hirdetés
hirdetés

„Szaporodnak”

Közvetlen kollégánk, a kobot

Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése szerint idén már az újonnan telepített ipari és szolgáltató robotok 30 százaléka olyan együttműködő, azaz kollaboratív robot (angol rövidítéssel cobot) lesz, amely a két évvel ezelőtti modellekhez mérten háromszor gyorsabban végzi munkáját, és az emberek közvetlen környezetében, azokkal egy csapatban is biztonsággal dolgozhat.

hirdetés

Az IFR (International Federation of Robotics) februárban közzétett, legfrissebb statisztikái szerint a gyártóiparban ma már átlagosan 76 robot jut 10 ezer alkalmazottra – 2015-ben ez a szám még 66 egység volt. A régiók robotsűrűsége azonban jelentősen eltér ettől a globális mutatótól. Európában átlagosan 99 robot jut ennyi dolgozóra, Amerikában 84, Ázsiában pedig 63 darab. Magyarázható ezzel is, hogy 2010 és 2016 között a robotsűrűség az ázsiai országokban nőtt a leggyorsabban, évente átlagosan 9 százalékkal, míg ez érettebb piacokon a telepítések üteme visszafogottabb volt, Amerikában átlagosan évi 7, Európában 5 százalékkal bővült a munkába állított robotok száma. 

Tegyük hozzá, a világ tíz, legnagyobb mértékben automatizált országának gyártóiparában a robotsűrűség a globális és a régiós átlagokat is messze felülmúlja. Az IFR jelentése (2017 World Robot Statistics) szerint a listát Dél-Korea vezeti 631 egységgel, majd Szingapúr (488) következik, és dobogós helyezést ért el Németország (309) is, megelőzve Japánt, ahol 303 robot jut 10 ezer alkalmazottra.

Rohamosan robotizáló Európa 

A top 10-es listát egyértelműen Európa uralja, mivel az élmezőnybe jutott még Svédország (223), Dánia (221), Olaszország (185) és Belgium (184) is. Kivétel az Egyesült Államok (189) a hetedik, és Tajvan (177) a tizedik helyen.

Európában Németország jár élen az ipari automatizálás terén, a térségben 2016-ban leszállított robotok 36 százalékát itt üzemelték be, és a telepített robotok 41 százaléka itt működött. Az IFR arra számít, hogy a németeknél 2018 és 2020 között is legalább 5 százalékkal bővül majd az automatizáció piaca, elsősorban az ipar, de különösen az autógyártás növekvő robotigényétől hajtva.

Franciaország a globális átlagot ugyan jóval felmúló 132 egységével régiós szinten már kevésbé jeleskedik, két kelet-európai ország is megelőzi a rangsorban, míg az Egyesült Királyság a 10 ezer főre jutó, 71 robotjával ugyancsak leszerepelt, és bizonytalan, hogy lemaradásából mikor tud behozni valamit, mert a helyi és a jelen lévő külföldi iparvállalatok, közöttük az autógyártók a Brexit körüli bizonytalanság miatt elodázhatják beruházásaikat.

Universal Robots UR5: kobot eteti a CNC-üvegesztergapadot a Hofmann Glasstechnik kisvállalatnál
Universal Robots UR5: kobot eteti a CNC-üvegesztergapadot a Hofmann Glasstechnik kisvállalatnál

Kelet-Európában Szolvénia (137) és Szlovákia telepítette a legtöbb robotot, amivel a világranglista 16., illetve 17. helyére kerültek, Svájcot (128 egység, 19. hely) is megelőzve. Az alpesi országot a 20. helyen a Cseh Köztársaság követi, ahol 101 robot jut 10 ezer alkalmazottra. Az IFR rámutat, mind a cseheknél, mind a szlovákoknál elsősorban az autóipar részéről jelentkező, erős kereslet pörgeti fel az automatizálás ütemét. Noha Magyarországon is erős jelenléttel bírnak az autógyárak, nálunk 2016-ban csupán 57 ipari robot jutott 10 ezer dolgozóra. Messze alulmúltuk ezzel a globális átlagot, így aligha vigasztalódhatunk azzal, hogy Norvégia (51), Lengyelország (32), Romána (15) vagy éppen Oroszország (3) a miénknél is alacsonyabb robotsűrűséget ért el.

Előrejelzésében (Top 10 Predictions for Worldwide Robotics for 2017 and Beyond) az IDC kiemeli, hogy a robotika területén a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a képfelismerés, a navigáció, a mikroelektromechanikus rendszerek (MEMS-ek), érzékelők és a félvezető-technológiák fejlődése felgyorsította az innovációt, ami többek között a kobotok megjelenését is eredményezte.  

A piacelemző szerint amellett, hogy az újonnan telepített robotok 30 százaléka idén már kobot lesz, 2020-ra a robotok 60 százaléka felhőalapú alkalmazások révén kognitív képességekre is szert tesz, a kereskedelmi robotok 40 százaléka pedig egy elosztott, gépi intelligencia hálózatára csatlakozva akár 200 százalékkal hatékonyabban tud majd dolgozni, mint a négy évvel korábbi modellek. 

Nem csupán a gyártóiparban nő gyors ütemben a robotsűrűség, az e-kereskedelem területe szintén nagy felvevőpiacnak számít. Az IDC szerint idén a világ 200 legnagyobb e-kereskedelmi vállalatának 45 százaléka már robotrendszereket fog használni megrendeléseket teljesítő raktáraiban és a kézbesítés folyamatában. Jövőre a vezető logisztikai, egészségügyi és közműszolgáltató szervezetek 35 százaléka szintén robotokkal automatizálja majd működését, jósolja a piacelemző. 

Az Amazon rendelésteljesítő raktáraiban például annyira beváltak a Kiva Systems mobil robotjai, hogy még 2012-ben, 775 millió dollárért felvásárolta a gyártó céget, amely azóta Amazon Robotics néven kizárólag saját használatra fejleszt automatizációs megoldásokat. Tavaly tavasszal a DHL Supply Chain a Locus Robotics kobotjait vezette be az élettudományi szektort kiszolgáló raktárában, Tennessee államban. A próbaprojekt során tesztelik, hogy a LocusBotok miként kommunikálnak emberi kollégáikkal és a raktárkezelő rendszerrel, így kedvező tapasztalatok esetén a DHL más raktáraiba is belépőt kaphatnak.

Kobot a család vállalkozásánál

Ember és robot együttműködése nem új keletű koncepció, de azt a technológia fejlődésének köszönhetően igazából a kobotok váltják valóra, emelik magasabb szintre elsőként, ezért ezeknek a kollaboratív robotoknak kétségtelenül kulcsszerepük lesz az ipar 4.0 korában. Az emberekkel közös munkaterületen osztozva a legkifinomultabb műveleteket is biztonságosan el tudják végezni, így egyrészt beruházási költségeket takarítanak meg a vállalatoknak a védőkorlátok elhagyásával és az alapterület jobb hasznosításával, másrészt olyan adatokat gyűjtenek és továbbítanak az informatikai rendszerekbe, amelyek elemzésével akár valós időben, automatikusan fokozható a gyártás hatékonysága, illetve megelőzhető a meghibásodásokból eredő leállás.

Nem utolsósorban a kobotok az emberi munkát is hatékonyabbá és élvezetesebbé teszik, mivel átveszik a rutinfeladatok elvégzését, így az alkalmazottak nagyobb hozzáadott értékű teendőkre összpontosíthatnak – bár a Dell Technologies friss, globális felmérése szerint a cégvezetők véleménye ugyancsak megoszlik efelől, amire még visszatérünk. Mindenesetre ez a szempont egyre fontosabbá válik az elöregedő és szakemberhiánnyal küszködő társadalmakban, amelyekben mind kevesebb embernek kell majd kitermelnie a szociális ellátó rendszerek működéséhez szükséges pénzt. Egyedül a meglévő munkaerő minden eddiginél sokkal hatékonyabb, okosabb és ergonomikusabb alkalmazásával oldható meg ez a probléma.

Szerencsére a kobotok erényeit a vállalatok bővülő köre már napjainkban is tapasztalja. A KUKA többek között a Ford egyik gyárában telepítette LBR iiwa kobotjait, amelyek egyelőre azzal segítik az összeszerelésen dolgozó emberek munkáját, hogy a nehéz alkatrészeket beemelik a készülő Fiestákba, de a kávéfőzéstől kezdve a fejmasszázsig szinte mindenre megtaníthatók, így hamarosan újabb, bonyolultabb feladatokat is kapnak.

KUKA LBR iiwa: a fáradhatatlan és következetesen pontos kobotok nemcsak az összeszerelés hatékonyságát, hanem a készülő termék minőségét is növelik
KUKA LBR iiwa: a fáradhatatlan és következetesen pontos kobotok nemcsak az összeszerelés hatékonyságát, hanem a készülő termék minőségét is növelik

A világ egyik legnagyobb bértervező, -gyártó és logisztikai vállalatának számító Flex ausztriai gyárában, amely az egészségügy technológiai beszállítóit, valamint a gyártóipar szereplőit és az autógyárakat szolgálja ki, a Mobile Industrial Robots két MiR100-as kobotja szállítja az alkatrészeket a raktárból a gyártósorokra. A próbaprojekthez egy 600 méteres útszakaszt alakítottak ki, amelyen a kobotok fordulónként 100 kilogramm rakományt juttatnak célba teljesen önállóan, még a gyorsan záródó, beltéri ajtókat is maguk nyitják ki. A Flex eddigi tapasztalatai nagyon jók. Minthogy nem kell az alkatrészek szállításával foglalkozniuk, az alkalmazottak a logisztikai problémák azonosítására és megoldására fordítják idejüket, méghozzá eredménnyel – az adagolást kiegyenlítettebbé tették, és a folyamatokat is finomhangolták.   

De ne gondolja senki, hogy kobotok alkalmazását csak nagyvállalatok engedhetik meg maguknak. A 23 fős német Hofmann Glastechnik kisvállalat, amely orvosi és kutatólaboratóriumoknak, valamint ipari készülékekhez szállít technikai üvegtermékeket és -alkatrészeket, a Universal Robots két kobotjával javította a munka hatékonyságát és a termékek minőségét. Az UR5-ös és UR10-es robotkar a cég különböző CNC-üvegesztergapadjait eteti a megmunkálandó, törékeny üvegcsövekkel, pontosan és fáradhatatlanul, naponta 11 órán át. A szakképzett alkalmazottak így több figyelmet fordíthatnak bonyolultabb feladatok elvégzésére, miközben a stabilabb folyamatok és a kevesebb leállás eredményeként a termelékenység 50 százalékkal nőtt, és a beruházás mindössze 6 hónap alatt megtérült a Hofmann Glasstechnik számára.

Ember és gép: egy kapcsolat jövője

A cégvezetők 82 százaléka számít arra, hogy öt éven belül emberek és gépek alkotta, vegyes felállású csapatok fognak dolgozni vállalatánál – derült ki a Dell Technologies globális felméréséből (Realizing 2030: The Next Era of Human-Machine Partnerships),melynek során 3800 üzleti vezető mondott véleményt a digitális átalakulás várható hatásairól és az ezzel járó kihívások lehetséges megválaszolásáról. A várható eredményeket és üzleti előnyöket illetően azonban erősen megoszlanak a nézetek. Az üzleti vezetők mindössze 50 százaléka véli úgy, hogy az automatizált rendszerek időt fognak felszabadítani az emberi munkaerő számára, és csupán 42 százalékuk számít arra, hogy az automatizálásnak köszönhetően az alkalmazottak nagyobb örömöt lelnek majd munkájukban, mivel a rutinfeladatok elvégzését a gépeknek átadva a nagyobb kreativitást igénylő teendőkre, stratégiaalkotásra és ismereteik bővítésére összpontosíthatnak. Idővel kiderül majd, melyik tábornak lesz igaza. 

Tény viszont, hogy a megkérdezett vállalatok 61 százaléka küzd a képzett munkaerő hiányával, valamint a digitális átalakulást és általában a változtatásokat elutasító munkavállalókkal. A válaszadók 90 százaléka mondta, hogy a sikeres automatizálás érdekében különösen fontosnak tartja a munkavállalók megnyerését. Az IDC is arra figyelmeztet, hogy a megfelelő képességekkel bíró munkavállalók hiánya miatt 2020-ra a robotizációval összefüggő munkahelyek 35 százaléka betöltetlen marad, ami átlagosan 60 százalékos béremelkedéshez vezethet. A HR-osztályokra, a humán tőkét menedzselő szakemberekre ezért szép feladat vár: egyszerre kell majd a meglévő munkaerőt felkészíteniük a kobotokkal való szoros együttműködésre, és a vállalathoz csábítaniuk az új ismeretekkel bíró tehetségeket.   

A Dell felmérésében részt vevő cégvezetők szerint azonban előre megszabott tananyag helyett már az iskoláknak is inkább a folyamatos és önálló tanulás képességét kellene megtanítaniuk a diákoknak, hogy a mesterséges intelligenciával felruházott robotokkal és szoftveralkalmazásokkal benépesülő munkahelyeken be tudják tölteni a nagyobb kreativitást, újító és problémamegoldó készséget igénylő szerepkörüket a ma még nem is létező szakmákban.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Jó lenne, ha kevesebb csúsztatást tartalmazna a cikk. Keveredik a kollaboratív robot, és a hagyományos robot kategória. Többet árt a témának és a szakmának, hogy
olyanokat írtok, ami hamis kényszerképzeteket kelt.
Jobb lenne arról írni, hogy hiányzik az egységes szabályozás, ami miatt csak korlátozottan kollaboratív helyekre lehet ma sajnos Magyarországon robotot használni.

Üdv
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés