hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

A világ legnagyobb kotrógépe

A gigantikus méretű német kotrógép naponta egy 30 méter mély, futballpályányi területet ás ki. A külszíni fejtés miatt eddig 22 falut és kisvárost kellett lerombolni.

hirdetés

A Bagger 288 (Kotró 288), vagy másik nevén Excavator 288, a világ legnagyobb vödör-lapátkerekes ásó- és kotrógépe. A német Krupp cég építette a Rheinbraun energetikai és bányászati cég megbízásából. Amikor 1978-ban befejezték a 13 500 tonnás Bagger 288 építését, a konstrukció szinte azonnal leszorította első helyéről a NASA hasonló szerepet betöltő lánctalpas járművét, a Crawler-Transportert, amit az amerikaiak általában űrrepülőgépek, illetve az Apollo Saturn V háromfokozatú, folyékony hajtóanyagú hordozórakéta kilövőállomásra történő szállítására használtak.

A Kotró 288-as technikai paramétereit jól szemlélteti, hogy amikor 220 méteres hosszúságával, 46 méteres szélességével és 96 méteres magas magasságával üzembe helyezték a külszíni fejtésű németországi Hambach barnakőszén és lignitbányában, akkor a monstrum egyetlen nap alatt 240 ezer tonna szenet, illetve 240 ezer köbméter nyersanyagot volt képes megmozgatni. A kotró által egyetlen nap alatt kitermelt barnaszén 2400 darab szenes kocsi űrtartalmát tudja feltölteni, amelyet csak folyamatos, 24 órás munkaidőben tudnak a bányából elszállítani.

A monstrum működtetéséhez egyébként 16,56 megawattnyi villamos energia szükséges, amely a talaj domborzatától és mechanikájától függően percenkénti 2-10 méteres (0,1-0,6 km/ó) mozgást jelent. A gépezetet három sorba rendezett 4-4-4 hernyótalp mozgatja, amelyeknek a szélessége egyenként 3,8 méteres. A konstrukciónak - a gigantikus méretei és a nagy kiterjedésű talpai ellenére - a talajra gyakorolt nyomása csekély, 17,1 N / cm 2. Az exkavátor fej 21,6 m átmérőjű, amelyre 18 vödröt illesztettek fel. Ezek a vödör-kotrólapátok egyenként 6,6 köbméternyi űrtalmat tudnak kiharapni a földből.

Érdekesség, hogy mivel a hambachi bányát a kotrógépek 1978-től 2001-ig teljesen kifejtették, illetve kimerítették, a monstrumokat 2001 februárjában átszállították a 22 kilométernyire arrébb lévő Tagebau Garzweiler melletti, szintén külszíni fejtésű, 1,3 milliárd tonna geológiai tartalékúra becsült lignitbányába. A gigantikus méretű és súlyú gépek mozgatása igazi logisztikai kihívásnak mutatkozott.

A két monstrumot ugyanis úgy kellett átszállítani három hét alatt az új célállomásukra a teljesen lezárt 61-es autósztrádán át, hogy az autóút nemcsak az Erft folyót keresztezte, hanem több tucat közúti és vasúti pályát, illetve nagyfeszültségű vezetéket, nyomcsövet és városi csatornarendszert is, amelyeket egyes szakaszokon el is kellett bontatniuk, majd visszaépíteniük a mérnököknek. A 70 fő által levezényelt költözés költsége közel 15 millió márkát emésztett fel. (A Bagger 288-asok szétszerelése, és darabonként átköltöztetése egyébként csaknem négyszer többe kerültek volna az RWE Rhein Braun AG. vállalatnak, mintha nem egészben mozgatják őket.)

Az itt elkezdett bányászati tevékenység azonban nagyon hamar kicsapta a biztosítékot a környéken élők között. A fő probléma ugyanis az volt, hogy a 68 négyzetkilométeres területűre tervezett Garzweiller II. bánya megnyitása 7600 állampolgár kitelepítése és huszonkét falu és kisváros teljes lerombolását követelte meg.

2006-ig a következő településket tették a föld színével egyenlővé: Reisdorf, Garzweiler, Priest Erath, Stolzenberg, Elfgen in Grevenbroich, Belmen, Morken-Harff, Epprath, Omagen, Königshoven, Otzenrath, Spenrath, Wood, Pesch, Lutzerath, Immerath, Borschemich, Erkelenz, Berverath, Keyenberg, Kuckum és Unter- und Oberwestrich.

Jamrik Levente
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[157254] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés