hirdetés
hirdetés

Koronavírus-hatás

Az automatizálás is elakadt

Bár a magyarországi cégek automatizálási potenciálja magas – a leggyakoribb automatizálható munkakörökben dolgozik a munkavállalók harmada –, az automatizálást célzó beruházások azonban még váratnak magukra, a trendfordulót pedig a koronavírus-járvány is akadályozza.

hirdetés

Az automatizáció és digitalizáció fogalmai számos technológiára kiterjednek. Ide tartozik a különböző adatgyűjtésre, -rögzítésre és -feldolgozásra kifejlesztett szoftverek használata, az internetes értékesítés, az önkiszolgáló vásárlás, az okos otthoni eszközök térnyerése, az önvezető járművek megjelenése, az ipar és a logisztika területén megfigyelhető robotizáció, valamint az ezeket az eszközöket összekötő „dolgok internete” (Internet of Things) fogalommal leírt hálózatok térnyerése – sorolják a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) elemzői nemrég megjelent tanulmányukban.
E tendencia megfordulásának jelentős akadályává vált a koronavírus-járvány. A beruházások volumene a KSH adatai szerint az első negyedévben 1,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a (szeptember végén megjelenő) második negyedéves adat ennél minden bizonnyal jóval súlyosabb lesz. A beruházások elhalasztása ugyanis a vállalkozások körében a válságkezelés egyik alapeleme lett.

Beruházások: mélypont áprilisban, biztató jelek nyáron

„A koronavírus-járvány kapcsán azt látjuk, hogy a vállalkozások cégen belüli válságkezelési stratégiái közül kiemelkedtek a kiadások csökkentésére irányuló lépések” – mondta el a GyártásTrendnek Nábelek Fruzsina, a GVI ügyvezető igazgatója. Az áprilisi konjunktúra-felvétel adatai szerint a cégek körülbelül harmada döntött a beruházások lassítása vagy halasztása mellett, júliusban pedig a vállalkozások 43 százaléka már alkalmazta, további 17 százalékuk pedig tervezte ezt az eszközt. (A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.) Áprilisban körülbelül a cégek ötöde számított arra, hogy a tőkehiány akadályozhatja a cég következő féléves üzleti fejlesztését. A tőkehiány erős összefüggést mutat a vállalatmérettel: a kisebb cégek nagyobb arányban számítanak arra, hogy akadályozni fogja a tevékenységüket, mint a nagyvállalatok.
Mindez megmutatkozik abban is, hogy a járvány időszak legintenzívebb szakaszában a cégek jelentős többsége arra számított, hogy a következő fél évben csökkenni fog a beruházások volumene. Biztató ugyanakkor, hogy júliusban a vállalkozások vezetői már lényegesen optimistábban ítélték meg a helyzetüket az előző negyedévhez viszonyítva, a várható beruházásokkal kapcsolatos várakozások pedig jelentősen javultak, különösen a kkv-k esetében.

A munkakörök harmada automatizálható

A magyarországi cégek automatizációs potenciálja magasnak mondható, a cégek több, mint 80 százalékánál legalább három feladatkör elvben automatizálható lenne, a leginkább elterjedt automatizálható munkakörben pedig vállalkozásonként átlagosan a munkavállalók harmada dolgozik – derül ki a GVI tavalyi felméréséből. A 2018-as adatok alapján 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban, további 567 313 foglalkoztatott pedig olyan szakmában, amelynek a részfeladatai többségében automatizálhatóak. Az összes foglalkoztatottnak így körülbelül ötöde dolgozik olyan szakmában, amely részfeladatai alapján egészében vagy nagy részében automatizálható. Előbbi kategória a foglalkoztatottak 4 százalékát teszi ki. A foglalkoztatottak legnagyobb része, 28 százaléka (körülbelül 1 millió fő) olyan szakmában dolgozik, amelyek esetében az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be, azaz a feladatoknak egy része automatizálható. A munkavállalók további 9 százaléka olyan feladatokat végez, amelyek többségében nem automatizálhatóak, míg a foglalkoztatottak 18 százaléka nem automatizálható szakmákban dolgozott 2018-ban.
Mindezek alapján különösen érdekes kérdés, hogy hogyan viszonyulnak a cégek az innovációhoz, ezen belül pedig az automatizációs jellegű fejlesztésekhez, valamint milyen jövőbeni terveik vannak az ilyen típusú fejlesztésekkel kapcsolatban.

A GVI felmérésének eredményei nem túl biztatóak: a magas automatizációs potenciál ellenére a magyarországi vállalkozások közel 40 százalékánál az utóbbi években nem volt innováció jellegű ráfordítás. Az innovációt bevezető cégek további 37 százaléka legfeljebb az árbevétel 2 százalékát fordította ilyen jellegű kiadásra. 2–3 százalék közötti ráfordításról számolt be a cégek 7 százaléka, 3–4 százalék közöttiről pedig 3 százalékuk. A vállalkozások 14 százaléka állította azt, hogy az árbevétel több mint 4 százalékát fordították innovációra az előző három évben.

A koronavírus előtti helyzet
Az automatizáció munkaerő-piaci hatásai jelenleg elsősorban az iparban érvényesülhetnének. A trend ugyanis az, hogy roboteladások nagymértékű növekedése figyelhető meg az utóbbi években. Legalábbis az International Federation of Robotics (IFR) 2018-as éves jelentése szerint a 2017-ben világszinten 30 százalékkal nőtt az eladott ipari robotok száma – elsősorban a fémiparban és a villamos-és elektronikai iparban –, köszönhetően a technológiai fejlődésnek és az automatizáció általánosabbá válásának a vállalatok körében. A jelentés szerint Európában az eladások 18 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva, és a következő években további bővülés várható. Az IFR szakértőinek becslése szerint Közép-és Kelet-Európában 2018-ban 28 százalékkal nőtt az eladott egységek száma, a következő időszakban pedig hasonló, az európai átlagot meghaladó ütemű növekedés várható. Az ún. szolgáltató robotok, például a logisztika, a mezőgazdaság vagy az orvoslás területén használt robotok, illetve a háztartási okos- és szórakoztató eszközök esetében a szervezet szintén az eladások folyamatos növekedéséről számol be.

Az új hitelkonstrukciók szerepe

Hasonló tanulságok vonhatók le a jegybank júniusi felméréséből: az MNB által megkérdezett vállalkozások az év hatodik hónapjában arról számoltak be, hogy a hitelből tervezett beruházások 14 százalékát tervezik elhalasztani a járvány miatt – március végén ez az arány még 33 százalék volt. A felmérés adatai szerint legnagyobb arányban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban (65 százalék) és az építőiparban (58 százalék) terveznek beruházásokat ebben az évben. Ez az arány a humán (5 százalék), egészségügyi, szociális ellátás (17 százalék) és az oktatás (26 százalék) területén működő válaszadók körében volt a legalacsonyabb. A beruházási hitellel rendelkező vállalkozások legnagyobb arányban (39 százalék) növekedési hitellel is rendelkeznek.
Mindebben szerepet játszhatnak a tavasz óta megjelent új hitelkonstrukciók (az NHP Hajrá!, az MFB Krízis Hitel és az új Széchenyi Kártya programok), amelyek rendkívül alacsony kamatok mellett kínálnak kölcsönöket. Az NHP Hajrát – a Bank360.hu adatai szerint – a vállalkozások többsége forgóeszközök finanszírozására, beruházásokra és hitelkiváltásra használja fel. A vállalkozások és a hitelintézetek egyaránt remélik, hogy a járvány második hullámának hatása az elsőnél mérsékeltebb lesz.

Csaba Ferenc
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés