hirdetés
hirdetés

EIT

Az adat olyan, mint az oxigén

Interjú Willem Jonkerrel, az EIT Digital CEO-jával

Manapság, a negyedik ipari forradalom sűrűjében, amikor mindennap újabb és újabb trendek bukkannak fel, igen nehéz a vállalatoknak jól alkalmazkodniuk a változásokhoz. Abban, hogy a cégek ne csak felismerjék a dinamikus újításokat, hanem megfelelően implementálhassák is azokat, biztonságos üzleti környezetre és megfelelő, minden tekintetben jól alkalmazható szabályozásra van szükség.

hirdetés

Az EIT, mint az Európai Unió Innovációs és Technológiai Szervezete, ehhez kíván támogatást nyújtani. Átfogja és összefoglalja az iparági változásokat, rendszerezi a fejlesztéseket és az információkat, illetve javaslatokat tesz a kormányzatok számára is. Emellett pedig minden szereplő számára elérhető riportokat és összefoglalókat készít – hogy ne csak a legfelsőbb szinteken legyen egyértelmű az, ami jelenleg az ipari átalakulás körül zajlik. Willem Jonkerrel, az EIT Digital CEO-jával iparági trendekről, adatbiztonságról, túlszabályozásról és jövőképről beszélgettünk, valamint arról, hogy mit jelent ma az adat és mi az értéke a személyes információinknak az online térben.

Williem Jonker – EIT Digital CEO
Williem Jonker – EIT Digital CEO

GyártásTrend: Az EIT Digital legutóbbi riportjában a digitalizáció három pilléréről esik szó: a digitális ikrekről, a smart factory-ról és az IoT-ről. Ez a három pillér hogyan kapcsolódik egymáshoz és a digitalizáció milyen módon hálózza be a termelést? Van esetleg köztük olyan, amely kiemelkedik a jelentőségét tekintve?

Willem Jonker: Az IoT (Dolgok Internete), az okos gyárak (Smart Factory) és a digitális ikrek (Digital Twins) egymástól nem különválasztható dolgok. Ezek együtt alkotják a digitalizáció, a digitalizált ipar alapját. Egymást támogatva hozzák létre azt a hatékony és univerzális rendszert, amely a termelés jövőjét jelenti. Ezek a paradigmák optimális termelési paramétereket ígérnek. Már most is számos előnyét élvezhetjük a digitalizációnak és az adatok hatékony felhasználásának. Ilyen például a prediktív karbantartás vagy a 3D-nyomtatás is. Ezek a technológiák mind az adatgyűjtésre és az adatok megfelelő felhasználására épülnek. Hiszek abban, hogy egy napon az olyan fizikai teszteket is kiválthatjuk majd szimulációval, mint a töréstesztek – hiszen rendelkezésünkre állnak olyan megoldások, amelyek hiteles információt nyújthatnak a termékek tulajdonságairól és minőségéről. Ehhez pedig elsősorban adatra van szükségünk.

GyT.: Az adat tehát a negyedik ipari forradalom fő mozgatórugója. Sokat hallunk arról, hogy a megfelelő adatokhoz való hozzáférés nem is olyan egyszerű, mint amilyennek első ránézésnek tűnik. Mit gondol, szabályozható az adatokhoz való hozzáférés? Van értelme és van lehetőség rá? Mit tehetnek a kormányok annak érdekében, hogy mindenki számára egyenlően elérhetőek legyenek a szükséges információk?

W. J.: Az adat olyan, mint az oxigén: mindenkinek szüksége van rá és nem korlátozható mesterségesen a hozzáférés. Amennyiben az adatokhoz való hozzáférést kormányzati szinten szabályoznák, a rendszer túlszabályozottá válhat. Természetesen az adatbiztonság érdekében szükség van a szervezeti szabályozásra, de ez nem jelenti azt, hogy egyenlő hozzáférést kellene biztosítani – a szükséges információk megszerzése a vállalatok és az érdekelt felek feladata.

GyT.: … és mi a véleménye az adatbiztonságról? Biztonságban vannak a személyes és termelési adataink?

W. J.: Azt hiszem, itt Európában elég komoly és szigorú a szabályozás ahhoz, hogy biztonságosnak mondhassuk a rendszert. Gondoljunk csak a GDPR-ra! A felhasználók személyes adatainak tárolására vonatkozó szabályozás egybecseng azzal a törekvéssel, hogy az ipari adatállományt is biztonságos keretek között tároljuk. A titkosítási megoldásoknak köszönhetően az érzékeny információk védve vannak, ám ahhoz, hogy ez így is maradjon, folyamatos fejlesztés szükséges.

GyT.: Jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes országok munkaerő-politikájában. Ez részben az országok fejlettségéből, részben a gazdaság dinamikájától függ. Mit gondol, itt Európában szükséges az Uniónak egységes szabályozással fellépnie az egyenlőtlenségek megszüntetésére?

W. J.: Véleményem szerint nincs. Azt vallom, hogy minden szereplő számára egyenlő esélyeket és feltételeket kell teremteni, de ennél többet nem tehetünk. Az túlszabályozáshoz vezetne, ami a verseny kárára menne. A verseny pedig a fejlődés elengedhetetlen feltétele. Ráadásul itt, Európában szerencsésnek mondhatjuk magunkat, gyakorlatilag tálcán kapjuk az egyenlő lehetőségeket, például az oktatás terén. Az Egyesült Államokban ennél sokkal bonyolultabb a helyzet és sokkal nagyobb anyagi különbségek vannak az egyes egyetemek hallgatói között.

GyT.: Hogyan befolyásolja a digitalizáció a munkaerő-politikát? A digitális vállalatok megjelenésével ugyanis nemcsak a termelés, hanem a munkaerőpiac is átalakult. Felveheti a versenyt Európa Amerikával és Ázsiával amellett, hogy az egyenlőségen alapuló szociális politikát folytat?

W. J.: A digitalizáció, ahogy a korábbi hullámot jelentő automatizálás, számos újítást eszközölt. Az emberek többsége attól tart, hogy elveszíti a munkáját, pedig sokkal inkább arról van szó, hogy a munkakörök alakulnak át. Épp ezért, a rendszer szabályozására – ahogy a verseny szabályozására – nincs szükség. Az egyenlő lehetőségek biztosítása ugyanis elegendő keretet biztosít a folytatáshoz. Az európai országok szociálpolitikája jelentősen eltér az ázsiai és az amerikai rendszertől. Míg az USA-ban az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférés erősen korlátozott és anyagi helyzet szerint differenciált, addig az öreg kontinensen meglehetősen jó hozzáféréssel bír a rendszer. Ez a szociálpolitika pedig a digitalizációval járó átalakulások kezelésében is tapasztalható: gondoljunk csak a robotadóra és azokra az egyéb adóterhekre, amelyekkel akár globálisan az automatizálás előretörését vagy épp visszaszorítását igyekeznek segíteni. Hasonló kormányzati beavatkozás az alapjövedelem bevezetése, amely önmagában szintén nem jelent megoldást. A kormányzatok valódi feladata az, hogy regionálisan, a lakosság és a gazdasági érdekek együttes figyelembevételével határozzák meg a megfelelő politikai irányvonalat. Ehhez kíván segítséget és támogatást nyújtani az EIT Digital is.

Kun Zsuzsanna
a szerző cikkei

(forrás: EIT Digital / GyártásTrend)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés