hirdetés
hirdetés

Zöldhullám

Green City - Hol marad Budapest?

Miközben világszerte egyre nő az élhető és fenntartható városok megépítését célzó úgynevezett Green City Projektek száma, Magyarországon legfeljebb kis lépésenként haladnak előre.

hirdetés

Hatékonyabb energiafelhasználású házak, újrahasznosított szennyvíz, időjárás- és forgalomfüggő, valós idejű úti információ a városi dugók elhárítására – efféle összetevői vannak az élhetőbb városok kialakítását célzó programok többségének. A közkeletű tévhittel ellentétben efféle elképzeléseket korántsem csak Nyugat-Európában igyekeznek megvalósítani, hasonlóan nagyratörő városszabászatba fogtak idén július elején az indiai Surat város elöljárói és az angliai székhelyű The Ecological Sequestration Trust (TEST) non-profit zöldítő szervezet szakemberei.

A tervek szerint hamarosan ökovárost varázsolnak India nyolcadik legnagyobb településéből, a világelső gyémántipara miatt Gyémánt-város néven is emlegetett Suratból. Ha megvalósul, a TEST által amolyan kísérleti jelleggel kiválasztott Surat teljes átalakítása lesz a valaha volt legátfogóbb „zöldváros program”.

Miközben feltartóztathatatlanul zajlik az urbanizáció – egyes előrejelzések szerint két évtized múlva a mainál 30 százalékkal több, mintegy 5 milliárd ember fog városokban, köztük 20 milliós megapoliszokban élni –, a városok fenntarthatóvá tétele amolyan divathullámmá nőtte ki magát. Erre szükség is lehet, a földlakók széndioxid-kibocsátásának mintegy négyötöde ugyanis a városokból származik, miközben a világ GDP-jének „mindössze” felét termelik a nagy lélekszámú településeken.

A tervek szerint hamarosan ökovárost varázsolnak India nyolcadik legnagyobb településéből
A tervek szerint hamarosan ökovárost varázsolnak India nyolcadik legnagyobb településéből

A zölddé válás rögös útján hamarosan a magyar főváros is elindul – többé-kevésbé kényszerből. A fenntartható fejlődés ugyanis elsőbbséget élvez az Európai Unió következő – 2014-ben kezdődő – ciklusában, így a támogatásra szánt összegekből a fő csapásirányt zászlajukra tűző programok pályázhatnak jó eséllyel.

Az esélynövelést számos hazai program célul tűzte ki. Uniós támogatással Magyarországon is beindult például az Energy City diagnosztikai program, amely – hat közép-európai nagyvároshoz hasonlóan – Budapest hőtérképének az elkészítését tűzte ki célul. A térkép az épületek energiahatékonyságát hivatott szemléltetni, vagyis azt, hogy a (fűtési) hő mekkora része szökik el azokból. Ezt leginkább télen lehet felmérni, így tavaly télen végezték a repülőgépes felmérést.

Az ennek alapjául szolgáló, 20 kilométer hosszú, 2 kilométer széles, „Kelenföldtől a Pólus Center bevásárlóközpontig tartó sávot úgy választották ki, hogy abban az összes épülettípus – bérházak, családi házak, paneltömbök – megtalálható legyen. A házról házra rögzített adatokból összeállított térképet a korrekciós tényezők beszámítása után, körülbelül két hónap múlva a világhálón is lehet majd böngészgetni” – büszkélkedik a Debreceni Egyetem docenseként a Budapesti Műszaki Egyetem Környezetgazdálkodási Tanszékével a felmérésen részt vett Csoknyai Tamás.

Az állapotfelmérés azonban legfeljebb egy lehetőség arra, hogy – akár állami, akár magánkezdeményezésre – elinduljon az épületek korszerűsítése. A tényleges újításokhoz azonban meglehetősen sok pénz kell. A panellakások átfogó felújítása ügyes tervezéssel is mintegy 3,5 millió forint lakásonként, ráadásul a költségek igen gyorsan megugorhatnak – összegez Csoknyai, aki tapasztalatait 2003-ban, a dunaújvárosi paneleket átalakító Solanova program munkálatai nyomán szerezte. Noha a nagyszabású dunaújvárosi beruházás végére a „kezelésbe vett” panelház nem lett teljesen passzív, a szigeteléssel, a nyílászáró-cserékkel, valamint a napelemek elhelyezésével elért mintegy 85 százalékos energiamegtakarítás minden bizonnyal rekordnak számít.

Ezt legfeljebb Sydneyben sikerült nemrégiben túlszárnyalni azzal a társasházzal, amelynek légkondicionálásáról a szél gondoskodik, és egy százezer literes esővízgyűjtő tartálynak köszönhetően a kerti öntözők és a WC-k nem használják a csatornahálózatban szolgáltatott vizet. A környezettudatos lakókra számítva a házhoz egyáltalán nem építettek autóparkolót.

Zöldülő városok

Budapest komplex zöldesítését álmodta meg a Siemens magyar fővárosra kidolgozott fenntarthatósági projektje. Az átalakítás – a már „bejáratott” épületgépészeti megoldásokon túl – a teljes energiaellátást forradalmasítaná. A világ más országaiban már ismert, Magyarországon azonban mindeddig elvétve alkalmazott úgynevezett smart grid intelligens rendszert honosítanának meg, amely a háztartások kisebb energiaigényű lámpáinak a működtetéséhez a tetőkre szerelt napelemek által termelt, míg a nagyobb teljesítményű háztartási gépekhez a hálózati áramot használnák.

A Siemens-féle 9 pontban a közlekedésirányítás, valamint a kórházi eszközök környezetbarátabbá tételének is jutott hely. Úgynevezett Green City Index tanulmányában a Siemens elemezte Németország, majd Európa nagyvárosait, illetve a többi világvárost is. „A felmérésben kimutatott erős és gyenge pontokat áttekintve alakult ki a szakmai fejlesztési tervezet. A vállalat – felkérés esetén – a döntéshozók elé tárt fejlesztési tervek kivitelezésében is részt venne” – ismerteti a tervezet jelenlegi állapotát Ludvig László, a Siemens Zrt. Infrastruktúra és városok üzletágának vezetője.

A budapesti központot a 90-es évek elején parkosította a vállalat, és máig összesen 3500 m2 tetőkertet alakított ki az épületeken. A zöldtető nem csak az esővíz késleltetett elvezetésében segít, de csökkenti az épületek fűtéshez és a hűtéshez szükséges energiaigényét és hozzájárul a környezet mikroklímájához is
A budapesti központot a 90-es évek elején parkosította a vállalat, és máig összesen 3500 négyzetméter tetőkertet alakított ki az épületeken. A zöldtető nem csak az esővíz késleltetett elvezetésében segít, de csökkenti az épületek fűtéshez és a hűtéshez szükséges energiaigényét és hozzájárul a környezet mikroklímájához is

A városfejlesztésbe mostanában belekóstoló müncheni központú vállalat 30 európai fővárosban kopogtatott Green City Index pontrendszerével. A skandináv államok vezette listán Budapest a 17. helyen végzett. A középmezőnyt magyarázza, hogy miközben a tömegközlekedés terén egész jól szerepelt, a magyar főváros az energiafelhasználás terén a sereghajtók táborát gyarapítja. Az összehasonlítás azonban nemcsak arra volt jó, hogy kiemelje a rosszabbul teljesítők hiányosságait, hanem a már megvalósult jó ötletekre is ráirányította a figyelmet.

Dublinban a munkáltatók adómentesen adhatnak a dolgozóiknak pénzt biciklire. Tallinban a buszvezetők távirányítók segítségével maguk kapcsolgathatják a közlekedési lámpákat, így biztosítva járműveiknek zöld hullámot. Ljubljanában egy 2008 óta működő speciális lottó segítségével pénzt utalhatnak azoknak, akik helyesen használják a háztartásaikban, vagy a munkahelyükön telepített szelektív hulladékgyűjtőket. Hollandiában az országban található mintegy 137 ezer kilométernyi kerékpárutakat napelemekkel kezdték lefedni, hogy így gondoskodjanak a közlekedési lámpák áramellátásáról.

A világ-, de legalábbis Európa-szintű városfejlesztéssel kacérkodó német Siemens 2007-ben, afféle szemléltetésként felkarolta Norvégia technikai központjának számító Trondheim környezetvédelmi törekvéseit. Közös célul tűzték ki, hogy ma is elérhető technikai megoldások segítségével ötödével csökkentik a város széndioxid-kibocsátását. Mint arra a program közben készített tanulmány rávilágított, már a hagyományos izzók LED-re cserélésével is óriási eredményeket lehet elérni: a lakóingatlanok esetében 21, az ipari épületeknél pedig 38 százalékkal csökkent az energiafelhasználás.

Noha a magyar fővárosban még gyermekcipőben járnak a munkálatok, a Siemens által korszerűsítendő Budapesti Forgalomirányító Központ rendszere olyannyira tanulékonnyá válik, hogy bizonyos helyzetekben a beérkező időjárási, forgalmi, vagy akár parkolóház-foglaltsági adatok alapján önállóan is be tud majd avatkozni a forgalomirányításba, például a közlekedési lámpák átprogramozása révén. Ekképp manipulálhatják az autósokat, hogy hamarabb megtalálhassák az üres parkolóhelyeket, és a szűk, egyirányú utcákban való keringés megakadályozása a légszennyezést és a dugókat egyaránt segíthet csökkenteni.

Alulról (is) szervezték

A hatalmas városszabászati mozgalmak gyökerei parányi helyi akciókban keresendők. A még ma is divatos, Budapesten például Kispesten, illetve a VIII. kerületi tömbrehabilitáció központja, a Corvin negyed melletti utcákban több helyen is zöldségeskerteket eredményező közösségi kertészkedés már az 1890-es években sem volt teljesen ismeretlen. A gazdasági válság sújtotta Detroitban a polgármester kérte meg a nem használt városi területek tulajdonosait, engedjék meg a munkanélkülieknek, hogy zöldséget, gyümölcsöt termesztve fenn tudják tartani magukat. Ez akkoriban mintegy 2000 család napi betevőjét biztosította.

A válság elvonulása után némiképp feledésbe merült mozgalmat az 1970-es években élesztették újjá, akkor illegális formában. Az első gerillakertészeti kihágást – melynek során engedély nélkül csinosította ki virágokkal egy közterületet – a New York-i Green Guerillas aktivistacsoport követte el 1973-ban, egy elhanyagolt telek rendezett kertté alakításával. Az ottani városvezetés eltekintett a büntetéstől, sőt, jelképes (egydolláros) összegért utólag bérbe adta a szóban forgó, azóta a gerillák vezére, Liz Christy nevét viselő parkká avanzsált területet.

Növényekkel még az özönvizeket is meg lehet fékezni – New Yorkban legalábbis ebben bíznak
Növényekkel még az özönvizeket is meg lehet fékezni – New Yorkban legalábbis ebben bíznak

A műfaj klasszikusaként azóta mégis a brit Termékeny Ellenállás (Resistance is Fertile) nevű szervezetnek az első összehangolt, az ezredfordulón Londonban, Bristolban, Brightonban, Bristolban, Bradfordban, Manchesterben és Sheffieldben egy időben végrehajtott palántázását emlegetik – derül ki a HVG hetilap 2008 június 14-i számából.

Az első „zöld város hadműveletet” 1989-ben hirdették, San Fransisco tengerparti részeinek rehabilitációjánál. Az összetett, több elemből álló program újrahasznosítást, forgalom-átszervezést, megújuló energia felhasználását, valamint barátságosabb környezet kialakítását egyaránt tartalmazott. A zöld területek városokon belüli növelését, valamint a meglévők javítását célzó Green City mozgalom 2002-ben startolt a nagy népsűrűsége miatt jóformán egyetlen óriási városból álló Hollandiában.

A célokat humán- és környezetgazdálkodási kutatásokkal is alátámasztották, így a zöld területeknek nemcsak a gazdasági megtérülésére, hanem a kevésbé ismert pozitív hatásaira is fény derült. A Holland Nemzeti Közegészségügyi Intézet kutatása az ezredfordulón például azt mutatta ki, hogy kevesebb a beteg ember a zöldebb lakókörnyezetben. A természet a lábadozásra is jótékony hatással van. Vizsgálatokkal igazolták, hogy a súlyos műtéten átesett, kórházban ápolt betegek közül azok gyógyultak gyorsabban, akiknek a kórtermi ablakaiból a parkra lehetett látni.

Megtérülő befektetés

„Drága dekorációnak tűnhetnek, de gondos tervezéssel a parkoknak az apró pénzre váltható előnyei is hamar megmutatkoznak, például az áramfogyasztásban” – állítja Somorjai-Tamássy Zsolt, a holland Green City kezdeményezéshez hatodikként csatlakozott Magyarországot képviselő Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője. Egy épület hűtésének, illetve fűtésének a költsége akár 15-40 százalékkal csökkenhet, ha a közelében lombos, árnyékot adó és szélfogó fák vannak.

Egyesült Államokbeli kutatások szerint az utakat szegélyező fák, sövények a forgalomban keletkező por 75 százalékát is képesek megkötni. Egy 1995-ös holland vizsgálat szerint ráadásul a zöldbe ágyazott ingatlanok tulajdonosai akkor is jól járnak, ha szeretnének megválni lakásaiktól: a parkok közelében lévő otthonok árai ugyanis akár 30 százalékkal is nagyobbak lehetnek, mint a betonrengetegben találhatóké.

Növényekkel még az özönvizeket is meg lehet fékezni – New Yorkban legalábbis ebben bíznak. A világ fővárosában tavalyelőtt 2,6 millió dollárt áldoztak természetes vízmegkötő megoldások kialakítására. A Rego Park három hektáros területén például úgy alakították ki a növényzetet és talajt, hogy az 750 ezer liter vizet tud tárolni, amivel a csatornahálózatot tehermentesíti. A csapadékmenedzsment, vagyis a víz talajba jutásának, majd onnan való kipárolgásának a biztosítása a Green City Mozgalom minősítő rendszerében is fontos kritérium.

A követelményeknek egyébként több magyar városi zöld terület is megfelelt. Kiválóan vizsgázott például nemesvámosi önkormányzat parkja, illetve a Margit-szigeten a Svéd Nagykövetség támogatásával épült játszótér. A kritériumok alapján tervezik átépíteni többek között például a budapesti Clark Ádám teret.

Geri Ádám
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[116280] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés