hirdetés
hirdetés

PASS

Aprólékos mélytengeri kutatások repülő drónnal

A Stanford Egyetem tudósai lézersugarak és ultrahanghullámok alkalmazásával az eddigi megoldásoknál sokkal gyorsabban tudnak részletes térképet készíteni az óceánok legmélyebb tartományairól.

hirdetés

Ugyan a Föld felszínének nagyjából 70 százalékát óceánok foglalják el, mostanáig a kutatók e gigantikus víztestek mélyének csupán a töredékét tudták részletesen feltérképezni.

A letapogatás egyik eszközeként eddig például hanghullámokat vetettek be a tudósok, ám ez a megközelítés több sebből vérzik. A levegőből kibocsátva e jelek 99,9 százaléka a víz felszínéről visszaverődik, és a továbbjutott, majd pedig a tengerfenékről reflektálódó, kicsi hányaduk energiája a közeghatárhoz érve még ezen felül is megfeleződik. Ugyan hajókhoz rögzített szonárrendszerekkel ez a nehézség áthidalható, viszont a vízi járművekkel végzett felderítés lassú és költséges.

Az elektromágneses sugárzás (fény, mikrohullám, radarjelek) ereje két közeg találkozásánál szintén sokat gyengül, ám ez a visszaesés sokkal inkább felszívódásnak, mintsem visszaverődésnek köszönhető.

A Stanford Egyetem mérnökei kifejlesztettek egy ún. Fotoakusztikus Légi Szonárrendszert (PASS), amely fényt és ultrahanghullámokat kombinálva hatékonyabban képes áttörni a közeghatáron. A technológia röpködésre rendeltetett drónokra is telepíthető, és így a sima hanghullámoknál gyorsabban lehet felderíteni az óceán titkait vele.

Forrás: Kindea Labs

A PASS működése különösebben nem bonyolult.

Első lépésben a drón a levegőben kibocsát egy lézersugarat a vízfelszín felé, ahol aztán a sugár felszívódik, és közben ultrahang hullámokat generál.

Ezek a hullámok aztán tovább terjednek a vízoszlopban, és a „szembejövő” akadályokról visszaverődnek.

A visszatérő hanghullámok, amikor a tenger és a levegő közötti határhoz érnek, sokat elveszítenek az energiájukból, ám mivel a víz alatt jöttek létre, a veszteséget csak egyszer kell elszenvedniük.

A víz alól feltörő, visszavert jeleket a drón egy transzduktor nevű eszközzel rögzíti, majd pedig egy szoftver ezek alapján részletes térképet készít a mélyben elterülő világról.

A kutatók elképzelése szerint a hibrid optikai-akusztikus rendszerrel egy nap majd mélyreható tengerbiológiai vizsgálatokat, elsüllyedt hajók és repülőgépek roncsait felkutató nagyszabású akciókat, és az óceán mélységeit rendkívül gyorsan és részletesen letapogató feltárásokat is végrehajthatnak majd.

Videó:

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Stanford News)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[263788] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés