hirdetés
hirdetés

Ürkutatás

Felmérték a Mars-utazás lehetséges lélektani hatásait

A tudósok önkéntesek összezárásával próbálták rekonstruálni az esetlegesen lejátszódó pszichés folyamatokat.

hirdetés

Vasárnap „kiszabadult” marsi körülményekhez optimalizált szűkös élőhelyéről a NASA hat munkatársa. Az egyik hawaii vulkánon berendezett hajlékban január óta kellett elviselniük egymást a résztvevőknek. A fagyasztva szárított ételekből álló diéta után missziójuk végeztével a vizsgálati alanyok csak úgy falták a frissen szedett trópusi gyümölcsöket.

A négy férfiből és két nőből álló csapat tagjait tudományos megfontolásból költöztették össze. A cél az volt, hogy kiderítsék, milyen pszichológiai megterhelést jelent az asztronautáknak, ha huzamosabb ideig össze vannak zárva egymással. A hat vizsgálati alany magatartását szakértők tanulmányozták a hosszú távú űrutazás okozta lehetséges lélektani folyamatok feltárása érdekében.

A kísérletre azért volt szükség, mert szándékai szerint a NASA 2030-ig megpróbál embert küldeni a Marsra.

Az egyes résztvevők viselkedése által „generált” adatfolyam segíteni fog az amerikai űrügynökségnek, hogy a negyedik bolygó felé indított 2-3 éves küldetésekhez ideális összetételű csapatot toborozzon össze az utazás okozta stressz, illetve elszigeteltség- és veszélyérzet kezeléséhez. A legénység tagjai nyolc hónapot konkrétan karanténban töltöttek el egymással egy óriási síkságon Hawaii Big Island nevű szigetén, a világ legnagyobb aktív vulkánja, a Manua Loa csúcsa alatt.

A misszió során a brigád tagjai szkafandert viseltek, és kvártélyukat mindig csoportokban hagyták el.

A vörös égitestre intézett szimulált kiruccanás folyamán többnyire fagyasztva szárított ételeket vagy konzervet ettek. A nyolc hónapos bezártság alatt Joshua Ehrlich biológus szakember emellett friss zöldségeket termesztett sorstársai számára.

A csapat (Forrás: University of Hawaii via AP)

A külvilággal folytatott kommunikáció meglehetősen döcögősen ment, minthogy a későbbi valós helyzethez hasonlóan az elküldött információ 20 perces késéssel jutott el a címzettekhez.  A legénység feladatai közé tartoztak a geológiai felmérések és térképészeti feladatok elvégzése, illetve az önellátás is.

Az önkéntesek hébe-hóba a személyiségek összeegyeztethetőségének felmérésére tervezett játékokat játszottak, és naplót vezettek a tevékenység közben előtoluló érzelmekről. A 111 négyzetméteres élőhelyen a hangszintek és a többiekhez mért távolság megfigyeléséhez szenzorokat viseltek. Az eszközök észlelték, ha valaki messze elkerüli a másikat, vagy éppen heves vitába elegyedett vele, mondta a projekt vezető kutatója, a Hawaii Egyetem professzora, Kim Binsted.

„Megtanultuk, hogy még a legjobb csapatokban is felmerülnek konfliktusok – mondta a tudós.  – Nagyon fontos tehát, hogy a legénység úgy egyénenként, mint csoportosan valóban rugalmas legyen, és felismerve a konfliktust vissza tudjon térni belőle.”

A tanulmány azt is megvizsgálta, hogyan lehet segíteni a legénységnek leküzdeni a stresszt. Ha valaki például nem bírta a gyűrődést, virtuális valósággal operáló szerkezetekkel, az elméjében még mindig elrepülhetett valamilyen napos tengerpartra vagy más számára kedves helyekre.

Az „evilági” marsi szimulációs programok eddig sem voltak ismeretlenek a Földön, de a hawaii kutatók szerint az ő projektjük egyik nagy előnye, hogy a maga göröngyös és sziklás, vörös felületével a tűzhányó torka közelében elterülő síkságnál nehéz a marsi körülményeket hűebben reprodukáló területet találni a bolygón.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Business Insider UK)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés