hirdetés
hirdetés

Csillagászat

Így változik a Göncölszekér alakzata

Meglehetősen gyorsan változtatják az alakjukat azok az égi konstellációk, amelyeknek ember alkotta elnevezései is egyre megalapozatlanabbá válnak.

hirdetés

1989-től 1993-ig pásztázta az égboltot az Európai Űrügynökség Hipparcos nevű műholdja, amely az addigiaknál jóval pontosabban tanulmányozhatta a csillagképeket alkotó fényes égitestek mozgását. Az eszköz lassan elforgatott tengelyű teleszkópjával a csillagok egymással bezárt szögét, illetve a fényerejüket vizsgálta. A szatellit adatait felhasználva Martin Vargic, egy szlovák grafikus látványos animációkon, illetve egy táblázaton demonstrálja, milyen mélyreható alakváltozást is szenvednek el a Göncölszekér, az Orion, a Dél Keresztje, az Oroszlán, a Cassiopeia, illetve a Lant fantázianevű csillagképek az ie. 50 000 és az isz. 100 000 közötti időszakban.
A konstellációkat alkotó csillagok a Földtől különböző távolságra és egymástól függetlenül mozgó objektumok, ami miatt érthető az általuk ideiglenesen megalkotott, fiktív alakzatok „eldeformálódása”. Más kérdés, hogy a Földről nézve a távolabbi égitestek mozgását nehezebb tetten érni; így lehet, hogy a bolygónktól 100 fényévnyire veszteglő Göncölszekér „összeroskadását” az 1000 fényévre található Orion öv alakváltozásainál gyorsabbnak érzékeljük.

Az emberiség remélhetőlég még 100 000 év múlva is képviseltetni fogja magát a Földön. Amennyiben így lesz, lassan elkezdhetünk a csillagképek új elnevezésein gondolkodni. Két párhuzamos vonalat a Dél Keresztjének hívni azért már tényleg kicsit erős lenne!

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Wired)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés