hirdetés
hirdetés

Ipar 4.0 – Európa lemaradva

Bajnokok és elsőbálozók

Sereghajtóvá váltak a gyártóipar digitális átalakításában az európai, közel-keleti és afrikai térség országai. Az itteni cégeket elsősorban az ipar 4.0 túlzottan leegyszerűsített értelmezése hátráltatja, de fejlődésükön az sem lendít sokat, hogy gyakran nem tudják mérni a beruházásokkal elérhető eredményeket.

hirdetés

Az integrált ipart, a hálózatba kapcsolt és együttműködésre épülő gyártást állította reflektorfénybe április végén a Hannover Messe és a vele együtt megrendezett CeMAT 2018 konferencia. Az 5800 kiállítót felvonultató és 201 ezer látogatót vonzó rendezvény elsősorban a gépi tanulásra és a mesterséges intelligenciára, a robotok és autonóm rendszerek gyártóipari és logisztikai alkalmazásaira, az ipari informatikai platformok és az e-mobilitás területére, valamint ember és gép együttműködésére fókuszált.  

Bepillanthattak a látogatók a jövő gyárába többek között a Bosch, a Festo és az SAP standján is. A Bosch Adaptable Factory modellje a változó igények szerint rugalmasan átkonfigurálható gyártósorokból épül fel, a Festo BionicWorkplace munkakörnyezete pedig gépi tanulásra képes kobotokat társít az emberi munkaerőhöz. Az SAP hálózatba kapcsolt, integrált gyára egyaránt digitális ikrek segítségével kezeli a készülő termékek és a szerszámgépek életciklusát, és az automatizált összeszerelő munkaállomásokon a gyártási folyamat lépéseit is felcseréli, ha ezzel adott helyzetben növelhető a hatékonyság.

Az adaptív gyár modellje a Bosch standján
Az adaptív gyár modellje a Bosch standján

Jó alkalom volt a Hannover Messe arra is, hogy több nemzetközi piacelemző cég és német szakmai szervezet áttekintést és értékelést adjon az ipar 4.0 jelenlegi állapotáról.

Vezet az autóipar

A PwC a világ 26 országában 1155 gyártó vállalat vezetőjével készített interjút a felméréshez (Industry 4.0 Global Digital Operations Study 2018), amely digitális érettségük alapján négy táborba – digitális kezdők, követők, újítók és bajnokok csoportjába – sorolja a szektor szereplőit. 

Világszinten csupán a gyártó vállalatok 10 százaléka digitális bajnok, 22 százalékuk viszont digitális kezdő, így többségük digitális követő (42 százalék), míg a digitális innováció szakaszába 27 százalékuk jutott el – derült ki az eredményeket összegző tanulmányból, amelyet a piacelemző a Hannover Messe előtt két héttel adott közre.

A bajnokok aránya az autóiparban (20 százalék), az elektronikában (14 százalék) és a gépgyártásban (13 százalék) a legmagasabb, míg a használati cikkek gyártásában, az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyiparban a legalacsonyabb, egyaránt 6 százalék. Vezető pozícióját a digitális átalakulásban az autóipar annak köszönheti, hogy a járművek „pusztán” automatizált és optimalizált, ügyféligények szerint konfigurálható gyártásán túl mind több digitális, mobilitással összefüggő szolgáltatást épít termékei köré, megjelenik például az autómegosztás piacán, illetve adatokat ad a gépkocsik használatáról a biztosítási csomagok testre szabásához. 

Földrajzi eloszlás alapján a legtöbb digitális bajnok az ázsiai és csendes-óceáni térségben található, arányuk ott 12 százalék, majd az amerikai kontinens következik 11, az európai, közel-keleti és afrikai régió pedig mindössze 5 százalékkal. Régiónkon belül országonként persze éles kontrasztokkal találkozhatunk, de mint látni fogjuk, a gyártó vállalatoknak még Németországban is van hová fejlődniük a digitális átállás terén.

Platform a sikeres átalakuláshoz

A kiterjedt ökoszisztémán belüli, közös platformon megvalósuló együttműködés különbözteti meg a digitális bajnokokat követőiktől, állapította meg a PwC. Hasonló eredményre jutott a VDMA (Verband Deutscher Maschinen- und Anlagenbau), a német gépgyártók szövetsége is, amely a Roland Berger tanácsadó céggel és a Hannover Messe 2018 kiállítást szervező Deutsche Messe AG-vel közös tanulmányban (Platform Economy in Mechanical Engineering) első ízben elemezte az ország ipari szektorának B2B-szegmensében a digitális üzleti modellek szerkezetét.   

Jól haladnak a gépgyártó vállalatok a digitális átalakulás útján, amelyen mostanáig elsősorban a gyártás szintjén értek el eredményeket, de várható, hogy hamarosan új üzleti modellekre is áttérnek – fogalmaztak az elemzés készítői. A digitális platformok a rájuk épülő gazdasággal együtt mind nagyobb szerepet töltenek majd be a gépgyártók életében is, amelyek egyre inkább digitális szolgáltatásokkal fogják növelni a hozzáadott értéket. A fogyasztói cikkek gyártásával szemben a gépgyártás komplex folyamatai nem egyszerűsíthetők radikálisan, legyen szó akár az ügyfelekkel közös fejlesztésről és az egyedi, specifikus konfigurációk legyártásáról, akár üzembe helyezésükről és későbbi támogatásukról. A gyártó vállalatok azonban rendelkeznek mindazzal a szakértelemmel és tapasztalattal, amelynek birtokában eleget tudnak tenni ezen elvárásoknak, és a platformalapú gazdaságban is meghatározó szereplővé válhatnak.

Festo: bionikus munkahely gépi tanulással és kobottal
Festo: bionikus munkahely gépi tanulással és kobottal

A tanulmány számba veszi a kihívásokat is, amelyekkel különösen a középméretű vállalatok szembesülnek digitális átalakulásuk folyamán. Talán a legnagyobb akadály az úton, hogy ezek a vállalatok nehezen ismerik fel a platformok jelentőségét, nem látják át, milyen előnyökkel járna, ha rájuk építenének. A hardvereladások növekedése, a nagyobb ügyfélmegtartó erő és a digitális szolgáltatások bevezetésével fokozódó versenyképesség csupán néhány a várható előnyök közül, de a sikerekhez a gyártó vállalatoknak különböző platformok közül kell jól választaniuk annak függvényében, hogy milyen üzleti célokat tűztek maguk elé.

Érettségmérő index

Hét éve, 2011-ben nevezték el a németek Industrie 4.0-nak az információs és kommunikációs technológiák széles körű integrációjának trendjét a gyártóiparban. Téved azonban, aki úgy értelmezi, hogy a negyedik ipari forradalommal érkező változások kizárólag a technológiát érintik – a vállalatoknak szervezetüket és kultúrájukat is át kell alakítaniuk, figyelmeztet tanulmányában (Industrie 4.0 Maturity Index) a német tudományos és mérnöki akadémia, az acatech (Deutsche Akademie der Technikwissenschaften).

Jóllehet, a fejlett technológiák révén a gyártó vállalatok minden eddiginél nagyobb és változatosabb adattömeget gyűjthetnek be működésükről, folyamataikról, termékeikről és azok használatáról, az már szervezeti felépítésükön és kultúrájukon, agilitásukon és rugalmasságukon múlik, hogy az adatokban rejlő lehetőségeket milyen sikerrel tudják kiaknázni. A digitális átalakulás célja pontosan az, hogy erősítse ezeket a képességeket, mert birtokukban tudnak a gyártó vállalatok helytállni a gyorsan változó üzleti környezetben. 

Automatikusan átkonfigurálható, összeszerelő SAP munkaállomások
Automatikusan átkonfigurálható, összeszerelő SAP munkaállomások

Különböző elemzői becslések szerint az ipar 4.0 a következő 5 évben 100-150 milliárd eurót adhat egyedül a német gazdaság növekedéséhez. Valójában azonban ezek a számok túlzónak tűnnek, ha realisztikusabban tekintünk a megjelölt időszak elé, mutat rá az acatech. Legfőbb oka ennek, hogy sok gyártó vállalat még nem ismerte fel, hogy az ipar 4.0-s fejlesztésektől milyen konkrét eredményeket várhat. Ugyanerre világít rá egyébként a német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium (Bundesministeriums für Wirtschaft und Energie, BMWi) is tanulmányában, amelyben ezt az átláthatóságot hiányolja, különösen a kis- és középvállalatok körében. Súlyosbítja a problémát, hogy a döntéshozók aggódnak az implementációs projektek esetleges elhúzódása, a vélhetően fellépő technológiai nehézségek és a mindebből fakadó pénzügyi bizonytalanság miatt is. Aligha meglepő, hogy a német vállalatok eléggé vonakodnak, amikor ipar 4.0-s fejlesztésekbe kellene beruházniuk.

Tanulmányában az acatech ezért olyan eszközt is közreadott, amellyel a gyártó vállalatok könnyebben rátalálhatnak saját, egyedi transzformációjuk legjobb útjára. Az Industrie 4.0 Maturity Index hat szintből felépülő érettségi modell, amely olyan területeken segíti a digitális ipari környezetben működő vállalatok számára nélkülözhetetlen képességek kiértékelését és fejlesztését, mint például az erőforrások, az információs rendszerek, a vállalati kultúra és a szervezeti működés. A modell, amelyet az acateh a gyakorlatban egy középvállalaton is kipróbált és hitelesített, megjelöli azokat a konkrét előnyöket is, amelyeket a gyártó cégek az egyes szintek teljesítésével várhatnak ipar 4.0-s fejlesztéseiktől.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés