hirdetés
hirdetés

Nem csak az iparban hasznos

Digitalitáció az ikrek jegyében

A digitális ikrek említésére szinte mindenki a gyártóiparra gondol. Bár az asszociáció nem ördögtől való, jelzi azt is, hogy a koncepció lényegével, a technológia fogalmával ma még sokan nincsenek tisztában. Interjú Bakk Józseffel, az IDC Hungary vezető elemzőjével.

hirdetés

Idén világszinten 745 milliárd dollárt költenek majd a vállalatok a dolgok internetjére (IoT), 15,4 százalékkal többet, mint 2018-ban, olvasható az International Data Corporation (IDC) legfrissebb előrejelzésében (Worldwide Semiannual Internet of Things Spending Guide). Az elemző cég szerint az IoT-költés éves növekedési üteme 2017 és 2022 között végig két számjegyű lesz, így az időszak végére a dolgok internetjének piacmérete várhatóan meghaladja az 1 billió (ezermilliárd) dollárt.

Bár a dolgok internetje szinte minden iparágban, a vállalati, a kormányzati és a lakossági piacon egyaránt gyors ütemben terjed – segítve a hatékonyabb működést, a folyamatok optimalizálását és a valós idejű döntéshozást, javítva a felhasználói élményt a hálózatba kapcsolt világban –, a rá épülő digitális ikrek (digital twin) alkalmazásával ma még viszonylag ritkán találkozunk. Az okokról és a további kilátásokról Bakk Józsefet, az IDC magyar leányvállalatának vezető elemzőjét kérdeztük.

GyártásTrend: Hogyan határozza meg az IDC a digitális ikrek fogalmát?

Bakk József: Jól csengő hívószóvá vált a digitális ikrek megnevezése az utóbbi pár évben, amelynek hallatán szinte mindenki a gyártóiparra gondol. Az asszociáció persze nem alaptalan, de utal arra is, hogy a koncepcióval ma még sokan nincsenek teljesen tisztában, azt leegyszerűsítve értelmezik, holott az üzleti igény, amely életre hívta a technológiát, más szektorokban is éppúgy érzékelhető.

Előrejelzésünk szerint 2019-ben világszinten a gyártóipar szereplői költik majd a legtöbbet, 119 milliárd dollárt IoT-megoldásokra, és 78 milliárd dolláros költésével a feldolgozóipar lesz a második legnagyobb beruházó. Mind a gyártó-, mind a feldolgozóipar IoT-fejlesztései a gyártási folyamat támogatására és az eszközkezelésre irányulnak elsősorban, amelyekben a digitális ikrek egyre nagyobb szerephez jutnak. Ugyanez elmondható a sorrendben utánuk következő, 71 milliárd, illetve 61 milliárd dollárt költő szállítmányozásról és közműszolgáltatásról is. Előbbi a rakománymonitorozásra és a flottamenedzsmentre, utóbbi az okos elosztóhálózatokra összpontosít IoT-fejlesztéseivel.

Bakk József, az IDC Hungary vezető elemzője
Bakk József, az IDC Hungary vezető elemzője

A digitális ikrek a fizikai entitások – termékek, alkatrészek és eszközök, rendszerek és folyamatok – virtuális megfelelői, így a fizikai és a digitális világ összekapcsolásával segítik a működés optimalizálását és a felhasználói élmény javítását. Fizikai párjukról, a dolgok internetjén gyűjtött adatokból, az adatok elemzésével nyert információkból és mindezek vizuális megjelenítéséből épülnek fel. A gyártóiparban a digitális ikrek készülő alkatrészeket, termékeket, gyártó gépeket, gépsorokat vagy egész gyártelepeket is megjeleníthetnek, és azok teljes életciklusát lefedik a tervezéstől kezdve a bevezetésen, kialakításon, illetve gyártáson át az üzemeltetésig és karbantartásig.  

Túl a gyártóiparon, a szállítmányozáson és a közműszolgáltatásokon, a digitális ikrek az okosépületektől és -városoktól kezdve a precíziós mezőgazdaságon át az egészségügyig szinte minden területen alkalmazásra találnak. Virtuális mások éppúgy készíthetők egyetlen villástargoncáról, mint egy egész raktárbázisról, egy repülőgépről, egész flottáról és repülőtérről, mint az élelmiszeripari termékek termőföldtől a fogyasztó asztaláig vezető útjáról, vagy a járó-, illetve fekvőbeteg-ellátásban kezelt páciensekről. Tegyük hozzá azonban, hogy a digitális ikrek térhódítása ma inkább behatárolt kezdeményezésekben, kisebb projektek megvalósításában nyilvánul meg, a technológia vállalati szintű kiterjesztésére elvétve találunk példát, mert a méretezést egyelőre több hátráltató tényező is nehezíti. 

GyT.: Miben térnek el a digitális ikrek a korábbi számítógépes szimulációktól? Milyen technológiai és szervezeti előfeltételeknek kell megfelelnie a vállalatnak az új technológia sikeres bevezetéséhez? 

B. J.: A számítógépes szimuláció nem új keletű, a technológiát nagy méretekben a második világháború idején, a Manhattan-projektben az atomrobbanás modellezésére használták először, és azóta együtt fejlődik a számítógépekkel. A digitális ikrek a jelenlegi legfejlettebb formáját képviselik az analitika, a gépi tanulás (ML) és a mesterséges intelligencia (AI), valamint a számítógépes feldolgozás, képelőállítás, a hálózati és a szenzortechnológia fejlődésének eredményeként.

Megjelenésükhöz és ipari, gyakorlati alkalmazásukhoz azonban a technológiai fejlődés mellett szükség volt arra is, hogy az adatvezérelt szemléletmód meghonosodjon a vállalatvezetők körében, és ezzel változzon a döntéshozatal mechanizmusa. Míg a közelmúltig a vállalatok a történeti adatok viszonylag kis mennyiségének elemzésével, az így nyert betekintés alapján igyekeztek következtetéseket levonni, korábban meghozott döntéseik és intézkedéseik eredményességét kiértékelni, és ebből kiindulva tervezni, addig az adatvezérelt vállalatvezetés ezen továbblép. Sokkal nagyobb adatmennyiséget gyűjt, és azt sokrétűbben elemzi a fejlett, big data analitika az ML és az AI eszközeivel, így menet közben, rendkívül gyorsan, akár valós időben is előre tud jelezni fejleményeket, legyenek azok a fizikai entitások állapotában, a folyamatok működésében bekövetkező, nem tervezett változások, vagy tervezett döntések várható következményei.

A gyártóipar digitális átalakulását vizsgáló felméréseink során 2017-ben még a gyártó vállalatok 17 százaléka mondta például, hogy bevezetett már mesterséges intelligenciára épülő megoldást az adatok elemzésére és előrejelzések készítésére. Arányuk azonban egy év leforgása alatt közel a kétszeresére, 30 százalékra ugrott, ami jól érzékelteti a szemléletmódváltás ütemét.

Mivel összehasonlíthatatlanul nagyobb adattömegről beszélünk, mindehhez az adatmenedzsment-technológiák fejlődésére is szükség volt, amelyek segítségével a vállalatok a nagy mennyiségben, változatos forrásokból és eltérő sebességgel érkező adatcsomagokat megfelelő feldolgozási kapacitás mellett biztonságosan és a törvényi megfelelés követelményeinek eleget téve kezelhetik. Az adatfelhasználás szabályozása és az adatok megfelelő előkészítése nélkül ugyanis a digitális ikrek megbízhatatlanná válnának, nem tükröznék híven fizikai párjukat, és a rajtuk végzett szimulációk félrevezető előrejelzéseket adnának. Digitalizációs felméréseink is azt mutatják, hogy az adatok minősége legalább akkora aggodalommal tölti el a vállalatokat, mint az adatbiztonság problémája.

GyT.: Az eddigi tapasztalatok alapján a gyártó vállalatok milyen eredményeket érnek el a digitális ikrekkel, hogyan térül meg a bevezetésük?

B. J.: A vezetői szemléletváltás és a technológiai fejlődés mellett van egy harmadik, fontos tényezője is a digitális ikrek sikeres alkalmazásának, ez pedig az új generációs informatikai megoldásokhoz értő, megfelelő kompetenciákkal és iparági tapasztalattal bíró emberi munkaerő. Világszerte jóval kevesebb az ilyen szakember, mint ahányra szükség lenne a munkahelyeken, de hiányuk különösen nagy a hazai munkaerőpiacon. A vállalatok ezért megpróbálják házon belül továbbképezni szakembereiket, illetve digitalizációs projektjeikben kénytelenek nagyobb mértékben külső tanácsadókra és fejlesztőkre támaszkodni.

Ezzel együtt a digitális ikrek és más, fejlett technológiák alkalmazásában a hazai gyártóipar lépést tart a nemzetközi trendekkel, mivel legnagyobb szereplői a világpiacra szállítanak, a nemzetközi versenyben kell helytállniuk. Számukra nem lehet kérdés, hogy ezeket a beruházásokat, fejlesztéseket, amelyekhez gyakran új, felhőalapú infrastruktúrát alakítanak ki, meg kell valósítaniuk. Az újonnan induló, startup cégek eleve az okosgyártás digitális üzleti és működési modelljére épülnek, az öröklött rendszerek nem húzzák vissza őket, mint a nagyvállalatokat, amelyeknek meg kell birkózniuk a költséges és kockázatokkal járó modernizálás minden kihívásával is. A legnehezebb helyzetben alighanem a gyártóipar kis- és középvállalati szereplői vannak, mert működésük bejáratott, hagyományos technológiákra és folyamatokra épül, ezért lépéskényszerbe kerülnek, de a digitalizálás pénzügyi terhe rájuk nagyobb súllyal nehezedik, mint a nagy, nemzetközi cégekre.

GyT.: Milyen trendek fogják formálni a digitális ikrek piacát az előttünk álló években?

B. J.: Előrejelzésünk (IDC FutureScape: Worldwide Manufacturing Product and Service Innovation 2018 Predictions) szerint 2020-ra a nagy gyártó vállalatok 65 százaléka használni fogja a digitális ikreket a termelés és az eszközkezelés optimalizálására, és a rajtuk végzett szimulációk eredményeként akár 25 százalékkal is csökkenteni tudja majd a termék- és szolgáltatásminőség költségét. Kimagaslóan nagynak tűnhet ez az arány, amelyre azonban magyarázatot ad a digitális ikrek rétegezett, fokozatos bevezetése. Nem teljes gyártelepek virtuális párját hozzák létre ennyire rövid időn belül ilyen nagy számban a gyártó vállalatok, sokkal inkább a fizikai környezetek kisebb szeleteinek, részfolyamatainak digitális leképezésére látunk majd gyakorlati megvalósításokat.

Közéjük tartozik például a meghibásodásokat előrejelző, prediktív és preskriptív karbantartás. A gyártás költséges, ezért a gépek meghibásodását lehetőleg elkerülnék a vállalatok – az állás- és az üzemidő aránya az egyik legfontosabb teljesítménymutató számukra. A digitális ikrek az arány javítására adnak megoldást, mivel nagy bizonyossággal jelzik, hogy mikor következne be egy meghibásodás, így azt megelőzhetővé, a nem várt leállások, a belőlük eredő veszteségek kiiktatásával vagy legalábbis minimalizálásával pedig a beruházások megtérülését is jól mérhetővé teszik. Nem véletlenül a gyártó vállalatok ma elsősorban ezen a területen alkalmazzák előszeretettel a digitális ikreket.

(Az interjú eredetileg a GyártásTrend áprilisi számában jelent meg.)

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[237491] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés