hirdetés
hirdetés

Hamisítás

Az illegális szoftverhasználat tiszta ráfizetés

A jövő intelligens gyáraiban csak legális eszközökkel lehet majd dolgozni, de a mai világ még nem erről szól. Ahhoz, hogy a negyedik ipari forradalom gyökeres fordulatot hozzon, a szoftverhasználatban is radikális szemléletváltásra van szükség.

hirdetés

A gyártási folyamatok egyre nagyobb adatmennyiséget igényelnek, aminek csak megfelelő és stabil szoftveres háttér megteremtésével lehet eleget tenni. Ennek ellenére a jogosulatlanul telepített szoftverek aránya hazánkban 39 százalék volt 2013-ban. „Az engedély nélküli szoftverek kereskedelmi értéke összesen 24 milliárd forintot tett ki. A jogosulatlanul telepített szoftverek aránya globálisan 42-ről 43 százalékra nőtt 2011 óta, elsősorban a fejlődő országok növekvő PC-állománya miatt. Világszerte csak a vállalatok 35 százalékának van olyan írásban is rögzített belső szabályzata, amely megköveteli a megfelelően licencelt szoftverek használatát” – mondta Szamosi Katalin ügyvéd, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) infokommunikációs munkacsoportjának tagja arra a globális szoftverfelmérésre hivatkozva, amelyet az IDC piackutató vállalat kétévente végez a globális szoftveripar vezető érdekképviseleti szervezete, a BSA részére. Mátrai Gábor, a HENT infokommunikációs munkacsoportjának irányítója szerint az illegális szoftverhasználat továbbra is inkább a lakosság körében, valamint a mikro-, a kis-, illetve a közepes vállalkozásokra jellemző. „A HENT kutatási eredményei alapján 2015-ben az illegálisan másolt, letöltött számítógépes programok esetében az interneten történő beszerzés aránya jelentősen növekedett a barátoktól, ismerősöktől kapott tartalmak rovására. A hamisított számítógépes programok tipikus vásárlói a fiatal, különösen a még tanuló státusú budapesti férfiak” – tette hozzá Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese.

Egyetlen illegális szoftver, számtalan veszteség

„A jogosulatlan szoftverhasználat számos problémával jár, a rosszindulatú szoftverekkel való úgynevezett malware-fertőzés nagyfokú kockázata mellett lassabb eszközteljesítményt vagy akár végzetes rendszerhibát is okozhat. A fő nehézség a licenc nélküli szoftverek esetében a gyártói garanciák teljes hiánya. Ilyenkor nemcsak a technikai támogatástól esik el a felhasználó, hanem számára a frissítések is elérhetetlenné válnak, amelyek olykor fontos biztonsági javításokat tartalmaznak. Az illegálisan beszerzett (letöltött vagy a feketepiacon vásárolt) szoftverek gyakran rosszindulatú kódokat is tartalmaznak: vírusokat, férgeket, trójaiakat vagy kémprogramokat, amelyek célja, hogy hozzáférjenek a felhasználó eszközén tárolt információkhoz, mi több, személyes adatokat lopjanak el. Ez különösen veszélyes a vállalatok esetében, amelyek számára bizalmas adataik (jelentések vagy az ügyféladatbázis) eltulajdonítása nemcsak anyagi károkkal, hanem hírnévromlással is jár. A szoftverek hamisított példányának alkalmazása szerzői jogot sért, amelyért az adott szervezet vezetői tehetők felelőssé. A rendőrségi vizsgálat során rendszerint a számítógépeket lefoglalják, ami akár a munkafolyamatok leállásával is járhat. Ez összességében odáig vezet, hogy a megbénult vállalat nem tudja kiszolgálni az ügyfeleit, és komoly negatív hatás éri az üzleti hírnevét” – mondta David Emm, a Kaspersky Lab globális kutató- és elemzőcsapatának (GreAT) vezető biztonsági kutatója.

Veszélyes a nem legális szoftver a gyártóiparban

„Az illegális szoftverek használata nemcsak az elkészülő termék minősége szempontjából okozhat problémát, hanem magában a gyártási folyamatban is. Vagyis kárt okozhat a gyártó vállalatnak, veszélyeztetve a működés biztonságát, folytonosságát, a termékkibocsátás volumenét, a hatékonyságot, a vállalatba vetett bizalmat, a piaci megítélést és végső soron a profitabilitást” – foglalta össze Mátrai Gábor.

A BSA és az IDC által végzett kutatás alapján azon vállalkozások, amelyek licenc nélküli szoftvereket használnak, nagyobb eséllyel esnek kibertámadás áldozatául. „A statisztikák szerint minden harmadik felhasználó, aki licenc nélküli, illetve hamis szoftvereket használ, vagy ilyen szoftverekkel ellátott számítógépet vásárol, találkozik kártékony szoftverrel. Tizenegy különböző országban vásárolt, licenc nélküli szoftverekkel ellátott számítógépek laboratóriumi vizsgálata kimutatta, hogy azok 61 százaléka volt malware-rel (malicious software, rosszindulatú szoftver) fertőzött” – tette hozzá Szamosi Katalin.

A hamis szoftverek használata növeli a fertőzésveszélyt
A hamis szoftverek használata növeli a fertőzésveszélyt

Mivel a vállalat számítógépei sebezhetővé válnak a hackerek által, így a vállalat üzleti titkai, know-how-ja, gyártási technológiája kikerülhet, ami komoly károkat okozhat egy vállalkozásnak. „A biztonsági kockázatokon felül a szoftvernek a licencszerződésben engedélyezettnél több számítógépen való vagy a licencelt verziótól eltérő kiadás használata is szerzőijog-sértést valósít meg, amely a Btk. 385. §-a alapján bűncselekménynek minősül” – hívta fel a figyelmet a HENT infokommunikációs munkacsoportjának szakértője.

Mátrai Gábor szerint a gyártóipar szereplői jellemzően közepes és nagyvállalatok, ahol alapvetően kiemelt figyelmet fordítanak a folyamatok precíz és pontos szervezésére, illetve a legtöbb esetben ezen vállalati körben minőségbiztosítási rendszerek is működnek. A minőségbiztosítás igen fontos elemévé vált a szoftverek legális felhasználási rendszerének kialakítása, illetve ennek rendszeres ellenőrzése. Fontos kiemelni még, hogy a gyártóiparban előállított termékek a legtöbb esetben több beszállító alkatrészeiből, részegységeiből kerülnek összeállításra, gyártásra, így ezen beszállítók tekintetében is fontos az illegális szoftverek használatának ellenőrzése, kiszűrése. Nyírő Ferenc, az S&T CAD/CAM/PLM üzletágvezetője szerint éppen ezért a piramis csúcsán lévő, meghatározó nagyvállalatok sokat tehetnének a szoftverhasználat fehérítése érdekében pusztán azzal, ha a beszállítóik kiválasztási kritériumai között a legálisszoftver-használatot nevesítve megjelenítenék, esetleg nyilatkozatot kérnének erre vonatkozóan a beszállítóiktól.

Jobb megelőzni a bajt

„Nagyon komoly szemléletváltásra van szüksége a piacnak, meg kell érnie arra, hogy a szereplők elfogadják, ha értéket teremtenek egy üzleti szoftverrel, akkor azt meg is kell vásárolniuk. Jelenleg ugyanis gyakran kontraszelekció zajlik, az illegális szoftverekkel dolgozók árelőnyhöz jutnak, hiszen ha egy beszállító illegális kópiával dolgozik, alacsonyabb költségen tud termelni, és könnyebben elnyerheti a projekteket a legális szoftvert használó cégek elől. Ez komoly etikai és versenyjogi kérdéseket vet fel” – mondta Nyírő Ferenc.

Napjainkban a legtöbb szoftvergyártó határozottan fellép az illegális szoftverhasználat ellen. „Bár akadnak, akik tudatosan használnak tört szoftvereket, a döntő többség egyszerűen tájékozatlanság, rövid távú anyagi problémák vagy kényszerhelyzet miatt nyúl az illegális szoftverhez, de amint megteheti, legalizálja a szoftvereit. Sokszor a cégvezetés sem tud arról, hogy a dolgozók illegális szoftvereket használnak, ezért az elsődleges hangsúlyt a tájékoztatásra helyezzük: kampányt indítunk arról, hogyan lehet megelőzni az illegális szoftverhasználatot, hogyan érdemes a felelősséget a munkavállalókkal tisztázni, és milyen ingyenes vagy kedvező árú eszközökkel lehet kiváltani a tört szoftvereket. Örülnénk, ha a versenytársaink is partnerek lennének ebben, és ők is részt vennének a piac edukációjában. Mi a magunk részéről szeretnénk helyzetbe hozni a vállalkozásokat Magyarországon. Ha egy cég jelentkezik nálunk, nem firtatjuk a múltját, és olyan vonzó alternatívákat kínálunk számára, amelyekkel könnyedén beléphetnek a legális szoftvert felhasználók táborába. Példaként említhetem, hogy a Creo CAD-megoldásunk legújabb verziója már mindössze napi három kávé áráért elérhető. Egyszerűen nem érdemes kockáztatni. A lebukást márpedig nem lehet megúszni, ami késik, nem múlik, jobb megelőzni a bajt” – részletezte az S&T üzletágvezetője.

A gyártóiparban a nehézségek ellenére sincs még hagyománya a használt szoftverek alkalmazásának, kevesen ismerik ezt a lehetőséget, pedig a legtöbb gyártó vállalat alkalmaz Microsoft-sztenderdtermékeket, és ezek licencei a használtpiacon jóval kedvezőbb feltételekkel érhetők el. Arató E. Árpád, a LicencePro vezetője szerint a nem megfelelő licencgyakorlat azért okozhat problémát, mert nemcsak az irodai alkalmazások, hanem olykor a nagyobb gépek vezérlései is Windows operációs rendszeren futnak, ezért a megfelelő szoftvergazdálkodás és a naprakész szoftverleltár nélkülözhetetlen minden vállalat életében.

Akár életekbe kerülhet

A járműipari programok többszörözése, másolása és azok felhasználása után szintén jogdíjat kell fizetni. „Ha ez elmarad, az jogsértésnek minősül” – mondta Fogarasi Gábor, a Járműipari Forgalmazók (Jaf) szellemitulajdon-védelmi szakmai egyesülete jogi osztályának szakembere.

Egy kiskunhalasi ügyben hozott ítélet például másfél év, két évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki egy illegális szoftverhasználóra, aki nem legális programokkal végzett javítási munkákat gépjárműveken.

De nem csak ez volt a büntetése: az összes kapcsolatos bűnügyi költséget és a jogosultaknak megítélt kárenyhítést is meg kellett fizetnie. „Az illegális szoftvert használó gépjárműjavító nemcsak érdemtelenül szerez versenyelőnyt azzal szemben, aki legális forrásból vásárolja a szoftvereket, hanem anyagi kárt is okoz a szoftver gyártójának, és amiről igazán kevés szó esik, hogy az ilyen szoftverekkel való javítás, vagy az illegális adatbázis-felhasználás veszélyeztetheti a közúti közlekedés biztonságát, komoly veszélybe sodorva a saját és más közlekedők életét” – figyelmeztetett a szakember.

Nem érdemes kockáztatni az illegális szoftvereket
Nem érdemes kockáztatni az illegális szoftvereket

„A modern autókat ma már szoftveresen állítják be, illetve javítják. Gondoljunk csak bele, ha a gépjármű biztonsági berendezéseit illegális szoftverrel szabályozzák, vagy illegális adatbázisból nyernek beállítási adatokat, esetleg hamis alkatrészt építenek be, milyen komoly következményekkel járhat. A nyugati országokban baleset esetén már régóta vizsgálják a szakértők, hogy a káresemény közvetlenül vagy közvetett módon hamis alkatrész beépítése miatt történt-e, hazánkban erre még nincs lehetőség, és a Btk. sem tér ki rá. Egy jogszabály-módosítás elősegíthetné az ezzel kapcsolatos veszélyek elkerülését, ha megfelelően szankcionálná az illegális használatot” – tette hozzá a szakember.

A Jaf szaktanácsadó munkacsoportjai a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkáját igyekeznek segíteni az illegális szoftverek, a hamis diagnosztikai eszközök és a hamis alkatrészek azonosításában. A NAV mélységi ellenőrzésein egy vállalkozásnál többek között nemcsak az adózási magatartást, az alkalmazotti bejelentési kötelezettséget, hanem a szoftverek, a diagnosztikai eszközök, az alkatrészek legalitását is vizsgálják.

A kép összességében szerencsére tisztul: Mátrai Gábor, a HENT szakembere szerint a számítástechnikai, illetve az okoseszközök mind szélesebb körben való elterjedése, illetve ezek árának csökkenése, valamint az eszközök megvásárlásával együtt sokszor szintén gazdaságosan elérhető szoftverek is jelentősen csökkentethetik az illegális szoftverek használatát.

Sós Éva
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó cikkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés