hirdetés
hirdetés

A kontaktlencse története

A Magyar Kontaktológiai Társaság közleménye szerint ez nem mellékesen magyar találmány

Az mondják, a látás romlása civilizációs betegség, szemünk folyamatos és mind fokozottabb terhelése komoly próbát jelent a látószerveknek.

hirdetés

A látásromlás problémája azonban nagyon régi, mint ahogy az az akarat is, amellyel az emberiség szeretné megoldani ezt a problémát. A szemüveg ötletét Roger Bacon ferencrendi szerzetes már a XIII. században kidolgozta, az ő könyvei hatására Alessandor di Spina itáliai mester az 1280-as években elkészítette az első, szövegre helyezhető lencséket. Nem sokkal később már az orvosi könyvek is említik a szemüveget. Érdekesség, hogy a középkorban sokáig csal domború lencsét tudtak csiszolni, és aki vásárolni szeretett volna, az vándorárusok kínálatából választhatott.

Az ipari szintű lencsecsiszolás a XIX. század végén Jénában, a Zeiss gyár elődjében vált lehetővé. Ebben az időben elvben létezett már a kontaktlencse is. Ennek alkalmazásában a legfőbb problémát az anyag meghatározása jelentette. 1886-ban még zselatinból készült lencse a szürkehályog műtét utánra, de két évvel később már üvegből gyártottak kontaktlencsét, és az 1930-as évekre lehetővé vált a műanyag alkalmazása is. A Magyar Kontaktológiai Társaság közleménye szerint ez nem mellékesen magyar találmány volt.

A szem felépítése
A szem felépítése
Érdekes, hogy egyes népszerűsítő cikkek szeretik régebbre visszavezetni a lencse történetét. Így már ebbe a kronológiába sorolják azt, amikor da Vinci megfigyelte, hogy a látás változik, ha az ember vízbe dugja a fejét. Nos, ha így számoljuk, valóban kijön az az 500 év, amelyet a Hír24 cikke a kontaktlencse históriájának tulajdonít. Az igazság azonban az, hogy a kontaktlencse mégis csak a XIX. században született meg.

A Kontaktológiai Társaság cikke szerint az utóbbi évtizedekben az is bebizonyosodott, hogy a kontaktlencse nemcsak a szem egyszerű optikai hibája korrigálásának egyik jól bevált módszerévé vált, hanem összetettebb optikai hibák korrigálására is kiválóan alkalmas. A kontaktlencsés korrekció előnye a szemüveggel és az optikai műtéti korrekciós módszerekkel szemben, hogy magas dioptria-tartományban, valamint a szaruhártya nagyfokú egyenetlensége esetében is igen jó eredmény érhető el vele.

A modern lencsékről így ír: „az egyre bonyolultabb összetételű különböző műanyag alapanyagok kontaktológiai alkalmazásával a kontaktlencse ápolószereinek is egyre összetettebb igénynek kell megfelelni. Sokkal egyszerűbb volt az üvegből készült kontaktlencsék tisztítása és fertőtlenítése a jelenleg forgalomban lévő kontaktlencséké. A lágylencsék tömeggyártásának bevezetésével a lencsék előállítási költsége jelentősen lecsökkent, amely egyes egyszerűbb optikával rendelkező lágy lencsetípusoknál lehetővé tette az ápolást nem igénylő, "napi eldobható" lencsék forgalmazását is.

összetettebb optikai hibák korrigálására is kiválóan alkalmas
Összetettebb optikai hibák korrigálására is alkalmas
Mivel a napi eldobható lágylencsék viselése lényegesen költségesebb a jelenleg legnépszerűbb napi ápolást igénylő, havi cserélésű lágylencsékénél és a ma is még egyedi gyártású keménylencséknél a napi eldobható típus a közeljövőben nem valósítható meg, a kontaktlencsék ápolószereire sokáig lesz még szükség”. A kontaktlencsét a leggyakrabban optikai céllal használják, de ma már elterjedt szépészeti alkalmazása is. Sőt terápiás célból is, például a szaruhártya gyógyulásának segítésére. Nem árt tudni ugyanakkor, hogy a kontaktlencse besorolása az Európai Közösség útmutatója szerint invazív orvostechnikai eszköznek számít, mivel közvetlenül érintkezik a szem felszínével. „A kontaktlencse ilyen jellegű besorolása is megerősíti azt a követelményt, hogy a kontaktológiai tevékenységgel csak megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek foglalkozhassanak” - int óvatosságra a Kontaktológiai Társaság cikke.

Kerékgyártó György
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[107190] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés