hirdetés
hirdetés

Bővülő piac

Drónok fordulóponton

Négyszer gyorsabb ütemben bővül majd a lakossági és üzleti felhasználásra szánt drónok piaca az évtized végéig, mint a katonai modellek szegmense. Egyhamar ne számítsunk azonban arra, hogy a webshopban vásárolt áruval drónfutár landol majd az ajtónk előtt. 

hirdetés

Egyetlen év leforgása alatt is látványosan bővült a lakossági és üzleti drónok választéka. Míg a tavalyi CES-en csupán az első prototípusokat láthattuk Las Vegasban, addig az idei kiállításon már külön szekciót kapott a drónok népes és sokszínű serege. A kínai EHang még egy nagy feltűnést keltő és számos kérdést felvető, utasszállító modellt is bemutatott a januári mustrán – ahogyan arról korábban beszámoltunk –, míg a skála másik végén rajokba szervezhető, miniatűr drónokat találunk, amilyeneket az Intel az Ars Electronicával demózott a CES-t követően, Hamburgban. A szimfonikus zenekar koncertjére „táncoló”, száz drón mutatványát világcsúcsként jegyzi a Guinness-rekordok Könyve, legalábbis egyelőre. Az elképzelések szerint ugyanis a jövőben sok ezer, vagy még annál is több drón alkothat majd rajokat, amelyekkel többek között tervezett épületek életnagyságú modelljeit jelenítenék meg az eredeti helyszínen. 

Jóllehet, a kereskedelmi forgalomban kapható drónok (másik nevükön, az unmanned aerial vehicle kifejezésből alkotott betűszóval UAV-k) a szórakoztatáson túl egyre gyakrabban hasznos célokat is szolgálnak – például a mezőgazdaságban, a logisztikában, sőt katasztrófahelyzetek kezelésében –, egyúttal komoly (nemzet)biztonsági kockázatot jelenthetnek. Közrejátszik ebben, hogy használatuk szabályozása még képlékeny, de nem ez az egyedüli tényező, amely egyelőre hátráltatja a drónok szélesebb körű elterjedését.

Szabad a verseny

A világ legnagyobb technológiai és ipari cégei közül több – például a Boeing, a GE, az Intel és a Qualcomm – komoly beruházásokkal támogatja a drónokat fejlesztő, feltörekvő cégeket, és a terület iránt egyre több kockázati tőkés, nemzetközi vállalat is érdeklődik, mutatott rá a Business Insider (BI) Intelligence piaci elemzésében (The Drones Report, 2015). A tanulmány szerint a drónipart idén egyedül az Egyesült Államokban 2,3 milliárd dollár összegű beruházás fogja erősíteni.

Nem az e-kereskedelem és a csomagszállítás lesz a fókuszterülete a dróngyártásnak
Nem az e-kereskedelem és a csomagszállítás lesz a fókuszterülete a dróngyártásnak

Míg a drónpiac lakossági és üzleti szegmense 2020-ig évente átlagosan 19 százalékkal fog nőni, addig a katonai szegmensben a bővülés ebben az időszakban csupán 5 százalék körül alakul majd a BI Intelligence szerint, más szóval az UAV-ipar fejlődése fordulóponthoz érkezett. Következésképp az eddigiekben a hadi alkalmazásokra fókuszáló dróngyártók semmilyen versenyelőnyt nem élveznek a lakossági és üzleti piac feltörekvő, új szereplőivel szemben. Utóbbiak közül egyébként mind több az Egyesült Államokon kívüli gyártó – említést érdemel például a francia Parrot tulajdonában álló, de svájci székhelyű senseFly, a kanadai Aeryon, a tőzsdére is bevezetett, svéd CybAero, a kínai DJI és a dél-koreai Gryphon.

Az üzleti célú drónok piacát elsősorban a mezőgazdaság, az energia- és építőipar, a bányászat, valamint a közmű- és médiavállalatok, a filmgyártó és az ingatlanközvetítő cégek alkalmazásai határozzák majd meg, véli a BI Intelligence, vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem az e-kereskedelem és a csomagszállítás lesz a fókuszterület, legalábbis kezdetben.

Közrejátszik ebben az is, hogy a lakossági és üzleti piacra szánt drónok használatát szabályozó törvények még nem készültek el. Az Egyesült Államok légi közlekedési hatósága, a Federal Aviation Administration (FAA) által készített tervezet azonban már 2017 elején végleges formát nyerhet, így az elemző szerint ott már jövőre megkezdődhet a drónok szélesebb körű alkalmazása.

Bizonytalan fogyasztók

Brian Blau, a Gartner kutatásvezetője a piacelemző hírlevelének adott interjúban (Smarter with Gartner: The Sky’s the Limit for Personal Drones) szintén a törvényi szabályozás késlekedését okolja a drónpiac lakossági szegmensének lassúbb fejlődése miatt. Számos ország jogalkotói foglalkoznak a kérdéssel, tervezeteken dolgoznak, de azok esetenként téves megközelítésről árulkodnak, és világszinten mindenképp következetlenséget mutatnak. Az FAA a múlt év végén bejelentette, hogy elő fogja írni a drónok regisztrálását, és azokat a lakosság várhatóan csak látótávolságon belül használhatja majd, de jogosítványszerzésről, „pilótavizsgáról” is lehetett már hallani. A jogi bizonytalanság egyelőre sokak kedvét elveszi a drónvásárlástól, de nem ez az egyedüli probléma.

Dróntesztelés előkészületei a Maersknél
Dróntesztelés előkészületei a Maersknél

– Hátráltató tényező az is, hogy a fotózáson és videokészítésen túl a lakossági piacra szánt drónok másra ma még nem igazán használhatók – mondta Brian Blau. – Ha a személyes UAV-k gyártói három éven belül nem állnak elő újabb alkalmazásokkal, akkor a fogyasztók szélesebb köre elveszítheti érdeklődését a drónok iránt. Középtávon a változatosabb formatervezés is segítheti a drónpiac lakossági szegmensének fejlődését, de hosszabb távon változatosabb árazásra, olcsóbb és még könnyebben használható eszközökre, valamint megfelelő, szabványos UAV-szoftver-fejlesztő platformra is szükség lesz. A felhasználóknak ma még a személyes drónok minden manőverét, műveletét maguknak kell irányítaniuk. Megjelentek azonban már a szenzor-, hálózati és képanalitikai technológiák, amelyekkel a dolgok internetjére csatlakozó UAV-k felismerik a környezetükben levő objektumokat, és önállóan elkerülik az akadályokat, ütközéseket, illetve más informatikai rendszerekkel is intelligensen együttműködnek (ahogyan azt az Intel is demonstrálta az idei CES-en). Várható, hogy az ilyen IoT-képességek fejlődésével, a modellválaszték bővülésével és a biztonságos használat szabályozásának kikristályosodásával a lakossági piacra szánt, személyes drónok gyorsan elterjednek majd. 

UAV-k a raktárban

Visszatérve az üzleti alkalmazásokra, Oroszországban és Indiában is bevetettek már drónokat a pizzafutár szerepében, és közismert az is, hogy mind az Amazon, mind a Google olyan csomagküldő szolgáltatás indítását tervezi, amelyben UAV-k szállítanák házhoz az online vásárolt termékeket – a keresőóriás a tervek szerint már jövőre startolna szatyorcipelő drónjaival. Az utóbbi hetekben a Walmart is engedélyt kért az USA hatóságaitól, hogy drónokat tesztelhessen a házhoz szállítás, valamint a raktárkészlet-kezelés területén.

Hangozzék mindez bármilyen izgalmasan is, csekély a valószínűsége annak, hogy a webshopban vásárolt cikkekkel belátható időn belül drónok landolnak majd bejárati ajtónk küszöbén – mondta Jeff Vining, a Gartner alelnöke a CIO Magazinnak (Business drones will cause data management headaches for CIOs, 2015. december).

Az Amazon drónfutárjának első prototípusa
Az Amazon drónfutárjának első prototípusa

Számos akadályba ütközik ez ma még a következetes nemzetközi szabályozás hiányán túl is. Továbbra is kérdéses, hogy a nagy sebességgel pörgő légcsavarokkal felszerelt UAV-k képesek-e biztonságosan földet érni emberek között, közterületeken, mekkora a kockázata annak, hogy landolásuk után ellopják őket, és a lakosság egyáltalán belemegy-e abba, hogy drónok röpködjenek az ingatlanjaik felett. Mindezeken túl eloszlatásra várnak még a (légi) közlekedésbiztonsággal és a zajszennyezéssel kapcsolatos aggályok is.

A problémák azonban előbb-utóbb megoldást nyernek majd – mutatott rá Mark Raskino, a Gartner alelnöke. A futárszolgálatot teljesítő drónoknak például nem kell feltétlenül leszállniuk, a csomagot ehelyett biztonságos magasságból aláereszthetik, és közben a tolvajokkal szemben is nagyobb védelmet élveznek. Programozhatók az UAV-k úgy is, hogy a családi házak kertje helyett csak közutak felett repüljenek, de az is elképzelhető, hogy a lakosság „légtérhasználati” díj fejében ingatlana fölé engedné a drónokat.

– A sűrűn lakott területeken azonban az egyéni házhoz szállítás mindig problémás lesz – mondta Jeff Vining –, éppen ezért középtávon valószínűbb, hogy a vállalatok a központi raktár és a helyi elosztópontok között mozgatnak majd árukat drónok segítségével. Előbb látunk majd léghajó méretű, teherszállító UAV-ket, mint „ajtón kopogtató” drónfutárokat.

Miként a Walmart is utalt rá említett engedélykérelmében, a vállalatok első körben a távoli adatgyűjtés eszközeként használhatják az UAV-kat, például nagy kiterjedésű raktárakban vagy kikötőkben (ahogyan azt a Maersk is tervezi), ahol a polcok vagy konténerek között végigrepülve beolvashatják az RFID- vagy vonalkódokat. Hasonló alkalmazás lehet a nagy kiterjedésű – távközlési, közműszolgáltatói, energiaipari, közúti és vasúti – infrastruktúrák, illetve a termőföldek és a szabadon tenyésztett állatok vizuális monitorozása, a forgalomirányítás és a logisztikai tervezés támogatása is. 

Noha kevesebb akadállyal szembesítik a vállalatokat, problémamentesnek ezek az alkalmazások sem nevezhetők. A drónok által rögzített adatok, gyakran nagy méretű kép- és videofájlok tárolását is meg kell oldani magán az UAV-n, vagy megfelelő átviteli sebességet adó, vezeték nélküli kapcsolaton keresztül – akár valós időben – továbbítani kell őket a cég szervereire. Titkosítással és minden hozzáférést szabályozó információmenedzsmenttel gondoskodni kell a rögzített képek és videók védelméről, az akaratlanul felvett, irreleváns, ám kényes tartalom képanalitikai eszközökkel történő felismeréséről és automatikus eltávolításáról, mert az üzleti drónok tevékenysége a magánélet védelmével kapcsolatos és más jogi kérdéseket is óhatatlanul fel fog vetni.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés