hirdetés
hirdetés

Az ember 2032-ben

A poszthumán állapot felé

A következő másfél évtizedben egyre intelligensebbek lesznek a számítási műveleteket végző eszközök, okos robotok segédkeznek majd az élet szinte minden területén. Valódi és virtuális környezetünk is átalakul, egyre nehezebb lesz különbséget tenni a kettő között.

hirdetés

Kiindulási pontok

A telefontól a lakásig, a ruhadaraboktól a villanyóráig lassan minden okos, a fejlesztők – túl az infokommunikációs céleszközökön – a legtöbb hétköznapi tárgyba, környezetünk elemeibe igyekeznek különféle szenzorokat, tároló-, feldolgozó- és kommunikációs kapacitást pakolni. Az érzékelésre, észlelésre és tárgyfelismerésre használt hardvertechnológia fejlődésével az adatot információvá alakító algoritmusok minősége szintén jelentősen feljavult. A tárgyak „lelke”, a szoftver válik egyre intelligensebbé, miközben a miniatürizációval és a sok hardverrel a számítógép úgy válik láthatatlanná, integrálódik környezetébe, hogy körülöttünk minden számítási műveletet végző géppé válik.

Egyrészt eltávolodunk a klasszikus, azaz általános mesterségesintelligencia-képtől, másrészt ezzel párhuzamosan a szakterületi – minél szűkebb a szakterület, annál inkább – MI-k korábban soha nem tapasztalt burjánzását tapasztaljuk. Mind több programban dolgoznak, szoftverek soha nem látott sokaságát látják el tanulással kifejlődő valamilyen szintű intelligenciával a tervezők. Napjaink MI-forradalmát több tényező mozgatja: az óriásvállalatok óriási összegeket fektetnek a szakterületbe, a hardver megérett a mesterséges intelligenciára, a számítási felhővel, webalapú big datával, irdatlan méretű adatsorokkal lehetővé vált a mélytanulás. Pontosan ez az adatvezérelt szemlélet és az evolúciós megközelítés tett elavulttá jó pár klasszikus MI-paradigmát (logikai tételbizonyítás, általános világmodell stb.).

Közben életterünk folyamatosan virtualizálódik, a kiterjesztett, a kevert és a virtuális valóságok egyre nagyobb szerephez jutnak előbb az üzleti, majd a fogyasztói szférában. Belőlük fejlődik ki a jövő internetje, a metaverzum, ahol már nem sisakméretű headsettel, hanem szemünkbe ültethető retinalencsével fogunk navigálni és kommunikálni egyre élethűbb avatárokkal, mesterséges intelligenciákkal és a legplasztikusabb fizikai megvalósulásukkal – seregnyi robottal.

Tanulás és szuperintelligencia

A kép illusztráció (forrás: 123.rf)
A kép illusztráció (forrás: 123.rf)
A fejlődés visszacsatoláson alapul: az intelligencia technológiát teremt, a technológia feljavítja a teremtő intelligenciát. Másrészt az ember-gép integráció nemcsak az ember elgépiesedését jelenti, hanem egyre természetesebb, biológiai modellekről másolt gépeket is. Ennek a kölcsönhatásláncnak az eredményeként a következő másfél évtizedben valóban a transzhumanista technológiák korába lépünk. Ezt a váltást szemlélteti, hogy az MI alábbi területein, e területek különféle kombinációiban várható komoly előrelépés: tanulástípusok (nagyléptékű gépi, mély-, megerősítéses tanulás), robotika, számítógépes látás, természetesnyelv-feldolgozás, együttműködő rendszerek, közösségi ötletbörze (crowdsourcing) és emberi számítások (ember-gép együttműködés) egyesítése, algoritmikus játékelmélet és ágenstechnológia, dolgok internetje (IoT), idegsejtekhez hasonló (neuromorfikus) számítások.

Maga a tanulás is átalakul. Például, ha a jövő robotja megismeri környezetét, az ott élő emberek szokásait, preferenciáit, mellette lévő helyettesének is birtokolnia és hasznosítania kell ugyanezeket az információkat. Ha más robotok jönnek, nekik is. Elvileg a legegyszerűbb, ha az öregebb „agyát” a fiatalabbéba töltjük át, csakhogy könnyen előfordulhat, hogy a hardver vagy a szoftver, vagy egyik sem működik az új modellben. A rendszerhibát és az összeomlást megelőzendő jobb, ha a tudását adja át, át- és feltöltés helyett. Aztán a tanítvány túlszárnyalja a mestert, a mester pedig nyugállományba vonulhat. A tanulók és a tanárok előbb-utóbb egyáltalán nem fognak egymásra hasonlítani, és a robotok idővel akár embereket is taníthatnak. Kérdés, hogy az exponenciális növekedés mikor eredményez intelligenciarobbanást, eljön-e a Homo sapienst mindenben nagyságrendekkel túlszárnyaló szuperintelligencia.

A jelen trendjei azt sugallják, hogy a következő 15 évben még nem következik be.

Az intelligens gépek kora

De nemcsak a robotok, hanem a felsorolt területeken fejlesztett valamennyi rendszer rengeteget tanul, és a megtanultak, valamint érzékelő és tárgyfelismerő képességeik növekedésének következtében egyre jobban értik a felhasználót, alkalmazkodnak hozzánk, embertudatosabban funkcionálnak, olyannyira az ember-gép interakció humán résztvevőjére szabják őket, hogy a user személyétől függően tanulnak, dolgoznak ki érzelmi reakciókat. A robotok Moore-törvény utáni számítógépes architektúrájukkal, pontosabb 3D-szenzorokkal, felhőalapú gépi tanulással és fejlett beszédfelismerésükkel minőségi interakciók és szolgáltatások sorát kínálják. Kezdik levetkőzni szakbarbár mivoltukat, és két, három, több területen cselekszenek kompetensen.  

Leglátványosabban az ipar 4.0 jelenséghez kapcsolódó mesterségesintelligencia-ökoszisztéma fejlődik. Teljesen automatizált gépsorok mellett a szállításban és logisztikában szintén drasztikus átalakulásokra, rengeteg ember nélküli megoldásra számíthatunk. Az önvezető (és egyben önparkoló) és más autonóm közlekedési eszközök elterjedésével a városlakók kevesebb autót birtokolnak, biztonságosabb lesz a közlekedés. De a fizikailag beágyazott MI-rendszerek nemcsak autóként, hanem kamionként, légi járművekként (és értelemszerűen személyi robotokként) is funkcionálnak.

A mesterséges intelligencia forrdalama
A mesterséges intelligencia forrdalama

Egyelőre azonban nem fognak valóban érezni, mint ahogy 2032-ben valószínűleg az ön- és éntudatnak is csak a kezdeti szintjén tartanak majd. Az emberrel lakásban, idősotthonban, rendelőben, kórházban, iskolában, azaz az egészségügyben és a lényegében hibátlan természetesnyelv-feldolgozás eredményeként az oktatásban (például tanársegédként, egyszerűbb feladatokat szemléltető robotként) vagy művészi és más kreatív tevékenyég végzése közben érintkező programok, robotok kivételével nem is ez a legfőbb szempont.

Ezek a rendszerek elsajátítják a természetes kommunikációt, gördülékenyebben érintkezünk velük, nő irántuk a bizalmunk. A kreativitásprogramok pedig már nemcsak segítik az embert, hanem önállóan szereznek egyre jobb minőségű zenét, írnak irodalmi szövegeket, rajzolnak, festenek, színházi produkciókat és filmeket koordinálnak (igaz, minél összetettebb és Gesamtkunstwerk-szerű egy alkotás, annál nehezebben boldogulnak vele). Jelentős mértékben közrejátszanak a közeljövő személyesebb és immerzívebb szórakozási formáinak kialakulásához.

Metaverzum

A mai kísérletek és trendek a következő 15 évben olyan AR-, VR- és kevertvalóság-alapú közeggé állnak össze, amelyben szinte lehetetlen különbséget tenni a szintetikus világok, online közösségi játékok és valóság között. A közegek integritását megőrizve megvalósul a világok közötti átjárás, előbb VR-, szintetikusvilág/játékhálózatok alakulnak ki; kötetlenebbül mozgathatók az avatárok, szabadabban kezelhetők az interfészek, relevancia szerint rangsoroló szemantikus videó- és VR-keresők sokasága segít a tájékozódásban.

A folyamat végeredményeként „összeálló” metaverzum a mai értelmezés szerint a virtuálisan „feljavított” fizikai valóság és a fizikailag állandó virtuális terek konvergenciája lesz. Nem egyetlen világ, hanem egymást kölcsönösen támogató módszerek, utak, amelyekkel és amelyeken keresztül a virtualizáció és a 3D-s web – egyelőre nehezen felmérhető következményekkel – életünk és környezetünk egészére kihat, állandó részévé válik. A jelenlegi 2D-s webhez kapcsolódó internetes tevékenységek, az online interakcióink többsége ebben a robusztus 3D-s közegben folytatódik.

A kép illusztráció (forrás: earthXXII.com)
A kép illusztráció (forrás: earthXXII.com)

A viselhető, hordozható és vezeték nélküli technológiák bárhonnani belépést biztosítanak. A felhasználó elé táruló világok nem egészen úgy néznek ki, mint a Föld, mert sokkal szebbnek, kellemesebbnek tűnnek. Annyira szétbogozhatatlanul összekapcsolódnak, hogy az egyik elemei megtalálhatók egy másikban, egy harmadikban, és fordítva. Kedvenc szintetikus univerzumában járva a felhasználó folyamatos kapcsolatban áll az on- és offline külvilággal. Ha úgy akarja, teljes mértékben alámerülhet a közegben, és bensőséges kapcsolatot alakíthat ki, rengeteg időt eltölthet az ottaniakkal, legyenek azok emberek vagy különböző típusú (és különböző szolgáltatásokat nyújtó) mesterségesintelligencia-entitások. Utóbbiak ebben a közegben elsősorban a mai asszisztensek, Siri és társai utódai lesznek – belőlük fejlődnek tovább.

Transzhumán valóság

De hogyan hat vissza az MI, a VR, a metaverzum és az összes technológiai fejlődés az emberre, hogyan integrálja magába a Homo sapiens a csúcstechnológiát, vagyis miként válik kiborggá? Kiborgon persze ne az amerikai mozik szörnyhibridjeit értsük, hanem az egyre organikusabb gépekkel, láthatatlan, például nanoszintű megoldásokkal felerősített embereket.

A kép illusztráció (forrás: 123.rf)
A kép illusztráció (forrás: 123.rf)

A kiborggá válás, a kiborgevolúció négy szakaszból áll, a természetes szerkezetek mechanikusokkal, gépekkel történő helyettesítése a külsőtől, a kevésbé meghatározótól a központ, az irányító felé ível: csontozat, izomzat, periférikus, majd a központi idegrendszer. 15 év múlva a negyediknél tartunk már: teljes mértékben kivitelezhető lesz a központi idegrendszer részeinek, szerkezeteinek akár agychipekkel történő felerősítése, helyettesítése, például látáskárosultak videoszemével a lehető legközvetlenebb ember-gép kapcsolat jön létre.

A folyamat két célt szolgál: először is hiányzó testrészek, szervezeti funkciók pótlását, másrészt egészségesek feljavítását, fizikai és szellemi képességeink növelését.

A gép, a környezet, a gép teremtője és a környezet formálója egyaránt fontos változásokon esik át az előttünk álló másfél évtizedben. A humánból a poszthumán állapotnak megágyazó transzhumán valóságba lépünk.

Kömlődi Ferenc
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés