hirdetés
hirdetés

Előre gyártott modulok

Gyors építkezés

A részben pályázatokból épülő ipari beruházásoknál sokszor különösen gyorsan kell építkezni, így a minőség vagy az esztétikum könnyen szenved csorbát. Milyen kihívások előtt állnak az építészek és a mérnökök, ha impozáns gyárakat szeretnének építeni?

hirdetés

Polgár László okleveles mérnök, az ASA Építőipari Kft. műszaki tanácsadója aktívan presszionálja az építész közösséget, hogy olyan gyárépületek szülessenek – innovatív kivitelezési technológiák segítségével –, amilyenek régen: impozánsak és időtállóak. „Feltétlenül szükség van a mérnökök és építészek együttműködésére, hogy a tervezés, építkezés is egy nagy közös munka eredménye, és ne szeparáltan végrehajtott feladatok sorozata legyen” – vallja Polgár László.

Történelmi csúcsteljesítmény

2013 nyarán a zürichi műegyetem professzora és egyetemi kollégái Magyarországra érkeztek, hogy háromnapos tanulmányút során bejárják az ötvenes években előregyártással épült ipari csarnokokat. Az előregyártás világtörténetének kihagyhatatlan pontja a magyar építészek és mérnökök világszínvonalú teljesítménye. A háború utáni építkezés – a hároméves és ötéves terv, a Rákosi-féle erőltetett iparosítás – olyan bravúrokra kényszerítette a magyar építészeket és mérnököket, hogy az akkori ipari monumentumokat a mai napig tanulmányozza a nemzetközi szakma. Az ötvenes években gyors ütemben épülő gyárak, csarnokok létrehozásához nem volt elegendő alapanyag, munkaerő, így nagyméretű, könnyített elemekből és újrafelhasználható zsaluzatból építkeztek, kezdetleges emelőkkel, egyedülálló megoldásokkal oldották meg ezeknek a hatalmas épületeknek a felhúzását. Szinte az építkezések során kísérletezték ki az építészek és a mérnökök, hogy melyik megoldás működőképes. A Hajógyári sziget 40 méteres üzemcsarnokához például a helyszínen gyártottak hatalmas előrefeszített elemeket, amelyeket aztán toronydaru híján mindenféle csigákkal és csörlőkkel illesztettek a helyükre. A magyar építészeti szakma hősies küzdelem árán felfedezte az előregyártást, amit aztán a gazdasági válság, a technológia továbblépése és a panel térhódítása rekesztett be, egészen az ezredfordulóig.

Digitális paradigmaváltás

Mára egy új építészeti áramlat van jelen, amelynek során az építész és a mérnök munkája egybeolvad. Polgár László szerint az előregyártás ismételt előtérbe kerülésének az oka, hogy a kilencvenes évektől kezdve a digitális tervezőprogramok, különböző alkalmazások lehetővé tették, hogy szabadabb formákban gondolkozzanak a mérnökök, amolyan művészi kiteljesedésnek élhessék meg a tervezést. Az új anyagok, gyártási technológiák és analitikai módszerek hatására lehetséges a mérnöki kreativitás kiteljesedése. Az ezredfordulóra a tervezőprogramok általánossá válása, a digitális alkalmazások lehetővé is tették, hogy integrálódjon a tervezés és a megvalósítás, ráadásul eddig csak a tervezők álmaiban létező formákban.

Szabadon gyártott gyárak

Egy város számára minden óriás ipari ingatlanberuházás (parkolóház/csarnok/gyár/raktár) nagy jelentőséggel bír. Számos igénynek kell megfelelni a 21. században, amennyiben beruházunk: az épület legyen költséghatékony, öko-, ekotudatos, gyorsan térüljön meg, szolgálja ki az igényeket lehetőleg több funkcióban és formában, legyen fenntartható és esztétikus.

Kiváló példája ennek a Királyegyházán épült futurisztikus cementgyár, amely 2011-től különleges építészeti kompozíciót alkot a baranyai vidéken. Mivel Magyarországon a vasbeton olcsóbb építőanyag az acélnál, a tervek erre az alapanyagra készültek. Az építési határidő szűkös volt, a megoldást az előregyártásban találták meg: csúszózsalu és a helyszíni előregyártás kombinációját alkalmazták, ami abszolút egyedi és újszerű. A függőleges teherhordó szerkezetek csúszózsalus kivitelezésben, míg a vízszintes teherhordó felületek üzemi, illetve helyszíni előregyártás során valósultak meg.

Az előregyártásban rejlő gazdasági okok és gazdag formalehetőségek, vagyis a moduláris felépítés adta „szabadság” más iparágakban, de még a végfelhasználók körében is igazolta létjogosultságát. Ma már modulokból épített járművekről, elemekből épített mobiltelefonokról olvashatunk a sajtóban, miért kellene a moduláris építkezésre úgy tekinteni, mint a 70-es évek építőiparának unalmas, szürke, rossz minőségű termékére? Természetesen az elmúlt 40 év során az előre gyártott elemek terén is gigantikus fejlődés ment végbe, akár a technikai feltételeket, akár a minőséget, akár a dizájnt tekintjük.

Panelelőny

Fenntartható, esztétikus, idő- és költséghatékony – ezek a legfőbb érvek az előre gyártott modulokból történő építkezés mellett.

Mivel az építkezés egy zárt gyárban történik, a gyártás során termelődő hulladék akár azonnal újrahasznosítható, ráadásul jóval kevesebb hulladékot termel egy-egy komplexum felépítése, mint a hagyományos építkezések során. Az építkezés helyszínének a forgalma jelenősen csökken, hiszen nem kell építőanyagokat szállítani, csupán a kész, szigetelt, burkolt modulokat kell a helyszínre vinni. Az előre gyártott betonelemekből 30-50%-kal rövidebb idő alatt fel lehet építeni egy komplexumot, mint hagyományos építkezéssel. Az előre gyártott modulokból készült épületek összeszerelésüket követően 60-90%-ban késznek tekinthetők. Az időjárás nem befolyásolja az építkezést, hiszen az építőelemek már készen érkeznek, burkolva, nem kell félbehagyni a munkálatokat, hamarabb elfoglalható az épület. A moduláris épületek ugyanazokból az anyagokból épülnek, azonos építési szabályok szerint, mégis ellenőrizhetőbb, kiszámíthatóbb, állandóbb és magasabb minőségben, mint a hagyományos építészet esetén. A formatervezés területén korlátlan lehetőségeket kínál, emellett a már meglévő épületek mellé is olyan elemek illeszthetőek, amelyek gyakorlatilag nem megkülönböztethetők az eredeti építménytől, így a rekonstrukciós munkálatok is elvégezhetőek a lehető legrövidebb idő alatt, optimális formában.

A kecskeméti Mercedes-gyár alig kettő év alatt épült fel, holott mérete gigantikus: 4,41 négyzetkilométer a telep teljes területe, üzemek tucatjaival. Az építést nagyban meggyorsította az a háromezer darab előre gyártott vasbeton oszlop, amelyet tizenöt méter mélyen lefúrtak a talajba. A gyár méreteit jól reprezentálja, hogy több fővárosi kerület méreténél kétszer nagyobb.

Ma már az előregyártás, az előre gyártott panelekből történő építkezés nem jelent tipizált, sorozatgyártott építési terméket, hiszen a digitális tervezés lehetővé tette, hogy egyedi, konkrét épületre szabott formákat állítson elő az építőipar.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés