hirdetés
hirdetés

Autóipari trendek

Az autógyártók már készülnek az elektromos átállásra

Emlékezetes kiállításként vonul be a szeptember közepén rendezett 67. Frankfurti Autószalon az autóipari történelemkönyvbe, nemcsak az újdonságok mennyisége, hanem a számtalan, következő évtizedre vonatkozó ígéret miatt is. A környezetvédők, a sportos és a szabadidő-autók rajongói egyaránt megtalálhatták a számításukat, fő témául az elektromos autózást és az önvezető rendszereket választották.

hirdetés

Míg a francia márkák a páros évek őszén megrendezésre kerülő Párizsi Autószalonra időzítik a legfontosabb újdonságaikat, addig a németek természetesen a páratlan években szervezett frankfurtira koncentrálnak jobban, olyannyira, hogy itt egyetlen helyi konszern komplett pavilonokat tölt meg az autóival. Kiállítótér van bőven, összesen 200 ezer négyzetmétert osztott fel egymás között ezer kiállító, gyártók, beszállítók és egyéb cégek, melyek nagy része német volt.

A kiállítás egyik meglepetéssztárja, a retrós formájú elektromos Honda EV Urban Concept 2019-től lesz megvásárolható
A kiállítás egyik meglepetéssztárja, a retrós formájú elektromos Honda EV Urban Concept 2019-től lesz megvásárolható

Régen rendeztek Frankfurti Autószalont (IAA) ennyi fontos hiányzóval: az Alfa Romeo, a DS, a FIAT, az Infiniti, a Jeep, a Peugeot, a Mitsubishi, a Nissan, a Tesla és a Volvo sem vett részt a kiállításon a magas költségek miatt, bár inkább azt kommunikálták, hogy hatékonyabb módon is el tudják érni a potenciális vásárlóikat, mint itt, ahol a sok újdonság közt nehéz kitűnni. Pedig a világ legnagyobb darabszámban eladott elektromos autójának, a Nissan Leafnek a kiállítással egy időben az interneten leleplezett új nemzedéke, az új Tesla Model 3 és a Volvo szintén szeptemberben bemutatott XC40-ese – amely jó eséllyel a kínai tulajdonban lévő svéd márka legkelendőbb autója lesz 2018-tól – biztosan sokakat érdekelt volna az IAA-t idén felkereső 810 ezer látogatóból.

Nem egyszerű az átállás

A kiállítás mottója idén a „Future now” volt, amelynek megfelelően mindenhol elektromos és hibrid autók álltak a középpontban, igaz, előbbiek közül a legtöbb még csak tanulmány volt, de ígéretekből nem volt hiány. Nincsenek könnyű helyzetben a gyártók, mert a drága akkumulátorok és az erősen foghíjas töltő-infrastruktúra miatt elektromos és konnektoros hibrid autókból még nem lehet nagy mennyiséget eladni, ugyanakkor a két éve kitört dízelbotrány óta egyre jobban várják tőlük az ilyen modelleket. Ráadásul a villanyautók gyártásához jelentősen át kell szervezni a fejlesztőrészlegeket, a termelést, a gyárak működését, ami rengeteg pénzbe fog kerülni a közeljövőben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a zéró emissziós villanyautók lényegesen kevesebb alkatrészből állnak, mint a hagyományos társaik, kisebb hozzáadott értéket igényelnek, ezért vélhetően a munkaerő egy részétől is meg kell majd válniuk a gyártóknak a következő évtizedekben.

A legtöbb új szériamodell a szabadidő-autók közé tartozott, mint például a második generációs Dacia Duster is
A legtöbb új szériamodell a szabadidő-autók közé tartozott, mint például a második generációs Dacia Duster is

Nagy szükség lesz a tisztán elektromos és hibrid modellekre, mert csak ezekkel lehet majd elérni az Európai Unió által 2021-re előírt 95 g/km-es szén-dioxid-kibocsátási átlagot a márkák teljes flottájára vetítve, ami a benzines autóknál kicsivel több mint 4 literes átlagfogyasztást jelent. Nehezíti a gyártók helyzetét, hogy 2017 őszétől jogilag kötelezővé tették a fogyasztásmérésnél a WLTP- (Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure) menetciklus használatát, amely az eddig használt NEDC-nél (New European Driving Cycle) jóval reálisabb képet ad arról, hogy valós körülmények között mennyi üzemanyagot éget el az adott kocsi.

80 új modellt mutat be a VW-konszern 2025-ig

Európa legnagyobb autógyártójának, az immár két éve a dízelbotrány utóhatásaival küzdő Volkswagennek a nagy bejelentése az volt Frankfurtban, hogy a Roadmap E akcióterv keretein belül 2030-ig 20 milliárd eurót különítettek el elektromos autók fejlesztésére, hogy ennek első lépéseként 2025-ig 50 tisztán elektromos és 30 konnektoros hibrid modellt (amelyekben nagyobb az akkumulátor, mint a hagyományos hibridekben, így hosszabb hatótávon lehet elektromos üzemmódban közlekedni) mutathassanak be a különböző márkáik égisze alatt.

Matthias Müller vezérigazgató szerint a Volkswagen nem áll le a hagyományos, belső égésű motorok, így a dízelek gyártásával sem, mert ezek jelentik az összekötő kapcsot a jelen és a jövő technológiája között, és az ilyen motorú autók eladásából lehet azt a profitot előteremteni, amelyet aztán az új technológiák fejlesztésébe forgathatnak vissza. A takarékos dízelek jelentősen lenyomják az autógyártók flottáinak szén-dioxid-kibocsátását, ugyanakkor egyre több nyugat-európai nagyváros készül a következő évtizedben a kitiltásukra, ami a drasztikus értékvesztésükhöz vezethet. Már a vásárlók is kezdenek elfordulni a dízelektől, 2009 óta idén először fordult elő, hogy az év első nyolc hónapjában kevesebb ilyen autó talált gazdára Nyugat-Európában, mint benzines, az arányuk a tavalyi 50-ről 46 százalékra csökkent.

Angela Merkel kancellárnak mutatja be az Aicont az Audi vezére, Rupert Stadler
Angela Merkel kancellárnak mutatja be az Aicont az Audi vezére, Rupert Stadler

Még pár évtizedig biztosan velünk lesznek a belső égésű motorok, amíg tömegesen el nem terjed az elektromos hajtás. Müller azt is bejelentette, hogy 2030-ra a Volkswagen, Audi, Porsche, Škoda, Seat, Bentley és Bugatti márkák minden típusának lesz már villanymotoros verziója, és addigra a mostaniaknál nagyobb energiasűrűségű szilárdtest-akkumulátorok bevezetésével állítólag az 1600 kilométeres hatótáv sem lesz elképzelhetetlen. Szép szavak, ugyanakkor a konszern márkái közül egy sem mutatott be Frankfurtban szériaérett új villanyautót, sőt, a tanulmányok közül is mind látható volt már egy korábban valahol, leszámítva az Audi Aicont. A gigantikus, 5,45 méter hosszú négyajtós kupé a 2020-as évek második felét vetítette előre fejlett önvezető képességével, mesterséges intelligenciára épülő ember-gép interfészével és kormány, valamint pedálok nélküli utasterével.

Hamarosan az 5-ös szinttel rukkolnak elő

Nemcsak az elektromos hajtásra való átállás, hanem az autonóm vezetés terén is szeretne vezető szerepet betölteni a Volkswagen-konszern, 2021 végére állítólag készen lesznek a legfejlettebb, 5-ös szintű önvezető technológiával, amely már minden forgalmi szituációt meg tud majd önállóan, emberi beavatkozás nélkül oldani. Ehhez az első lépés a Frankfurtban bemutatott új Audi A8, amely a szériaautók közül egyedüliként képes már a 3-as szintű önvezetésre, vagyis a vezetője nyugodtan olvashat vagy pihenhet, és nem kell készen állnia arra, hogy bármikor visszavegye az irányítást a robotpilótától. Apró szépséghiba, hogy erre a mutatványra még csak olyan helyeken képes az Audi csúcsmodellje, ahol a szembejövő oldal fizikailag el van választva, és ott is legfeljebb 60 km/óráig, és egyelőre kizárólag Németországban, ahol már a jogi feltételek is adottak. (A jogi környezetről Szabályozott szabadság című cikkünkben olvasható bővebben.)

A BMW óvatosabb

A német menedzserek sofőrjeinek tehát megkönnyíti majd a dolgát az autópályás torlódásokban, de ez a 3-as szintű rendszer még messze van a tényleges, bárhol használható önvezetéstől. Nem véletlen, hogy a BMW jóval óvatosabb ezzel a technológiával kapcsolatban, ők csak 2025-re ígérik az 5-ös szint elérését. Elsőként az elektromos autókat kínáló i almárkájuk modelljeiben fogják bevezetni, hogy ezzel is megkülönböztessék ezeket a technológiaorientált, előremutató modelleket a hagyományos típusaiktól.

Harald Krüger, a BMW vezérigazgatója az i Vision Dynamics tanulmány előtt
Harald Krüger, a BMW vezérigazgatója az i Vision Dynamics tanulmány előtt

A bajor márka vezetője, Harald Krüger azt ígérte Frankfurtban, hogy 2025-ben már 25 villanymotoros autót kínálnak majd, ebből 12 lesz tisztán elektromos, a többi konnektoros hibrid. Bár rengeteg újdonsággal érkeztek (X3, M5, 6-os GT, valamint a Z4, 8-as kupé, X7 tanulmányok), a várva várt családi villanyautó, az i5 bemutatójára még mindig nem került sor, bár a 600 kilométeres hatótávolságú négyajtós tanulmány, az iVision Dynamics ízelítőt adott abból, hogy hogyan fog kinézni a 2020-ban érkező harmadik i-modell. Sőt, már azt is bejelentették, hogy 2021-re elkészülnek az iNext nevű negyedikkel is, amely nagy valószínűséggel egy magas építésű SUV lesz.

Persze a BMW-t nem hajtja a tatár a villanyautó-témában, mert már három éve gyártják az i3 kisautót, amelynek Frankfurtban a frissített és az erősebb változata is bemutatkozott. 2019-ben pedig érkezik a teljesen elektromos Mini is, amelyet koncepcióautóként, 3D-s nyomtatással elkészített egyedi karosszériaelemekkel szintén kiállítottak. Úgy számolnak Münchenben, hogy 2019-ben már 100 ezer tisztán elektromos hajtású autót adnak majd el – ez persze még mindig kis szelet a konszern évi 2,4 milliós eladásából, de ezzel is a konkurencia előtt járnak.

A Mercedes lesz a leggyorsabb?

A világ legnagyobb prémium-autógyártója, a Mercedes mindenkinél hamarabbra, 2022-re ígérte, hogy mind az ötven típusából kínál majd elektromosat vagy legalább konnektoros hibridet, sőt, a Smart kisautóiból 2020 után már csak villanyosat lehet majd venni. A Smart a Vision EQ Fortwo-t hozta el Frankfurtba, a kormány és pedálok nélküli kétszemélyes elektromos koncepció már egy olyan kort vetít előre, amikor a nagyvárosokban az autómegosztó szolgáltatások önvezető járművei észlelik a hívásunkat, eljönnek értünk, elvisznek a célállomásunkra, és utána folytatják az útjukat egy másik utas vagy a töltőpont felé.

Dieter Zetsche, a Daimler első embere a Mercedes EQ A és az AMG Project One előtt
Dieter Zetsche, a Daimler első embere a Mercedes EQ A és az AMG Project One előtt

A Mercedes másik elektromosautó-tanulmánya, az alsó középkategóriás méretű, 400 kilométer hatótávú EQ A már jóval közelebb áll a sorozatgyártáshoz, ugyanis 2020-ban már meg lehet majd venni, mint az elektromos autók számára létrehozott EQ almárka második modelljét (az első egy szabadidő-autó lesz 2019-ben). Dieter Zetsche, a Mercedes vezérigazgatója szerint a gyártóknak most az a feladatuk, hogy az elektromos autókat vonzóvá tegyék a nagy tömegek számára; nos, az EQ A tetszetős formája, elérhetőnek ígért vételára és 5 másodperc alatt 100 km/h-ra való gyorsulása minden bizonnyal sokak tetszését el fogja nyerni.

A BMW-nél a formás Z4 tanulmány körül volt a legtöbb érdeklődő
A BMW-nél a formás Z4 tanulmány körül volt a legtöbb érdeklődő

Az autószalon legjobban várt újdonsága is a csillagos márkához kötődik: az AMG Project One hipersportautót maga Lewis Hamilton, a Mercedes háromszoros világbajnok Forma–1-es pilótája vezette be a színpadra, miközben az egész pavilonban egy gombostűt sem lehetett leejteni. Nem volt véletlen a fokozott érdeklődés, ugyanis az 1995-ös Ferrari F50 óta ez az első utcai szériaautó, amelyben aktuális Forma–1-es motor dolgozik. A 11 ezres fordulatszámra képes, bevallottan 50 ezer kilométeres élettartamú, 1,6 literes turbós V6-os a négy villanymotorral karöltve akár 1150 lóerős teljesítményt is képes leadni, ami azt jelenti, hogy egy lóerőnek alig több mint 1 kg-ot kell csak mozgatnia, mivel a kocsi tömege a sok szénszálas alkarész miatt csak 1,2 tonna. A konnektorról is tölthető Project One 700 millió forintos ára legalább olyan extrém, mint a menetteljesítményei: a végsebessége meghaladja a 350 km/h-t, a gyorsulása 200 km/h-ra alig 6 másodperc. Összesen 275 darabot gyártanak majd belőle, de állítólag már a bemutató előtt gazdára talált szinte az összes. Jól jellemzi a magyar szabályozás visszásságait, hogy itthon a különösen környezetkímélő autóknak járó zöld rendszámot is megkaphatná, ugyanis 25 kilométert képes tisztán elektromos hajtással is megtenni…

(A cikk eredetileg az GyártásTrend magazin októberi számában jelent meg.)

Gulyás Péter
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés