hirdetés
hirdetés

Peter Norvig MI-mester

Egy új világ kreátora

Peter Norvig hivatalos életrajza egy megjegyzéssel kezdődik, amelyet a toborzóknak szán: „Kérlek, ne ajánljatok nekem munkát. Már az enyém a világ legjobb állása a világ legjobb vállalatánál.” Ez pedig a kutatási igazgatói poszt a Google-nél, amit professzori, különféle kutatói pozíciók és a NASA-nál töltött évek előztek meg. Mesterséges intelligenciával kapcsolatos könyvei alapművek, nem tart az egyre okosabb gépek által okozott apokalipszistől, és a feltűnően színes ingei mellett a humora is védjegyévé vált. 

hirdetés

„2011-ben még azt kérdezték tőlem az újságírók, hogy hogy lehet a mesterséges intelligencia ekkora kudarc. Ma pedig azt, hogy mikor fogja átvenni az uralmat a világ felett, elvenni a munkánkat és megölni az embereket – mondta egy 2016-os interjúban Peter Norvig, a Google kutatási igazgatója, a mesterséges intelligencia számos díjjal jutalmazott szakembere.

Azon szerencsések közé tartozott, akik már a középiskolában programozást tanulhattak, és ez 1974-ben még az USA-ban is ritkaságnak számított. Bár az egyik tanára szerint kitűnő újságíró lehetett volna – már diákként leveleket írt a helyi újságba, és kifogásolta, hogy a szerzők hanyagul fogalmaznak, amikor tudományos témákkal foglalkoznak –, ez fel sem merült. Édesanyja irodalomprofesszor, édesapja matematikus, így talán érthető, miért érdekelte a kezdetektől a nyelvészet és a matematika együtt. Matematikusként kezdte a karrierjét, 1978-ban alkalmazott matematika diplomát szerzett a Brown Egyetemen, de PhD-dolgozatának témája – amit a Berkeley-n készített el – már a gépek szövegértésének fejlesztése volt.

A katedrától a NASA-ig

Az 1980-as évek közepén a valószínűségi gondolkodás került a figyelme középpontjába. A Dél-kaliforniai Egyetem professzoraként és a Berkeley tanszéki kutatócsoport tagjaként merült el a témában. Egy idő után aztán úgy döntött, a katedrát a számítógépek világára cseréli. A kilencvenes évek elején a Java programozási nyelvet kifejlesztő Sun Microsystems Laboratories vezető kutatója lett, ahol az intelligens információ-visszaszerzésen dolgozott. (A céget – és a programozási nyelvet – 2009-ben felvásárolta az Oracle). „A programozás sokkal jobban illett a személyiségemhez és ahhoz, ahogy gondolkozom. Jobban is ment, mint a bizonyítások és a tanítás, és sokkal inkább éreztem azt, hogy valami történik.” 1994-ben lépett innen tovább, a Junglee-nél dolgozott tudományos főmunkatársként, ahol hozzájárult az első internetes információkinyerő szolgáltatás kifejlesztéséhez.

Forrás: Singularity University
Forrás: Singularity University

Norvig élete egyik legnehezebb döntéseként emlékszik vissza arra, amikor 1998-ban felajánlották neki a NASA Ames Research Centerben a Számítástudományi Osztály igazgatói pozícióját. A NASA MI- és robotikai kutatásaiért és fejlesztéseiért volt felelős, 200 embert irányított. Ez merőben más volt, mint független programozóként és kutatóként dolgozni.

Az ő divíziója fejlesztette a Remote Agent nevű MI-rendszert, amely a Deep Space–1 űrszonda fedélzeti számítógépén futott 1999 májusában. Az űrszonda a NASA New Millennium-programjának az első küldetése volt, ionhajtóművel rendelkezett, küldetésének elsődleges célja pedig a fedélzeten elhelyezett tucatnyi új technológia kipróbálása volt (NSTAR típusú ionhajtómű, a Scarlet II napelemtábla, az Autonav automata navigációs rendszer stb.) A Remote Agent két teljes napig kontrollálta az űrszonda működését – a sikeres kísérlet a mesterséges intelligencia történetének egyik mérföldköve volt.

Tudós színes ingben

Norvig eddig több mint 50 publikációt írt a számítógépes tudományok területén. Leghíresebb, három kiadást is megért, a világ számos felsőoktatási intézményében tankönyvként használt munkája a Stuart Russell-lel közösen írt Mesterséges intelligencia – modern megközelítésben (1995, 2003, 2009). Alapmű, amely összegzi az utóbbi ötven év eredményeit és az elmúlt kétezer év elméleteit a kapcsolódó területeken. Az egyes kiadások jelentősen különböznek egymástól, mivel az MI sok változáson ment át. Az újabb kiadás pl. a valószínűségi nyelvi modellek, az MI etikai következményeinek tárgyalásával is bővült.

A Paradigms of AI Programming szintén meghatározó alapkönyv, „a programozásról szóló legjobb könyvnek tartják” – írja róla Norvig az önéletrajzában, amely egyébként önmagában is elég szórakoztató olvasmány. A feltűnő ingek mellett ugyanis a humor az, amely a védjegyévé vált. Elkészítette például Abraham Lincoln híres, retorikai bravúrként számon tartott 1863-as gettysburgi beszédének prezentációs változatát. Norvig ezzel azt akarta demonstrálni, hogy mennyire káros tud lenni egy nem megfelelően használt prezentáció. 2001-ben pedig rövid cikket publikált a „Teach Yourself Programming in Ten Years” címen. Ezekben azokat a könyveket támadja, amelyek azt ígérik, hogy pár hét, sőt nap alatt megtanítanak programozni.

Forrás: CNBC.com
Forrás: CNBC.com

Egy időre a katedrára is visszatért, de a tőle megszokott módon gyorsan szétfeszítette a kereteket. Zavarni kezdte, hogy míg az előadás témája nagyon is modern, ő ugyanazt a „technológiát” – a hagyományos előadási formát – használja, amit a 14. században, az első egyetemeken. Ezért 2011 őszén Sebastian Thrunnal közösen ingyenes online kurzust indított, rövid, 2-6 perces interaktív videókkal. A kurzusra összesen 160 ezren jelentkeztek a világ 209 országából, és ebből 23 ezren el is végeztek minden feladatot.

Az egyik diák szerint „olyanok voltak az órák, mintha ülnénk egy bárban, és egy nagyon okos barátom elmagyarázná, amit még nem fogtam fel, de hamarosan meg fogok érteni” – mesélte Norvig a kurzust bemutató TED előadásán. Pontosan ezt akarták elérni. A kurzust azóta a Thrun által alapított Udacityn is meghirdették, ezenkívül Norvig a Google-nél is dolgozott a Course Builder-projekten.

A kudarc mindig opció

A Google csapatához 2001-ben csatlakozott egy újabb éles váltással Search Quality-vezetőként, ahol többek között a Google keresőalgoritmusainak finomítása volt a szakterülete. Jelenleg kutatási igazgató, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációkkal foglalkozik. „Úgy tűnt, ez a legjobb hely, ahol lehetek. Nagyon érdekelt az ötlet, hogy többet hozzunk ki az adatokból – a megfelelő időben jöttünk össze” – mondta Norvig egy interjúban. „Kicsit aggódtam, hogy elkéstem, és már minden izgalmas dolgot megcsináltak, de szerencsére maradt néhány tennivaló” – nyilatkozta.  

Norvig szerint sok közös pontja van a NASA-nak és a Google-nek: mindkét szervezetnél szenvedélyes, elhivatott emberek dolgoznak, akik hisznek abban, amit csinálnak, és mindkét szervezet célja, hogy szétfeszítse a technológia határait. Ami a különbség: a NASA esetében a kudarc nem lehetséges – a több százmillió dolláros projekteknél egyetlen apró hiba is tönkretehet mindent. A Google-nél épp ellenkezőleg: a kudarc mindig opció. Számítanak arra, hogy egy sima számítógép is hibázhat, és felkészülnek arra, hogy a rendszer kijavítsa a hibáit.

Forrás: Youtube
Forrás: Youtube

Norvig most főleg online oktatási eszközök fejlesztésén dolgozik, amelyek egy részét belső használatra, a Google mérnökeinek szánják, más részüket pedig a felhasználóknak, hogy megtanítsák nekik a termékek használatát. A másik terület, amelyre most fókuszál, a gépi tanulás – itt is az oktatással kapcsolatos technológiák használatának könnyebbé tétele a cél.

Feleségével és két gyerekével Palo Altóban él, korábbi sikeres frizbikarrierje megszakadt. (1978–82 között a Western National Champion Flying Circus Ultimate Frisbee csapat tagjaként freestyle bajnok volt.) Szabadidejében fotózik és kerékpározik. Saját bevallása szerint többször próbált már különféle hangszereken játszani, de a zenehallgatás sokkal jobban megy neki.

Nem osztja az olyan félelmeket, mint Elon Musk dél-afrikai üzletember víziója a mesterséges intelligenciák okozta apokalipszisről. „Nem igazán érdekel, hogy valódi intelligenciát hozunk-e létre. Azt már tudjuk, hogy kell – már kétszer megcsináltuk a feleségemmel, és neki sokkal több melója volt vele. A cél az, hogy az emberek és a gépek partnerek legyenek, és olyat hozzanak létre, amire külön nem lennének képesek.” 

Chilembu Krisztina
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés