hirdetés
hirdetés

Űrrepülés

A németek is fizettek az űrprogramért

A 20 éve, 1993. április 26-án fellőtt Columbia űrrepülőgép az első olyan programot hajtotta végre, amelyet a német űrkutatás dolgozott ki és finanszírozott.

hirdetés

Floridából bocsátották fel a Columbia űrrepülőgépet, rakterében a Spacelab tudományos űrlaboratóriummal. A kilenc naposra tervezett utat a technikai gondok példátlan sorozata kísérte: a gépet eredetileg márciusban indították volna, de az időjárás, majd műszaki hibák miatt a fellövést többször is elhalasztották. Az űrutazás elején pedig repedést jeleztek a műszerek, de az alapos vizsgálat megállapította, hogy téves volt a riasztás, a legénység nem talált repedést az űreszközön.

A Columbia az első amerikai űrrepülőgép, és az első újra felhasználható űreszköz, amelyet a világűrben kipróbáltak. Első repülésére 1981. április 12-én (éppen Gagarin űrrepülésének huszadik évfordulóján) került sor, két űrhajóssal a fedélzetén. Az 1993. áprilisi volt a 14. útja, ezúttal héttagú volt a személyzet, köztük két német kutató: Hans Schlegel és Ulrich Walter fizikusok. (Az első német /NDK/ űrhajós 1978-ban a Szaljut-6 űrállomásra jutott fel.) Az 55. űrrepülőgépes utazást a németek finanszírozták, és 570 millió dollárba került, ebből csupán a felbocsátás költsége 150 millió dollár volt.

A Columbia az első amerikai űrrepülőgép, és az első újra felhasználható űreszköz, amelyet a világűrben kipróbáltak
A Columbia az első amerikai űrrepülőgép, és az első újra felhasználható űreszköz, amelyet a világűrben kipróbáltak

A misszió tudományos részét a München melletti oberpfaffenhofeni központból irányították. A Columbia mintegy 300 kilométer magasságban 90 percenként kerülte meg a Földet. Az űrhajósok egy zsiliprendszeren keresztül juthattak be az 5,4 méter hosszú Spacelab modulba, ahol a tudományos kísérleteket végezték. Az asztronauták először azt a nagy felbontóképességű kamerát hozták működésbe, amely színes sztereófelvételeket készített a Földről, háromdimenziós képet nyújtva a domborzati viszonyokról és a vegetációról. Az út felénél az addig egyfolytában dolgozó űrhajósok áttértek a megosztott műszakokra, hogy mindannyiuknak jusson ideje az irányító kabinból nézni egy kicsit a Földet.

Az úton 88 tudományos kísérletet végeztek el. A leglátványosabb kísérletek közé számítják, hogy egy földről irányított robotkar segítségével sikerült befogni egy lebegő kockát, s addig ismeretlen nagyságú kristályokat növesztettek a chipek új nemzedéke számára. Három űrhajós - elsőként a két német - próbálta ki a sóoldat-infúzió hatásait először a világűrben. A kísérlet lényege, hogy a sóoldat bejuttatása a szervezetbe jótékonyan hat a világűrben fellépő kiszáradási tünetekre, a kétliternyi oldat hatására könnyebb elviselni a súlytalanságból a gravitációs körülmények közé való visszatérés esetleg veszélyes hatásait. Az amerikai fedélzeti orvos kimutatta: az űrutazás alatt elmozdulhat helyéről a szív, átmenetileg leáll az emésztőrendszer működése. Tíznapos - egy nappal meghosszabbított - útja után a Columbia 1993. május 6-án ereszkedett le a kaliforniai Edwards légitámaszpontra.

(forrás: MTVA Archívum)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[128856] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés