hirdetés
hirdetés

Régészet

Csalánszövetbe tekert maradványok

Egy Kr. e. 800 körül készült csalánszövet-darabkát találtak Dánia eddig ismert leggazdagabb bronzkori temetőjében, a Lusehøj temetkezési dombon. A legfrissebb kutatások kimutatták, a csalánszövet a mai Ausztriából származott.

hirdetés

2800 évvel ezelőtt meghalt a mai Dánia területének egyik leghatalmasabb és leggazdagabb férfija. Tetemét elhamvasztották, majd a maradványokat a csontdarabokkal együtt gondosan csalánszövetbe tekerték és egy szépen kivitelezett bronzedénybe tették. Kutatások szerint azonban a férfi nem a mai Dánia területén halt meg, sőt elhamvasztott teteme a bronzkorban szokatlanul hosszú utat tett meg végső nyughelyéig: a csalánszövetet ugyanis nem a mai Dánia környékén állították elő, hanem valahol a mai Ausztria területén.

Karin Margarita Frei a Koppenhágai Egyetem munkatársa a LiveScience-nek elmondta, amikor megvizsgálta a szövet anyagát, kiderült, hogy a csalán (Urtica dioica) valahol a mai Svédország, Norvégia vagy Közép-Európa területén nőtt, ugyanis ott mérhetők olyan stronciumizotóp-szintek, mint amiket a csalánban mért. A stronciumizotóp szintje jellemző egy-egy földrajzi környezetre. Az izotóp élelemmel és vízzel jut az emberekbe, állatokba, növényekbe, így a maradványukban kimutatható stronciumizotóp szintje elárulja azt a földrajzi környezetet, ahol élt az adott állat vagy ember, vagy ahol növekedett a növény.

Az urna régészeti környezete és a növény stronciumizotóp szintje végül a három lehetséges helyszín közül az Alpok környékére szűkítette a csalán növekedési helyét. A bronzedény ugyanis, amit a férfi halála után urnaként használtak, a régészeti vizsgálatok szerint a mai ausztriai Kärnten-Steiermark régióból származott. A csalán stronciumizotóp szintje pedig pontosan megfelel az azon a környéken növekedett növényekben mért stronciumizotóp-szintnek.

Ulla Mannering, a Dán Nemzeti Múzeum textilrégésze úgy véli, rekonstruálni lehet, miként került a mai Ausztria területén előállított anyag a Lusehøj temetkezési dombba. A bronzkorban a mai Dánia területén élők Közép-Európából hozták a bronzot, a bronzkereskedelem pedig a leggazdagabb és leghatalmasabb emberek kezében összpontosult. Könnyen előfordulhatott, hogy a mai Dániából származó kereskedő a mai Ausztria területén egy üzleti útja során meghalt. Társai tetemét elhamvasztották, maradványait helyben beszerzett szövetbe bugyolálták és helyi bronzedénybe tették, majd hazavitték családjának. Mindenesetre a fizikai mérések eredménye alaposan meglepte Manneringet, mint a Live Science-nek elmondta, kiderült, hogy Közép-Európában még használtak vadon termő növényeket szövet készítéséhez, miközben a bronzkorban már termesztettek textilnövényeket, például lent erre a célra. 

Karosszékben
A csalánszövet újra fénykorát éli. Méregdrága csalánszövet-farmereket lehet kapni Angliában, de pulóvert és ruhát is készítenek belőle. Állítólag a csalán jól szigetel, mivel a rostok belül üregesek, ezért a belőle készült ruhanemű télen meleg, nyáron hűvös.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[116370] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés