hirdetés
hirdetés

A jövő kommunikációja

Így állunk az 5G-hálózatokkal Magyarországon

Hamarosan az egész világon 5G-hálózatokat fognak használni, ezalól Magyarország sem lesz kivétel. Kezdetben nálunk is szigetszerű elterjedésre lehet számítani, először az ipari parkokban, az egyetemi kutatóintézeteknél, illetve a nagyobb városok frekventált részeiben.

hirdetés

„Az 5G először olyan gyártással foglalkozó, hazai vállalkozásoknál fog terjedni, ahol automatizálhatók a folyamatok és egyre nagyobb a munkaerőhiány” – mondta lapunknak Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese. Ilyen terület például a mérésadatgyűjtés, az AR-alapú összeszerelés, a gyáron belüli logisztika. E mellett az 5G számtalan helyen könnyíti majd meg, gyorsítja fel a vállalatok működését. Elég csak arra gondolni, hogy egy okosgyártósort sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet a gyár igényei szerint átrendezni, ha szupergyors, vezeték nélküli kapcsolat vezérli a berendezéseket. A szakember szerint a hazai ipar számára óriási lehetőségeket tartogat az új hálózat, de fontos hangsúlyozni, hogy ez valóban egy hosszabb folyamat.

Miért jó az 5G?

Három nagy előnye van az ötödik generációs hálózatnak, amely lehetővé teszi, hogy az ipar a digitalizáció új szintjére lépjen, illetve új technológiák jelenjenek meg a hétköznapokban: a sebesség, a kapacitás és a késleltetésmentesség. „A 4G kapacitása négyzetkilométerenként körülbelül százezer eszköz kiszolgálását teszi lehetővé. Ezért tapasztalható például az, hogy egy tömegrendezvényen, fesztiválon lassabban épülnek fel a hívások” – mondta Király. Az új hálózat viszont akár egymillió eszközt is képes fennakadás nélkül kezelni ugyanekkora területen. Illetve a minimális késleltetésnek köszönhetően a gép-gép közötti kommunikáció eddig nem tapasztalható fejlődésen mehet keresztül.

Ez utóbbi biztosítja például azt, hogy az önvezető autók biztonságosan közlekedhessenek egy okosvárosban úgy, hogy a közlekedési infrastruktúrába épített szenzorokkal és egymással szinte késleltetés nélkül kommunikálnak. Önjáró autót kis túlzással bármelyik nagy autóipari vállalat tud gyártani, azonban ezeket még kockázatos kiengedni a forgalomba, mivel még nincsenek kialakítva a szabályozási feltételek, és nem áll készen a közlekedési infrastruktúra sem. Az önvezetésben nem az önjárás a nehéz, hanem az, hogy megfelelő módon tudjon kommunikálni a környezetével a jármű. Ha csak önvezető autók vennének részt a közlekedésben, az egy jóval egyszerűbben menedzselhető folyamat lenne, itt a „vegyes életmód” lesz várhatóan a legnehezebb, mondta Király.

Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese
Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese

Ahhoz, hogy az iparban és a hétköznapokban ezek az okosmegoldások tömegesen elterjedhessenek, a lehető legtöbb ponton kell elhelyezni szenzorokat. Ehhez pedig elengedhetetlen egy olyan új hálózat, amely nagy kapacitással, biztonságosan tudja szavatolni az eszközök közötti kommunikációt – véli Király István. Az 5G licencelt frekvenciasávban a távközlési szolgáltató által üzemeltetett ipari magánhálózatok egyrészt méretgazdaságosan, nagy kapacitással képesek helyettesíteni a mai Wi-Fi-, RFID-, illetve Bluetooth-technológiát, másrészt kiemelkedő informatikai biztonsági feltételekkel képesek minden adatot a vállalkozás saját helyi hálózatában tartani.

A Vodafone – Magyarországon elsőként – tavaly indította el a mindenki számára elérhető kültéri 5G-hálózatát. Emellett elhoztak egy távolról, 5G-kapcsolaton keresztül irányítható személyautót, illetve az év végén az AImotive-val és a HERE Technologieszal közösen bemutattak egy önvezető parkolást lehetővé tevő szolgáltatást a Vodafone-székház mélygarázsában. Emellett szinte valamennyi hazai távközlési cég ugrásra készen várja az 5G-frekvenciák magyarországi kiosztását.

Ipari felhasználás: saját 5G-hálózat

Mint látható, az 5G jóval többet jelent, mint amit a telefónia vagy a mobilszélessáv szemszögéből láthatnak a felhasználók. A színfalak mögött nálunk is gőzerővel zajlanak az iparhoz kapcsolható fejlesztések, tesztelések – többnyire hazai multinacionális iparvállalatok részéről. Az egyik ilyen fejlesztési gócpont a német Bosch köré csoportosul, ahol kiemelt fókuszban vannak a kritikus infrastruktúrákhoz (pl. logisztika, gyártás és termelés) tartozó kommunikációs igények, például a determinisztikus alacsony késleltetés és a magas megbízhatóság.

A német vállalat távlati célkitűzése a saját, helyi 5G-hálózatok kiépítése, mert ezek gyakorlatilag megszüntetik a szolgáltatóktól való függést. Saját vezeték nélküli hálózatuk létrehozásával és működtetésével a gyártók azokat úgy konfigurálhatják, hogy megfeleljenek az ipari kommunikációs alkalmazások gyakran rendkívül magas követelményeinek. Ezzel a megoldással továbbá teljesen az ellenőrzésük alatt tarthatják a biztonság kérdését is.

A Bosch víziója szerint a jövő gyárában mindössze a padló, a falak és a födém lesz rögzített elem. Minden más mozgatható és az igények szerint alakítható lesz. Mobil robotok, önvezető szállítójárművek és okosszemüvegek nyújtanak támogatást a munkatársak számára a jövő gyárában. Az ilyen rugalmas rendszereknél fontos követelmény a nagy teljesítményű vezeték nélküli infrastruktúra, amely lehetővé teszi az emberek, a gépek és egyéb berendezések közötti hatékony kommunikációt. Az 5G segítségével az operátornak például nem kell a gép közelében lennie: a vészleállítás és más funkciók is végrehajthatók egy mobil eszköz segítségével.

Zalazone: nem csak önvezető autókat tesztelnek

Magyarországnak jók az esélyei, hogy az 5G-fejlesztések egyik európai központjává váljon, mert a kormány láthatóan elkötelezett a téma iránt, és igen fejlett a hazai távközlési szektor infrastruktúrája is – vélik szakértők. A hamarosan elkészülő magyar 5G-stratégia szakmai tervezete szerint 2026 végére biztosítani lehet az ország 4G-lefedettséghez hasonló, közel teljes kültéri 5G-lefedését. A bevezetés közvetlen és járulékos hatásainak köszönhetően a becslések szerint akár 1100 milliárd forinttal is növekedhet a GDP, és 135 ezerrel a munkahelyek száma.

Noha az 5G-hálózatok kiépítése összességében egyelőre még gyerekcipőben jár nálunk (is), Magyarország erősségei közé tartoznak a hazai távközlési szektor infrastrukturális jellemzői, fejlettsége, az intézményi feltételek, a kormányzati és a piaci szereplők elköteleződése vagy a tesztkörnyezetek létrehozásához elengedhetetlen egyetemi-vállalati együttműködések eddigi példái is. Kormányzati oldalról a 2016-ban elindult, Európában is egyedülálló, önvezető járművek kipróbálására is alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya építését szokták hangsúlyozni mint 5G-s mintaprojektet.

Zalazone teszpálya
Zalazone teszpálya

„A projekt a tervek szerint halad, túl vagyunk a beruházás felén, így egyre inkább az üzemeltetés kerül fókuszba” – mondta lapunknak Dr. Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (Zalazone) ügyvezetője, aki hozzátette: jelenleg egy 1,5 kilométeres autópálya szakaszt, egy fékteszt felületet, illetve egy országúti modult építenek, valamint hamarosan kész lesz a smart city zóna teljes területe. A tervek szerint 2021 végére fejezik be a 45 milliárd forintos költségvetéssel megvalósuló járműipari tesztpálya építését.

Háry szerint az ipari szereplők részéről a vártnál nagyobb az érdeklődés a tesztpálya iránt. „Már több ezer órán vagyunk túl, és több tíz ügyfél használta a pályát. Jelenleg is százas nagyságrendben tárgyalunk a cégekkel a bérbeadásról, továbbá 2019 végén megkezdte működését az AVL-lel közösen létrehozott üzletszervező-értékesítő cég, az AVL-Zalazone Kft.” – mondta. Vannak cégek, amelyek egy napra jönnek, és vannak, amelyek egy vagy akár több hétre. Nemcsak járműdinamikai tesztek folynak a pályán, hanem vezetéstámogató rendszereké is. E mellett elindult már különféle kommunikációs rendszerek tesztje, és 2019 során volt példa önvezető jármű vizsgálatára is. Hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek is vettek már részt a pályabérlésben: különböző járműipari megoldásokat, informatikai és egyéb, a mobilitáshoz kapcsolódó termékeket teszteltek, például egy nagy teljesítményű drónt.

Az 5G hálózatos projektek általában az önvezető járművek teszteléséhez kapcsolódnak, de a jellemző tesztelések még nem 5G-t használnak. Teljesen kiépített formában a hálózatba kötött, mozgatható bábukkal, táblákkal, közlekedési lámpákkal felszerelt városmodul és az egyéb intelligens útszakaszok lesznek azok, amely majd nagy teret kínálnak az 5G-s önvezető autóknak, ahol a járművek egymással, a felhővel, és az infrastruktúrával 5G-s, villámgyors mobilinternet hálózaton keresztül is tarthatják a kapcsolatot, mondta Háry.

Elmondható, hogy az 5G-s hálózatok a hétköznapok, a vállalati működés, a nemzetgazdasági folyamatok és így végső soron a gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó jelenséggé váltak, immár Magyarországon is. Király István szerint a következő néhány évben az eszközgyártók is elkezdik tömegesen fejleszteni az 5G-képes termékeiket, illetve a hálózati lefedettség növekedésével egyre többen érdeklődnek majd az ipar szereplői közül is az ilyen megoldások iránt. „Szigetszerű elterjedésre számítok, elsőként az ipari parkoknál és az egyetemeknél, illetve a nagyobb városok frekventált részeiben. Utóbbira a következő évtized közepéig kerülhet sor” – mondta a szakember.

Ember Zoltán
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés