hirdetés
hirdetés

Berlin, Hauptstadt der DDR

Ki építtette a berlini falat?

A történészek máig vitatkoznak azon, hogy Ulbricht vagy Hruscsov építtette a hírhedt berlini falat

Kereken ötven évvel a berlini fal építésének 1961. augusztus 13-án történt megkezdése után a történészek még mindig vitáznak arról, hogy kinek az ötlete volt a hírhedt építmény, amely 28 éven keresztül választotta el mesterségesen a mai német főváros keleti és nyugati felét.

hirdetés

Ulbricht fala vagy Hruscsov fala - teszik fel kutatók ma is a kérdést, arról vitázva, vajon az egykori keletnémet kommunista állampárt, az NSZEP akkori vezetőjének, Walter Ulbrichtnak vagy netán a volt SZKP néhai főtitkárának, Nyikita Szergejevics Hruscsovnak volt a legfőbb szerepe a 155 kilométeres, szögesdrótokkal megerősített fal létrehozásában. Ki, mikor és miért kezdeményezte annak felépítését? - igyekeznek kideríteni a történészek. Ők legfőképp abban értenek egyet: a teljes igazság csak akkor derülhet ki, ha az akkori időkből származó, még mindig titkosított szovjet katonai dokumentumok zárlatát feloldják.

A volt szovjet kommunista párvezető fia, Szergej Hruscsov a napokban azt nyilatkozta, hogy apja - aki 1953 és 1964 között állt a néhai SZKP élén - nem akarta a falat, annak felépítését azonban mégis engedélyezte. Szavai szerint mindez része volt Moszkva akkori, a tömbök egyenrangúságát célzó politikájának. A ma az Egyesült Államokban élő történész szerint a falat az egykori NDK akkori vezetője tervelte ki, de soha nem lett volna abban a helyzetben, hogy Moszkva engedélye nélkül belekezdjen a hírhedt építmény létrehozásába. Ulbricht elsősorban azzal érvelt: mindaddig nem képes stabilizálni a keletnémet gazdasági helyzetet, amíg a jól képzett emberek elmenekülnek az országból.

A fal felépítésében a menekültáradat megfékezésének egyetlen lehetőségét látta, és Hruscsov - aki úgy ítélte meg, hogy az NDK-nak a keleti tömb kirakatává kell válnia a Nyugat felé - végül kénytelen-kelletlen beleegyezett ebbe. Ulbricht falának nevezte a berlini falat egy interjúban az egyik legnevesebb hidegháború-kutató, az amerikai Hope Harrison. A George Washington egyetem oroszul és németül kiválóan beszélő professzora - aki 2001-től két éven keresztül az amerikai nemzetbiztonsági tanács munkatársa volt - "esküszik arra", hogy a berlini fal "német ügy" volt.

Keményvonalasok csatája

A Die Welt című lapnak nyilatkozva Harrison annak a nézetnek adott hangot, hogy a fő felelősség egyértelműen Walter Ulbrichté. Ő volt az, aki a határlezárás gondolatát egyáltalán felvetette, és hosszú évek győzködésébe került, míg Hruscsovot és az SZKP több más vezetőjét rá tudta venni a keleti, illetve nyugati szektorokból álló, akkori Berlin mesterséges kettéválasztására. Az amerikai történész szerint az általa kutatott keletnémet és szovjet aktákból kitűnt, hogy Ulbricht "hihetetlenül arrogánsan és öntudatosan" érvelt.

Mindvégig azon a véleményen volt, hogy csakis a szektorhatár lezárása jelentheti a megoldást az akkori NDK-ból való tömeges menekülés problémájára. Walter Ulbricht mindenáron véget akart vetni a menekülthullámnak, mert az politikai hatalmát, végső soron pedig egzisztenciáját fenyegette. Harrison szerint az is egyértelművé vált, hogy az NSZEP vezetője jóval keményebb bel- és külpolitikai irányt követett, mint Hruscsov. Az amerikai egyetemi professzor elismerte, hogy a felelősség megoszlásának kérdésében nem mindenki vallja az ő véleményét.

Hruscsov nem kedvelte Ulbrichtot, többször is bírálta őt
Hruscsov nem kedvelte Ulbrichtot, többször is bírálta őt
Ennek ellenére határozott álláspontja az, hogy Walter Ulbricht volt az, aki az egész kérdést napirendre tűzte, és ő volt az, aki éveken keresztül "korteskedett" a fal érdekében. "Ha azt kérdezik tőlem, hogy ki volt a hajtóerő a történtek mögött, egyértelmű válaszom az: Ulbricht és az NSZEP, de nem a szovjetek" - fogalmazott az amerikai történész. Harrison arra a következtetésre jutott, hogy a keletnémet kommunista pártvezető már napokkal Sztálin halála után, 1953 márciusában felvetette a berlini szektorok elválasztásának gondolatát.

Idézte az akkori szovjet külügyminisztert, Vjacseszlav Molotovot, aki egy belső utasításban a keletnémet kormány által javasolt "határbiztosítást" elfogadhatatlannak nevezte. Ulbricht azonban - mint a dokumentumokból kitűnt - szilárdan ragaszkodott elképzeléséhez. Az egykori keleti tömb pártvezetői előtt többször is azt hangoztatta, hogy az NDK egyetlen problémáját a "nyitott határok" jelentik. A szovjetek ezzel szemben azon a véleményen voltak, hogy a tömeges menekülés okát a belső keletnémet problémák - az NSZEP "sztálinista" belpolitikája - jelentik.

Kennedy felelősségét is felvetik

Hope Harrison szerint Hruscsov nem kedvelte Ulbrichtot, többször is bírálta őt, de hagyta, hogy hatalmon maradjon. Hruscsov számára ugyanis az NDK "a szocializmus kirakata" volt. És ez biztosította a politikai súlyt, a nagyobb játékteret az NSZEP vezetője számára. Ulbricht számára az elsődleges cél mindig is a keletnémet kommunista párt hatalmának stabilizálása volt, míg Hruscsov elsősorban a tömbök egyensúlyára, illetve arra törekedett, hogy a Szovjetuniót az Egyesült Államokkal egyenrangú szuperhatalomként ismerjék el. A fal felépítésnek engedélyezése végső soron ennek a törekvésnek a része volt.

A történészek szerint nehéz megmondani, hogy a szovjet pártvezető végül mikor adta áldását a fal felépítéséhez, de a legtöbb vélemény szerint az valamikor 1961. július 4. és 20. között lehetett. Ezt követően az NDK-ban megkezdődtek a konkrét előkészületek. Megoszlanak a vélemények az akkori amerikai elnök, John F. Kennedy felelősségét illetően. A történészek többsége szerint Kennedy legalábbis nem nehezítette meg Hruscsov döntését a fal engedélyezésében. A berlini válsággal foglalkozó, 1961. július 25-i washingtoni beszédében az elnök csakis Nyugat-Berlinnel kapcsolatos feltételeit említette, és Kelet-Berlint nem. Több történész bírálta Kennedyt, amiért szerintük csak Nyugat-Berlinre, nem pedig az egész városra koncentrált.

(forrás: MTI)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[95374] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés