőri, üreges csokoládéfigurákat gyártó üzemben 2020-ban csaknem 70 tonnával csökkent a csomagolásokhoz felhasznált műanyag mennyisége. Emellett valamennyi itt használt csomagolóanyag újrahasznosításra kész. A Nestlé szerencsi gyárában is egyre több újrahasznosításra kész csomagolású termék készül, például a Nesquik all natural kakaópor, amelynek papírcsomagolása számos európai országban újrafeldolgozható.

A Coca-Cola brüsszeli kutatás-fejlesztési laboratórium tudósai és a dán Paper Bottle Company (Paboco) együttműködésében kifejlesztett papírpalack, amely fenntartható eredetű faanyagból készültek, bioalapú béléssel, amely alkalmas folyadékok, így szénsavas és szénsavmentes italok, szépségápolási termékek és más mindennapos fogyasztói termékek tárolására. A jelenlegi prototípusban egyelőre a papírborításon túl a bélés és a kupak újrahasznosítható* műanyagból készül. A végső cél egy olyan palack, amely bélésében sem tartalmaz műanyagot és teljes mértékben újrafeldolgozható papírként.

A cikk elején hivatkozott teljes jelentés elolvasható ezen a linken!

 

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés