hirdetés
hirdetés

Repülés

Az Óceánon át

Három rekordot is megdöntött az a magyar páros, amely a hazai mezőnyből elsőként vállalkozott világtengerek átrepülésére. A Magyar Sándor–Endresz György páros utóbbi tagja alig néhány hónappal az Atlanti-óceán átrepülése után, egy repülőgép-szerencsétlenségben vesztette életét.

hirdetés

Kora legfurcsább gépmadarát vásárolta meg a világ talán leghíresebb pilótája, a postaküldöncből íróvá, társadalmi aktivistává és feltalálóvá avanzsált amerikai Charles Lindberg 1929-ben, két évvel azután, hogy a világon elsőként átrepülte az Atlanti-óceánt. A Sirius-t a kaliforniai Lockheed cég építette. Noha a vállalat – az akkoriban még meglehetősen szerény kereslet miatt – egyáltalán nem tervezte, hogy óceánrepülésre alkalmas gépeket gyártson, Lindbergh masináját, a pilóta kérésére mégis átalakították.

A transzatlanti repülést Lindbergh-től irigyelték meg
A transzatlanti repülést Lindbergh-től irigyelték meg
Lindbergh a feleségével szándékozott a Távol-Keletre repülni, csakhogy a gép Kínában megsérült és vissza kellett küldeni a gyárba. A Lockheed az 1920-as évek végétől néhány év alatt több gépcsoportot is kifejlesztett. A Vega fa építésű, felsőszárnyas, hat utas szállítására alkalmas gép volt, melynek továbbfejlesztett, új motorral felszerelt változatából lett a Super Vega. Az Orion gyártását 1931-ben kezdték, utóbbinak fém építésű változata is volt, ráadásul a világ első behúzható futóművével is büszkélkedhetett. Még ha kevesen akartak is a világtengerek fölött repkedni, korántsem Lindbergh gépe volt az egyetlen, amelyet a Lockheed kifejezetten erre a célra épített. A hosszú távú repülésre alkalmas gépek legfőbb újdonsága az volt, hogy az utaskabin helyett több ezer literes üzemanyagtartályt raktak a gép törzsébe. 1931 július 13-án is felszállt egy efféle Sirius a kanadai Harbour Grace-ből. A fedélzeten Endresz György és Magyar Sándor ült.

Beindult a szervezés

A tapasztalt pilótának számító Endresz György az első világháborúban a 64. repülőszázadban szolgált, négy légi győzelemmel szerelt le. Az 1920-as évek elején a német tőkéből gründolt, hányattatott sorsú magyar légitársaságnál, az Aeroexpress Rt-nél dolgozott. Noha a vállalat menetrendszerű járatokat, például a Dunáról felszálló hidroplánokat üzemeltetett, veszteséges működése miatt 1930-ban bezárta kapuit. Endresz az Aero Szövetség oktatótisztjeként repült tovább.

Az óceánrepülés ötlete mégsem Endresztől származott. Magyar Sándor ugyancsak katonai pilótaként lett a repülés szerelmese, majd miután Kanadában telepedett le, postarepülőkön szolgált. A transzatlanti repülést Lindbergh-től irigyelte meg, az övéhez hasonló élmények megszerzése érdekében nagyszabású szervezkedésbe kezdett. Az előkészületek egyik legfontosabb állomása az Amerikai-Magyar Transzatlanti Bizottság (American-Hungarian Transatlantic Commitee) megalakulása volt, amely társulat 1 dollárért értékesített levelezőlapokból kívánta előteremteni a vállalkozás fedezetét.

Magyar Sándor, Szalay Emil és  Endresz György
Magyar Sándor, Szalay Emil és Endresz György

A szervezésbe az Aero Szövetség is bekapcsolódott, ráadásul a téteket csak növelte, hogy Lord Rothermere brit sajtómágnás, a Daily Mail konszern elnöke 10500 dollárt ajánlott annak a magyar pilótának, aki elsőként repül át az óceánon. A kezdeményezők – nagy elkeseredésükre – hamarosan széthúzást tapasztaltak. Míg az amerikai magyarok 1931 nyaráig 5 ezer dollárt gyűjtöttek, Magyarországon mindössze 45 dollár jött össze. A vállalkozást végül egy álmodozó nagytőkés mentette meg. Szalay Emil egykori hentesből húsüzem-tulajdonossá avanzsált vállalkozó 25 ezer dollárt – vagyonának jelentős részét – ajánlotta fel az Atlanti-óceán átrepülésének ügyére.

Kell egy csapat

Az expedícióra kiváló csapatot szerveztek. Miután Magyar úgy döntött, a navigátor szerepét vállalva hátrább lép, Endreszt kérték fel pilótának. A vállalkozás szakértője Bánhidi Antal repülőgép-tervező lett, az Aero Szövetséget Szapáry Jenő és Groschmid Iván képviselte. Utóbbiak döntöttek az utasszállítóból Lindbergh kérésére hosszútávrepülővé alakított Sirius mellett, amely típussal Endresznek már volt dolga.

A projekt neve a trianoni döntés igazságtalan következményei ellen lapja hasábjain is felszólaló Rothermere javaslatára lett Justice for Hungary, vagyis Igazságot Magyarországnak. Az eredeti terv szerint a meggypirosra festett, S/N115W szám alatt lajstromozott gépnek Detroitban kellett volna felszállnia, hogy aztán megszakítás nélkül repüljön Budapestig. A benzinutánpótlást légi utántöltéssel akarták biztosítani, amely technológiát korábban már kipróbálták (Chicago felett több mint 530 órán át köröztek az akkori rekorderek, az utántöltéshez két gépet használtak).

A kényszerleszállás következménye
A kényszerleszállás következménye
A választás végül mégis a kanadai Harbour Grace-re esett, a település veteránnak számított az óceánátrepülések történetében. Többek között innen szállt fel a hosszú útra elsőként vállalkozó női pilóta, Amelia Earhart is. A repülés napja balszerencsésen indult: az utolsó simítások elvégzése közben repedést találtak a gép üzemanyagtartályán. A hiba a tartály felső pereménél volt, így a lehető legegyszerűbben igyekeztek orvosolni: néhány liternyi üzemanyagot leengedtek az óriási „tankból”. Noha a pilóta könnyedén elemelte a gépmadarat a talajtól, a komolyabbnak tűnő akadályok csak ez után jelentkeztek. A navigátorként a pilóta mellett ülő Magyar Sándor rövid idővel az indulás után észrevette, hogy a föld indukciós iránytű felmondta a szolgálatot.

Normális körülmények között szabad szemmel sem lehetetlen a tájékozódás, a magyar óceánrepülés napján azonban ködös és felhős volt az idő. Bebizonyosodott, hogy a szereposztás telitalálat volt: a gép navigátora a repülőgép útvonala mentén haladó óceánjáró hajók pozíciójának segítségével számítgatta ki saját szállító járművük pozícióját. Az már csak Írország partjainál derült ki, hogy a magyar páros rekordot döntött: addig még senkinek nem sikerült 13 óra 50 perc alatt megtennie ekkora távolságot.

Rekordot döntöttek

A dolgok nem fordultak jobbra Európa fölött sem, a tájékozódás nemhogy nem javult, de még romlott is. Az Endresz–Magyar párosnak viharzónákat kellett kerülgetnie, és kiderült, hogy nem tudnak az induláskor elfogadott terv szerint landolni Mátyásföldön. Így aztán nemcsak a felszálláskor, a landolásnál sem ünnepelhették az érdeklődő civilek a magyarok dicsőségét. Hamarosan kiderült, hogy ennél nagyobb baj is leselkedik a gép személyzetére. Győr felett akadozni kezdett az üzemanyag-ellátás.

Endresz György gépe 1932-ben a Városligeti csarnokba
Endresz György gépe 1932-ben a Városligeti csarnokba
A hiba pontos okaira azóta sem derült fény, akad, aki szerint az egyik benzincsap ment tönkre. Annyi bizonyos, hogy a Sirius-szal már csak 70 kilométert tudtak megtenni, Bicske felett a motor végleg leállt, és Endresznek kényszerleszállást kellett végrehajtania. Utóbb kiderült, hogy az egyik üzemanyagtartály alján még mintegy 50 liter üzemanyag volt, amivel el lehetett volna érni a landolás eredetileg tervezett helyszínét, Mátyásföldet. A nem is olyan apró malőrök ellenére a magyar páros nemcsak a futamidővel döntött rekordot. Ezen a légi úton sikerült elsőként elérni az óránként 250 kilométeres sebességet is, ráadásul 1931 nyaráig ezen az úton sikerült a legmesszebbre jutni az amerikai kiindulási ponttól. Endreszék 5800 kilométert repültek. Noha a hazai „óceánjáró” pilótákat hősként ünnepelték, Magyar Sándor visszatért az Újvilágba. Endresz pedig 10 hónappal később, tragikus hirtelenséggel életét vesztette. A magyar repüléstörténet emblematikus szereplőjét 1932. májusában az Óceánrepülők Világkongresszusára invitálták Rómába.

Gépe leszállás közben kigyulladt és a földnek csapódott. A hősként ünnepelt Endreszről halála után több utcát és teret is elneveztek Budapesten, ám ezeket – a pilóta nem titkolt radikális jobboldali nézetei miatt – a Rákosi-korszakban sorra átkeresztelték. Ma egy kispesti utca, valamint a felcsúti általános iskola állít emléket az Atlanti-óceánt első magyarként átrepülő pilótának.

Kerékgyártó György
a szerző cikkei

hirdetés
Hozzászólások (2 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Ahogy én tudom a baleset a római repülőtéren történt leszállás közben.
Egy véletlenül otthagyott építőanyag halomnak (kavics) ütköztek leszálláskor és ezt követően gyulladt ki a gépük. A balesetben Endresz György pilóta és Bitay
Gyula navigátor a helyszínen életét vesztette.
#
Miskolcon, Diósgyőrben a DVTK stadionnal szemben is van egy Endresz György utca. A Móricz Zsigmond utca mellett. Idősebb ott lakók közül apósom még tudta, hogy ki is volt
Endresz György.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés