hirdetés
hirdetés

Ember ez egyáltalán?

A kutatók jelenleg nem tudják, minek a csontját találták meg. Emberféle az biztos, de melyik? Ráadásul mellettünk élt még akkor is, amikor már földet műveltünk.

hirdetés

A délnyugat-kínai Longlin közelében lévő barlangban 1979-ben egy emberféle fosszilis csontmaradványait találták meg koponyával együtt, tíz évvel később a szintén délnyugat-kínai Mengzi város közelében lévő Maludong-, más néven Gímszarvas-barlangban fedezték fel újabb három egyed csontmaradványait. 2008-ig senki nem vizsgálta őket. Darren Curnoe, az ausztrál New South Wales Egyetem paleoantropológus-professzora és Csi Hszüeping professzor ekkor kezdte tanulmányozni őket.

Kiderült, hogy a 14 500-11 000 éves csontok eddig ismeretlen emberféle vagy ember- (homo-)fajhoz tartoznak, az egyik egyed pedig még 11 000 évvel ezelőtt is élt, amikor fajunk, a mai ember már ismerte a földművelést. A csontok mellett elszenesedett gímszarvascsontokat és hamut is találtak. Az ismeretlen nép sütötte és ette a gímszarvast, ezért – és mert a kutatók egyelőre semmilyen fajhoz nem tudják besorolni őket – a Gímszarvas-barlang Népe nevet adták nekik.

A Gímszarvas-barlang Népe a mai ember és az archaikus emberfélék antropológiai jegyei mellett eddig sehol nem látott, ismeretlen jegyeket is viselt. Homloklebenye hasonlított a mai emberéhez, kiugró szemöldökcsontja, a vaskos koponyacsontja, lapos arccsontja, előreugró álla különbözött fajunkétól. A mai emberénél valamivel kisebb agytérfogata, nagy zápfogai több százezer éves archaikus jellegzetességek.

A nagyon erősen ívelt homlokcsont, a nagyon széles orr- és szemüreg egyedi, eddig nem látott jellegzetességek. Curnoe a PLoS szaklapban közölt tanulmányában legvalószínűbbnek azt tartja, hogy az Afrikában mintegy 200 000 éve kifejlődött fajunk legkorábban kivándorolt egyedeiről van szó, akik aztán Ázsiában önállóan fejlődtek tovább, s váltak külön fajjá.

De történhetett minden másként is. Chris Stringer, a londoni History Museum munkatársa elképzelhetőnek tartja, hogy a Gímszarvas-barlang Népe keveredett a Szibériában nemrég előkerült rejtélyes Denisovai Emberrel, akiről jelenleg úgy vélik, hogy a Neander-völgyi emberrel közös őse volt, vagyis unokatestvérünk „testvére” volt.

Véleményét osztja Curnoe is, aki szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a mai ember és a Denisovai Ember keveredéséből fejlődött ki a Gímszarvas-barlang Népe. A kérdést eldönthetné, ha DNS-vizsgálatokat végezhetnének, ám eddig nem sikerült DNS-mintát nyerniük a Gímszarvas-barlang Népe csontjaiból.

Karosszékben

Minél több adatot nyerünk legtávolabbi őseinkről, annál világosabb, hogy szinte semmit nem tudunk. Olyan egyszerűnek látszott minden néhány éve: Kialakultak az emberszerűek Afrikában, abból kifejlődött az emberféle (akik először hagyták el Afrikát), majd kifejlődtek az ember-fajok, akik közül egyedüli túlélőként maradt meg a mai ember, s mintegy 30 000 éve egyedül népesíti be a földet.

Most azonban egyre biztosabbnak látszik, hogy még 11 000 éve is éltek mellettünk „ismeretlen” fajok. Nemrégiben fedezték fel szintén Ázsiában hobbitot, a Homo floresiensist, aki 13 000-12 000 éve szintén mellettünk élt. Azután megtalálták a Denisovai Embert, aki eddig még hivatalos fajbesorolást sem kapott és mintegy 30 000 éve halt ki a Neander-völgyivel egy időben.

De róluk legalább tudjuk, hogy homók, emberek voltak. Az új fajt Curnoe olykor emberszerűnek nevezi, még az sem kizárt, hogy az embernél archaikusabb fajról van szó.

Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[107072] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés