hirdetés
hirdetés

Technológiatranszfer

Így lehet lehozni az űripari fejlesztéseket a Földre

A hazai űrcégek és csoportok megépítették az első magyar műholdat, a Masat-1-et, műszereket szállítottak a Rosetta-űrszonda Philae leszállóegységére, de az elmúlt hetekben elinduló ExoMars szondán vagy a 2017-ben az űrbe indult Cheops űrtávcsőben is vannak magyar alkatrészek. 

hirdetés

2014-ben Magyarország tagja lett az Európai Űrügynökségnek (ESA - European Space Agency), idén júliusban az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban, a Csillebércen található KFKI kampuszon megnyitották az üzleti inkubációs házukat. Az ESA elindította itthon is a technológiaitranszfer-programot, tehát pörög az űripar és ennek kapcsán Tari Fruzsina ipari termék és formatervezővel, világűrjogásszal, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) volt vezetőjével beszélgettünk a hazai űrkutatásban rejlő lehetőségekről, az űrtechnika ipari felhasználásáról.

GyártásTrend: Ipari terméktervezőként milyen fő csapásirányokat lát, ahol az űrkutatás eredményeit ki lehet használni? 

Tari Fruzsina: Az űrbe való eljutásra, az ottani közlekedésre, kommunikációra olyan technológiákat fejlesztenek, amelyek mind hasznosulni tudnak a Földön is. Igaz ugyan, hogy az űrtechnológiát high-technek nevezzük, de ezt csak a jobb érthetőség kedvéért tesszük, nem jelenti azt, hogy az űrtechnológia a legmodernebb, a leginkább digitalizált terület. Előnye abban van, hogy végtelenül megbízható és elképesztően robosztus, így nem igényel karbantartást – ezek az ismérvek pedig gyártástechnológiailag jelentős értéknek számítanak. Lehet választani, hogy melyik éri meg jobban: ha nem kell karbantartani vagy, ha rendszeres karbantartásra tervezünk kevésbé robosztus technológiát.

Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) vezetője
Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) vezetője

Az Európai Űrügynökség kedvenc példája az a jól sikerült rakéta csapágy bevonat, amit fékbetétként lehet használni. Előnye a jelentősen nagyobb kopásállóság és nagyobb megbízhatóság. Eleinte repülőgépek, majd vonatok és csúcskategóriás autók fékrendszerébe is sikerrel használták ezt a kompozitot. Ma még szokatlan megközelítés a nagy szériaszámú autógyártásban, de nem lehetetlen, hogy csökkenthető a gyártási költsége annyira, hogy a széria autók fékrendszerének fejlesztése elmegy egy teljesen más irányba, hiszen, ha nem kell fékbetétet cserélni, akkor nem is kell hozzáférést biztosítani, így akár új megoldások is születhetnek. 

GyT.: Milyen lakossági felhasználása van a különböző űrtechnológiáknak?

T. F.: A NASA rendszeresen ad ki katalógusokat és most már az ESA-nak is van űrtechnológiai újdonságokat bemutató kiadványa. Ezekben ismertetI azokat az innovációkat, koncepciókat, amelyek átkerülnek a földi felhasználásba. Ezen kívül vannak a jól ismert példák a kommunikáció vagy a földmegfigyelési alkalmazások körében, ilyen a Google Earth, ami egy műholdas technológia ingyenes, civil felhasználása. Illetve vannak üzleti és állami célú felhasználások is. 

GyT.: A MŰI üzleti inkubációs ház egy évi 5 milliárd eurós költségvetésű szervezet tagja, illetve a magyar kormánytól 2 milliárd forintos költségvetési támogatását kapott. Ez mire volt elég az elmúlt, lassan 4 évben?

T. F.: A MŰI elsősorban ügynökségi, felügyeleti és támogató funkciókat lát el a hazai űrszektor, a kormányzat, valamint a nemzetközi űripari és űrkutatási tudományos közösségek felé. Végrehajtja az űrtevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokat és a MŰI képviseli Magyarországot az Európai Űrügynökségben, amellyel kapcsolatban az a cél, hogy a tagság jelentette lehetőségeket minél hatékonyabb ki lehessen használni. Jelentős eredmény az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás, bár igaz, hogy az ESA-val már a tagság előtt is –1991 óta – különböző formában együttműködünk.

Tari Fruzsina
Tari Fruzsina

A költségvetést űrtechnológiai projektek megvalósítására fordítják – ez az űripar megalapozását szolgálja. Az ESA-nál nagy hangsúlyt kap a fejlesztésekben az eszközök használata, ezekhez férünk hozzá a 2014-es tagságunk óta. Az első évben kiismertük, hogyan működik a szervezet, hogyan tudunk a gyakori üléseken érdemi döntéseket hozni, milyen projektek indulhatnak el, milyen költséggel, abban kik vegyenek részt. Vezetésem alatt sikerült számos eredményt elérnünk, egyrészt az üzleti inkubátorház létrehozását, amely reményeink szerint meghozza azt a várt eredményt, hogy az innovatív szektor rátaláljon az űriparra, másrészt a technológiai transzfer hálózat létrehozását, amelynek célja, hogy megjelenhessenek ezen fejlesztések a hétköznapokban. Ehhez rendelkezésre áll az ESA szabadalmi és know how portfoliója, amelyek alapján a résztvevők pontosan meg tudják határozni, hogy milyen hétköznapi folyamatba ültethetik át űripari terméküket, és ehhez finanszírozást is kapnak az ESA-tól.

GyT.: Mond egy ilyen projektet az elmúlt évekből?

T. F.: 2016-ban nyertük el az első projektünk támogatását egy minden eddiginél pontosabb űridőjárás-előrejelző rendszerre, a Cosmic Radiation mOnitoring Satellite Systemre (CROSS), amelyet az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) szakmai vezetésével a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. hoz létre, és amely egy kozmikus sugárzást mérő hálózat lehet, ha a kísérleti műhold sikerrel jár. Ha sikerül bizonyítani a rendszer működését, akkor lehetőség lesz a Föld körüli sugárzási térképet készíteni és a műhold meg tudja majd állapítani, hogy melyik pályák kellemesebbek sugárzás szempontjából. Ez azért nagyon fontos, mert a műholdak ma túl vannak méretezve, ugyanis nem ismerjük a sugárzás tényleges mértékét, és így a sugárzás többszörösére kell fejleszteni a műholdakat, ami extrém nagy kiadás. Amennyiben sikerülne egy kis kompakt, és bármilyen műholdon elhelyezhető műszert beüzemelni, az hatalmas üzleti előnyt jelentene ebben az óriási versenyben.

Űrtechnológiai fejlesztésekben részt vevő intézmények, cégek

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont
Aedus Space Kft.
Admatis Kft.
Aluinvent Zrt.
BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft.
BL-Electronics Kft.
C3S Elektronikai Fejlesztő Kft.
DINAS Mérnökiroda Kft.
Euroszer-96 Kft.
Goodwill-Trade Kft.
Hepenix Műszaki Szolgáltató Kft.
Izotóp Intézet Kft.
Matmod Kft.
SGF Technológia Fejlesztő Kft. 

Az ESA új állami belépői közül mi voltunk a legrövidebb idő alatt saját projektet indító csapat, ez óriási siker. 

GyT: Üzleti támogatást, iparkapcsolatokat is nyújt az ESA inkubátor háza. Miben segít még?

T. F.: Az ESA 2000 fős alkalmazotti létszámmal működik és amellett, hogy nagyon mély és széleskörű ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik az űrkutatás és űripar területén, az egyes projekteket az ESA-n belül is végigkísérő szakembereik vannak. Feladatuk az ESA által indított programok szakmai és ütemezési ellenőrzése, felügyelete.  Ugyanezeket a szakembereket vonják be az ESA inkubátorházainál a ténylegesen életképes projektek kiválasztásába, ezért is nagyon magas az űrszektorban megvalósuló innovációk aránya a normál startup inkubációkhoz képest.
A technológia transzfer hálózathoz csatlakozás azt mutatja, hogy a magyar ipar nagyon élő és sikeres, nyitott az űrtechnológiára. Annak ellenére, hogy az ESA a technológiatranszferre kiírt első pályázati ciklus előtt figyelmeztetett minket, hogy ne legyünk csalódottak, ha nulla pályázat érkezik, nem csak, hogy érkeztek pályázatok, de több is támogatható volt szakmai és üzleti szempontokat is figyelembe véve. 

GyT.: Az űrben vagy akár a Holdon is nagyon speciális körülmények vannak. Van valamiféle szabvány, aminek meg kell felelniük azoknak az innovátoroknak, akik űriparban való felhasználáshoz terveznének terméket, szolgáltatást?

T. F.: Létezik egy ECSS (European Cooperation for Space Standardization) szabvány, amely bár nem kötelező érvényű, de ha valaki nem felel meg neki, akkor ESA-val nem tud együttműködni. Az űripari cégek is elvárják ugyanezt a szabványt a beszállítóktól, illetve a nagy űripari cégeknél is belépő feltétel az űrre vonatkozó szabványosításnak megfelelni. Ha valaki pályázik az ESA-hoz, tőlük erős mankót is kap, hogy ezeket a szabványokat hogyan kell értelmezni, mert igen szerteágazók.

GyT.: Hogyan működik egy-egy ilyen űrkutatási-ipari együttműködés? Gondolom, a legtöbb esetben az ipari innovátorok nem úgy állnak neki, hogy "Na, ez nagyon jó lesz a hordozórakéta motorhőjének a mérésére" és akkor hívjuk fel az ESA-t, NASA-t, a RoszKozmoszt...

T. F.: Általában a kutatási célok köré szerveződik az ipar, vagy, ha a kutatásnak van egy definiált elképzelése, ahhoz keres ipari partnert. Főleg azon gyártóvállalatok preferáltak partnerként, amelyeknek a gyártástechnológiai képességük elér egy bizonyos precíziós szintet, a prezentációs és dokumentációs készségük magas szinten áll. Nyugat-Európában van egy nagy rendszerintegrátor, aki uralja ezt a területet: általában 3-4 nagy szereplő tesz ajánlatot a különböző pályázati kiírásokra, miután ők felmérték a saját beszállítói láncukban, hogy azok mit tudnak hozzátenni a kutatáshoz. Ez hasonlóan működik az autóipari beszállítók láncolatához (TIER), csak nincs kategorizálva.

Tari Fruzsina
Tari Fruzsina

GyT.: Itthon milyen jelentős űripari cégek vannak jelen, és mi a versenyképességük záloga?

T. F.:  A minőséggel és az árral tudnak versenyképesek lenni. Ilyen például a már említett C3S Kft., amelyet a Masat–1, Magyarország első műhold projektjében megszerzett mérnöki és projektviteli tapasztalataikra alapozva hozták létre. Vagy az Admatis Kft., amelyik mérnöki tevékenységet végző miskolci cég, fővállalkozóként vesz részt űripari projektekben, koordinálja és menedzseli azokat a szerkezeti/termikus tervezéstől a megmunkáláson át a tesztelésig.

A Magyar Űrkatalógus 2016 gyűjti össze a magyar űripari és űrkutatási szereplőket és fejlesztéseiket

Az űrtechnológiák földi alkalmazása

Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)

A különböző sugárzási tartományokban készült felvételek együttes megjelenítésével előállított kompozit képeknek és egyéb műholdadatoknak, számított légköri és felszíni paramétereknek elsődlegesen a néhány órás előrejelzések (nowcasting) készítésében, a repülésmeteorológiai kiszolgáló tevékenység ellátásában és a veszélyjelzések kialakításában van nélkülözhetetlen szerepük. Emellett az OMSZ-nél alkalmazott kisebb, korlátos tartományú numerikus időjárás-előrejelző modellek is felhasználják a műholdak adatait. A saját, valamint az Eumetsat-os műholdas adatbázisok felhasználása az éghajlati vizsgálatokban is nélkülözhetetlen.

Cosima Kft.

A földmegfigyelő műholdak felvételsorozatainak kvantitatív kiértékelésén alapuló, innovatív megoldásokat alkalmaz tanácsadási tevékenysége során elsősorban az agrárium és a környezetgazdálkodás számára. Ezeken túl új módszereket és versenyképes technológiákat fejleszt ki és alkalmaz az űrfelvételek felhasználásának valós mezőgazdasági alkalmazásaihoz.

Envirosense Hungary Kft.

A légi távérzékelési rendszer adatfeldolgozásának fejlesztése:

• Módszertani fejlesztés, különböző GNSS-adatok alkalmazása légi távérzékelő rendszerek külső tájékozódásához.

• SRTM domborzatmodell alkalmazása légi hiperspektrális felvételek geometriai korrekciójához és a légi LIDAR felvételezés tervezéséhez.

• Nagyméretű távérzékelt adatbázisok gyors vetületi transzformációjának kidolgozása.

Tematikus térképezés:

• Tematikus térképek előállítása multispektrális műholdadatok (Sentinel, MODIS, Landsat stb.) alkalmazásával.

• Szántóföldi növényekre alkalmazott biomassza becslési módszer kidolgozása multispektrális műholdadatok alkalmazásával.

GeoAdat Szolgáltató és Informatikai Kft.

földmegfigyelési (EO) technológián alapuló versenypiaci szolgáltatásokat nyújt a magyar és az európai piaci és államigazgatási szférában. Ennek része a földmegfigyelési szolgáltatások költséghatékony megvalósítása, kutatás-fejlesztés, információs és technológiai ismeretek terjesztése, alkalmazások készítése, valamint földmegfigyelési adat- és technológiadisztribúció. A földmegfigyelési technológia eredményei így számos szakterületen hasznosíthatókká válnak, kiemelten a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben, az erdészetben, illetve a különböző monitoring (a természeti környezet és az ipari létesítmények váratlan eseményeinek azonosítása) helyzetekben.

Airbus DS Geo Hungary Kft.

Nagy tömegű távérzékelési adatok (optikai, radar és lidar légi- és űrfelvételek) feldolgozása és kiértékelése, 2D-s és 3D-s értéknövelt térinformatikai termékek előállítása.  Adatszolgáltató tevékenységük keretében multispektrális, nagy és igen nagy felbontású optikai és radar űrfelvételek készítése, forgalmazása bármely területről, tetszőleges kiterjedésben.

GeoIQ Kft.

A cég és jogelődje 1990 óta foglalkoznak űrfelvételek képfeldolgozó szoftvereinek magyarországi disztribúciójával. Szinte az összes hazai egyetem és kutatóintézet vásárolt tőlük ilyen szoftvereket. 15 éve foglalkoznak űrfelvételek itthoni forgalmazásával. 

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés