hirdetés
hirdetés

Pilóta néküli repülőgép

Így kellene átalakítani a drónszabályozást

A technika fejlődésével egyre többen használják hobbi és munkaeszközként a drónt. Egyes becslések szerint akár több tízezer lehet hazánkban azoknak a berendezéseknek a száma, amelyeket eladtak a műszaki áruházak különböző felhasználóknak hobbicélokra vagy éppen munkaeszközként.

hirdetés

A pilóta nélküli repülőgép (angolul: Unmanned Aerial Vehicle – UAV9 legelterjedtebb neve a drón, amelyeket kezdetben katonai feladatokra alkalmaztak ön- vagy távirányítással (a leggyakrabban a kettő kombinációjával) és a működtetéséhez nem volt szükség pilótára, gyakorló lövészetek célgépeként üzemeltek. Manapság számos hobbi és békés célú üzleti megrendelés kapcsolódik ezen eszközökhöz. 

Hiányzó egységes szabályozás 

Egységes jogszabály még nem lépett életbe e repülőszerkezetekkel kapcsolatban, így jelenleg legalább egytucatnyi törvény foglalkozik azzal, hogy mi a teendő a drónokkal kapcsolatban. A típusokat több kategóriába sorolják. A 2 kilogrammnál kisebb drónokkal csak nappal és legfeljebb 50 méter magasságig lehet repülni. A 2 kilogrammnál nehezebb, de 25 kilogrammnál könnyebb járművekre 50 méter feletti repülésnél már jogosítvány szükséges és szintén drónpilóta jogosítvány kell ahhoz, ha egy város belterületén akarják az eszközt felhasználni. 

Rendszeres alkalmazás esetén kötelező felelősségbiztosítást kötni, hasonlóan a személygépkocsikhoz. A drón, ha lezuhan, károkat is okozhat. A biztosítótársaságok honlapjain meg lehet tekinteni, mennyibe kerül egy drónnal kapcsolatos biztosítási csomag. Mivel kevés baleset történik, mérsékelt a biztosításuk is. 

Multirotoros helikopter, elsősorban épületek és hidak beméréséhez
Multirotoros helikopter, elsősorban épületek és hidak beméréséhez

Légtérengedély szükséges

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) honlapjára felkerült a „Pilóta nélküli légijárművel végrehajtandó műveletek 2017. január 1-jétől hatályba lépett engedélyezési eljárásáról szóló” tájékoztató. A légtérigényléshez szükséges aktuális dokumentumok letölthetők az oldalról. 

Magyarországon, ha valaki legálisan kívánja hasznosítani a drónt, annak engedélyt kell kérnie, mivel a légtér nem magánterület, azt bárki nem használhatja. A légteret a hatóságok a talajtól értelmezik. A kérelmet a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályának címezve vagy személyesen kell benyújtani – a tervezett művelet előtt legalább 30 naptári nappal és maximum 30 napra. A dokumentum elektronikus úton is beadható. Vannak tiltott és korlátozott légterek is, ahová nem adnak repülési engedélyt: ilyenek például a Paksi Atomerőmű, a budai KFKI, a Parlament-Budai Vár térsége, valamint a János-hegytől északra található terület.

Hazánkban több civilszervezet is tömöríti a drónosokat. Mindegyik honlapján hasznos tudnivalók olvashatók arról, mire kell figyelni, mielőtt használni kezdjük ezen légi járműveket. A Drónpilóták Országos Egyesületének (DOE) honlapján bőséges információt találhat a téma iránt érdeklődő az éppen időszerű jogszabályokról. 

Kellenek a változtatások 

A Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület elnökét, dr. Bakó Gábor légi térképészeti szakembert is megkérdeztük a jelenlegi szabályozásról, aki úgy véli, az nehezen átlátható a hobbi UAV-felhasználók számára, így csak kevesen kérnek engedélyt. A 30 napos engedélyeztetés egyenesen elfogadhatatlan a professzionális felhasználók számára, mivel az ügyfelek elfordulnak a jogkövető szolgáltatóktól, 90%-uk nincs is tisztában az engedélyeztetéssel. A jelenlegi drónos szabályozást betartó személyek, akik munkaeszközként használnák a járművet, nem képesek a tevékenységből fenntartani magukat, mivel a munkákat rendre elviszik a "bevállalós", tilosban repülő kezdők. Ez a hazai fejlesztések, szolgáltatások és műszaki fejlődés elmaradását okozhatja más országokkal szemben mind a szolgáltató, mind a fejlesztési és az ipari szektorban – véli a szakember.

Dr. Bakó Gábor légi térképészeti szakemberek
Dr. Bakó Gábor légi térképészeti szakemberek

Egyesületük már 2015-ben összegyűjtötte a szakmagyakorló cégek és magánvállalkozók véleményét. Azóta kikristályosodtak a leglényegesebb pontok: 2 napnál hosszabb ügymenet a kapcsolódó magyar iparágak elsorvadásához vezethet. Amennyiben magánszervezet szolgáltatja a felületet a légtérfoglalásra, az ne szerezhessen etikátlanul előnyöket, illetve ne lehessen a honlapon keresztül másokat kizárni adott területekről. Az online rendszernek automatikusnak kellene lennie, mert a hatóságok arra hivatkoznak, hogy rengeteg időbe telik kideríteni, mely légteret, ki akarja használni. Mindez nem vonatkozik a mentőszolgálat, a katasztrófa-védelem és a rendőrség légtérigényeire.

A repülési engedélyek beszerzésénél tapasztalható lassú ügymenet azért is probléma a szakember szerint, mert a biztonsági tanulmányokat mindenkinek el kell készíttetni, ahelyett, hogy azok a biztonság érdekében bárki számára ingyenesen elérhetők lennének a hatósági honlapokon. Akadályt jelenthet a munkavégzésben a nem reális repülési magassági plafonok esetleges bevezetése is (a munkavégzés 120 - 500 méter terep feletti magasságon válik hatékonnyá).

A megkérdezett szakember szerint a jogalkotó őket és a tagszervezeteiket eddig nem kereste meg, azaz a térképészeti, geodéziai és felmérési, valamint a mezőgazdasági tevékenységet végző professzionális szervezetek véleményét – tudomásuk szerint – mindeddig nem kérték be.

Bakó Gábor nem tartja ésszerűnek a drónokon található kamerák másfajta elbírálását a kézzel használt fényképezőgépekéhez képest. Véleménye szerint egy kerítésen átfényképezni ugyanolyan egyszerű, mint egy hangos drónnal az adott helyszín fölé repülni. A felvételekkel történő visszaélésnek mindesetre megvannak a jogszabályi szankciói mindkét esetre.

A Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület foglalkozott a felvételkészítés etikai kérdéseivel is a nemzetközi joggyakorlat és tudományos kutatások áttekintésén keresztül, például kísérletekkel és nemzetközi tanulmányokkal alátámasztva is igazolták, hogy 0,5 cm terepi felbontású felvételeknél gyengébb részletességű légi felvételeken nem ismerhetők fel az emberi arcok, illetve az autók rendszámai.

Légi térképészeti célú Interspect oktokopter
Légi térképészeti célú Interspect oktokopter

Egyesületük a szakmagyakorlók között konszenzust, véleménycserét, közösségi platformot létesített és létesít 2015 óta, ajánlásokat, szakmai javaslatokat dolgoz ki, nem csak repülésjogi, de felmérői, térképészeti és etikai kérdésekben is. Tanulmányaik, ajánlásaik a légi felmérésekkel szemben támasztott pontossági, minőségi követelményekről is szólnak. Közbeszerzési segédleteik és szakszótáruk ingyenesen elérhető.

2020-tól várható egységes európai uniós szabályozás 

Az Európai Unió 2020-ban fog egységes jogszabályi állásfoglalást kialakítani. Magyarországon a drónt használókra több jogszabály olvasata vonatkozik, nincs pontosítva, hogy hazánkban mi a tömegkorlát, magasságplafon, nincs pontosan meghatározva, hogy mit lehet fényképezni és mit nem. Egy ilyen változékony környezetben nem nagyon lehet üzleti modellt felállítani. Ha elkezdik módosítani a jogszabályokat, akkor valamilyen vállalkozási érdek minden bizonnyal sérülni fog, és bizonyos vállalkozások számára akár befektetett milliók veszhetnek el.

Amíg nem tisztázott pontosan, hogy melyik drónos hogyan működhet, logikátlan, ellentmondó döntések születhetnek. A drónhasználók továbbá nem mindig érzik objektívnek az engedélykérésekre adott döntéseket. Előfordulhat, hogy egy drónokkal kapcsolatos jogszabályt másként értelmeznek, mint évekkel ezelőtt vagy tavaly, s így a befektetési kedv és a támogatások is rendre elmaradnak. 

Amennyiben például a közigazgatási szektorból érkezik felkérés légi felmérésre és két héten belül kellene elvégezni a munkát, nem mindig sikerül ezt az igényt teljesíteni, mivel a légi felvételre vonatkozó engedélykiadás legalább 30 napba kerül. A légügyi hatóságok nem reagálnak olyan hamar az igényekre, hogy ez egy magánvállalkozásban dolgozó cég megrendelői számára megfeleljen, vagyis az igények és a jogszabályok nem találkoznak egymással.

Sajnos a drónjaikat hobbi célból használók gyakran be sem jelentik, hogy mit szeretnének csinálni (fényképezni vagy esetleg videózni, permetezni, transzparenst vontatni), így azok jó része valóban ellenőrizetlen is marad.

Ilonka Mária
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés