hirdetés
hirdetés

VR-rel bizniszelnek

Elefántcsonttoronyból a mindennapi használatig

A virtuális valóság felhasználási területeinek gyakorlatilag nincs határa, a negyedik ipari forradalom egyik alappilléreként számon tartott technológia az új ötletek megvalósításának egyik legújabb eszköze. Két hazai cég a VR-t az egészségügy területén alkalmazva törekszik a sikerre.

hirdetés

A Németországban fitneszcélokra létrehozott gép, az Icaros volt Pap Andrea és Pelyhe Ádám számára az ötletadó a vállalkozásuk, a VRrehab létrehozásához. A gyógytornászként dolgozó Andrea, megismerve a VR-eszközt, rájött arra, hogy az rendkívül jól alkalmazható a rehabilitációban is. A VRrehab módszere a klasszikus gyógytorna elemeit ötvözi a legújabb virtuálisvalóság-technológiával.

A programban a képzett gyógytornászok által vezetett rehabilitáció során vizuális ingerek stimulálják az idegrendszert, ezzel segítve a mozgás visszaépítését, az állóképesség növelését, az erő fokozását.

„Mindkettőnk saját szakmai útjában nagy ugrást jelent az Icaros, számunkra teljesen új irányt, utat és lehetőségeket mutat ennek az eszköznek az alkalmazása. Egyedülálló, hogy a mozgásfejlesztéssel és az élményszerzéssel ilyen minőségben találkozhat a beteg, gyakorlatilag teljesen megváltoztatja, amit korábban a rehabilitációról gondoltunk mi és a páciensek is. A VRrehab egyedi kezdeményezés, mi alapítók pedig eddigi szakmai tapasztalatainkat egyesítve egy speciális irányt hoztunk létre. A világon nagyon sokan használják már a VR-t, hogy a mozgás élményszerűbb legyen, de az Icarosnál jelenleg nincs a mozgásra tágabb teret adó megoldás. A mi vállalkozásunkban pedig saját mozgásterápiás praxis áll a páciensek rendelkezésére” – mondja Pap Andrea.

Pap Andrea és Pelyhe Ádám
Pap Andrea és Pelyhe Ádám

Az Icaros ötlete, amelyet a magyar fiatalok saját vállalkozásukban alkalmaztak egy új területen, a német Michael Schmidt és Johannes Scholl projektjeként 2015-ben született meg Németországban. Scholl, aki az innovációiról – formatervezés, innovációs kutatás – ismert müncheni Hyve-nál szerzett korábban gyakorlatot tervezőként, olyan fitneszeszközt szeretett volna létrehozni, amely minden eddiginél hatékonyabb, és a használata nem nehézség, hanem élmény. A fejlesztés három éven keresztül tartott, ezenközben csatlakozott az ötletben nagy lehetőséget meglátó Michael Schmidt is a projekthez, aki nem mellesleg a Hyve vezérigazgatójaként dolgozott.

„A fejlesztés során részletesen elemeznünk kellett az emberi testet. Látnunk kellett, hogyan lehet elvégezni az egyes gyakorlatokat, testmozgásokat a gépen. Olyan tényezőket kellett figyelembe vennünk, hogy hol vannak az egyensúlyi pontok, milyen erősségűek legyenek a feladatok, és nem utolsósorban azt is, hogy mindez szórakoztató legyen” – mondják az Icaros fejlesztői.

A magyar VRrehab létrehozóinak nagy előnyt jelentett, hogy a maguk területén, azaz a rehabilitációban alapos szakmai tapasztalatokkal rendelkeztek. Pap Andreáék úgy látják, további rengeteg lehetőséget rejt még a virtuális valóság a rehabilitáció területén, számos új út áll még előttük.

Virtuális valóság a rehabilitációban
Virtuális valóság a rehabilitációban

Problémamegoldás virtuálisan és a valóságban

Az egészségügyi alkalmazás azonban nem csupán a mozgásszervi rehabilitációra terjed ki itthon sem. Magyarországon a VR egészségügyi alkalmazásának úttörői voltak a VirMed Kft. alapítói és az a dr. Takács Barnabás, aki15 évet töltött az Egyesült Államokban kutató-fejlesztőként, többek között virtuális valósággal, embermodellezéssel, orvosi alkalmazások fejlesztésével foglalkozva. A virtuálisvalóság-szakértő kollégáival olyan eszközt fejlesztett, melynek segítségével egy virtuálisvalóság-terápiával pszichés betegeket kezelhetnek.

Úgynevezett panorámavideók és szintetikus 3D-elemek segítségével érik el, hogy a páciens úgy érezze, jelen van a félelmeit kiváltó adott helyszínen. A teljes jelenlét élménye elhiteti az aggyal, hogy a páciens nem az orvosi rendelőben, hanem valahol máshol van. A virtuális valóság segítségével a klinika elhagyása nélkül olyan világokba kerül a beteg, amelyek nyugalmat árasztanak, feladatok elé állítják őket, esetleg éppen félelmeik legyőzését segítik elő. Ily módon átprogramozhatóvá válnak a reakciók, a bevett szokások a valós élet kockázatai nélkül, orvos által kontrollált és megismételhető körülmények között. A virtuális helyszínek gyakori változtatásával az is elérhető, hogy ne csupán egy konkrét szimulált környezetet szokjon meg a kezelt, hanem később a valós életben is szembe tudjon nézni a problémáival.

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján alkalmazott módszer, illetve eszköz mára a napi klinikai gyakorlat részévé vált.

Elefántcsonttoronyból a napi használatig

Dr. Takács Barnabás, a nemzetközileg is elismert iparági szakember úgy gondolja, hogy a virtuális valóság alkalmazása minden területen, így az iparban is forradalmi változásokat hoz vagy hozott máris.

„Létrejött egy eszköztár, egy viszonylag olcsó infrastruktúra, mely által mobiltelefonok és virtuálisvalóság-eszközök segítségével az embereket változatos szituációkba lehet helyezni, új dolgokat láttatni velük, képezni, tanítani őket, az érzelmeikre hatni. Ennek egyik példája a fizikai és pszichiátriai rehabilitáció, ahol egy tanulási folyamatról van szó, amelyben gyakorlatilag a játékosságot és a különböző dimenziókba való belemerülést fokozva gyakorolhatnak a betegek” – mondja a virtuálisvalóság-szakértő.

Takács Barnabás
Takács Barnabás

A technológia elterjedését tekintve fontos mérföldkő, hogy a korábbi 50 000 dolláros árból a mára eljutott a 100 000 Ft-os árig, ami azért is jelentős, mert elefántcsonttoronyból odáig juthat a virtuális valóság, illetve az AR (Augmented Reality, kiterjesztett valóság), hogy azok az emberek, akik eddig nem jutottak hozzá, most már el tudják kezdeni kreatívan használni. A hazai fiatal startup cégek szempontjából is nagy változás mindez, az ipari alkalmazásban pedig a fő szempont, hogy a dolgozók munkájának hatékonyságát növelje. Ezért a gyártásban a virtuális valóság leginkább tréningben, azaz oktatási rendszerként működik jelenleg. „Itt többnyire nagyon drága és komplex gépekkel dolgoznak, melyeknek a működését, használatát biztonságosan és sokkal gyorsabban meg lehet tanulni a virtuális valóság, illetve a kiterjesztett valóság segítségével. Képeket, szerelési instrukciókat egyfajta térbeli interface-ként lehet megjeleníteni, olyan folyamatokat láttatni, amelyek egyébként a gépek alkalmazási útmutatói mellett nem találhatók meg.”

A legtöbb új generációs mobiltelefon a VR-, AR-eszközök segítségével képes élethűen megjeleníteni háromdimenziós modelleket, így a technológia arra is használható, hogy az információ gépekre vetítésével megoldást nyújtson adott esetben egy szerelőnek, aki a helyszínen ennek segítségével el tudja végezni az adott munkát, külön tudás nélkül is.

„A legújabb innováció ezen a téren azt teszi lehetővé, hogy szabadon körbe is sétálhatók a gépek, tárgyak, objektumok, azaz ma már életnagyságú a virtuális, kiterjesztett valóság. A technológia eddig úgy működött, hogy a markereknek nevezett képeket felismerte a mobiltelefon kamerája, ezáltal ki tudta számítani, hogy a kamera hogyan mozog a térben, így rá tudott vetíteni egy ott nem létező objektumot. Ehhez képest az életnagyságú kiterjesztett valóság alapjaiban növeli a lehetőségeket. Létrehozhatunk egy autót, annak minden részletével, behozhatjuk a nappaliba, és beülhet az egész család, hogy kipróbáljuk, jók-e a hátsó ülések a gyerekeknek.

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés