hirdetés
hirdetés

Űrkutatás

A Roszatom segít feltárni az üstökös titkait

A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern egyik kutatóintézetében készített berendezés segítségével kaphatnak pontos információt a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínét alkotó anyagokról.

hirdetés

A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern egyik kutatóintézetében készített berendezés segítségével kaphatnak pontos információt a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínét alkotó anyagokról
A Rosetta űrszonda leszálló egységén, a Phileán elhelyezett APXS alfa- és röntgensugár spektrométert a Dimitrovgrádi Atomreaktor Tudományos Kutatóintézet (NIIAR) szakemberei fejlesztették ki. A spektrométer Curium-244-es izotópja alfasugárzást bocsát ki. Az üstökös felszínét érő sugárzás nyomán másodlagos röntgensugárzás lép fel, amelynek segítségével meghatározható az égitest anyagának összetétele. A több mint tíz éve indított űrszonda 6,4 milliárd kilométer után érte el az ütököst, a Rosetta Philea leszállóegysége november 12-én szállt le az ütsökös felszínén és kezdte el az adatok továbbítását. A dimitovgrádi kutatóintézet a Max Planck intézet felkérésére készítette el az alfaröntgen spektrométert.

Az orosz intézet spektrométerei több más űrprogramban is szerepet kaptak. Az orosz berendezéssel és a Mars talajának spektroszkópos vizsgálatával sikerült például megállapítani, hogy a Marson valamikor nagy valószínűséggel jég formájában jelen volt a víz. A Curiosity Marsjárón elhelyezett Dinamikus Albedo Neutron (DAN) generátor segítségével megállapították, hogy a Mars felszínének bizonyos pontjain akár a 6 százalékot is elérheti a jég halmazállapotú víz aránya, ami meggyezik a földi sivatagokban jelen lévő víz mennyiségével.

A mérés alapja, hogy a Mars felszínét érő kozmikus sugárzás hatására keletkező neutronokat lefékezi a az ott jelen lévő fagyott állapotú víz, ami neutrondetektorokkal kimutatható. Ez a berendezés a Roszatom egy másik intézetében készült. A világ számos országa, köztük Magyarország is hozzájárult a küldetés sikeréhez.

A Rosetta tíz év, öt hónap és négy nap után érte el a Csurjumov-Geraszimenko üstököst, amelynek magjára november 12-én szállt le a Philea. Az űrszonda küldetésének legizgalmasabb része ezután következik, miután az üstökös pályáján jövőre kerül a legközelebb a Naphoz. A naprendszer keletkezésére vonatkozóan kaphat érdekes információkat a tudomány.

A szonda már eddig is számos érdekes információt szolgáltatott. Az égitest gázokból és csillagközi porból álló csóváját alkotó gázok igencsak jellegzetesek, a jelen lévő kénhidrogén miatt földi körülmények között leginkább a záptojásra emlékeztetőek, sőt „hangoskodik”, mintha csak egy dalt dúdolna: a mágneses mező adott frekvenciájú pulzálását a tudósok megemelve hallható hanggá alakították, amely itt hallgatható meg.

(forrás: Atomenergia Info.hu)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[160586] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés