hirdetés
hirdetés

Tanuló rendszerek

A gyártóipar az IoT legnagyobb piaca

A gyártóipar lehet a dolgok internetére épülő alkalmazások legnagyobb piaca a McKinsey Global Institute előrejelzése szerint, ahol az eszközök és a folyamatok optimalizálásával 2025-re 1,2-3,7 billió dollár üzleti értéket teremthetnek. 

hirdetés

A gyártóipart az okosvárosokba szánt erőforrás-kezelő, forgalomirányító, közbiztonsági és egészségügyi megoldások szegmense követi 0,9-1,7 billió (ezer milliárd) dollárral, míg a dobogó harmadik helyére a kültéri – például logisztikai, navigációs és önvezető járművekbe fejlesztett – megoldások kerülhetnek 0,6-0,9 billió dollárral.

– Összehasonlításképp a McKinsey Global Institute (MGI) a dolgok internetének (internet of things, IoT) teljes gazdasági hatását 4-11 billió dollár értékhatárok között várja 2025-re – mondta Dejan Podgorsek, az IBM ljubljanai Innovációs Központjának üzletfejlesztési vezetője, aki a Watson SEE Summit 2017 konferencián tartott előadásában idézte az MGI tanulmányát.

A rendezvény, amely az IBM kognitív megoldásait a különböző iparágak digitális átalakításában betöltött szerepükön keresztül mutatta be, több mint 400 szakembert vonzott a múlt héten Opatijába a dél-kelet-európai térség országaiból, többek között hazánkból is. 

Ipari IoT és analitika

A szlovén fővárosban működő Innovációs Központ a negyedik ipari forradalom kihívásaira és lehetőségeire összpontosít, az IBM partnereivel és ügyfeleivel közösen már számos megoldást fejlesztett a gyártóipar számára.

Két nagy technológiai trend – az IoT és az analitika gyors fejlődése – is az ipar 4.0 fő mozgatóerői közé tartozik, mondta Podgorsek. Az IoT térhódításával, a szenzor- és a hálózati technológiák fejlődésével, valamint hozzáférhetővé válásával a gyárak eddig nem látott mennyiségű, értékes adatot gyűjthetnek minden „dologról”, a szerszámgépek, gyártósorok és más vagyontárgyak állapotától kezdve a folyamatok, a termelés teljesítményén és az anyagszükséglet alakulásán át a termékminőség szintjéig. Más szóval az IoT élő, valós idejű adatok által kézzelfoghatóvá teszi a teljes ipari környezetet.

Watson SEE Summit 2017: panelbeszélgetés projekttapasztalatokról az IBM régiós ügyfeleinek (fotó: IBM)
Watson SEE Summit 2017: panelbeszélgetés projekttapasztalatokról az IBM régiós ügyfeleinek (fotó: IBM)

Mindez azonban nem lenne sokkal több puszta adathalmozásnál, ha az analitikai eszközök nem segítenének az összefüggések feltárásában és megértésében. Az adatfolyamokban rejlő mintákat azonosító analitikai megoldásokkal többek között modellezhető az eszközök viselkedése, így előre jelezhető és kiküszöbölhető a meghibásodásuk, a szűk keresztmetszetek megszüntetésével, a tervezett bővítések, változtatások hatásának ellenőrzésével pedig a folyamatok hatékonysága is növelhető.

Nehéz is napjainkban olyan vezetőt találni a gyártóiparban, aki ne számolna az ipari IoT, az ipar 4.0 hatásával, amikor stratégiát alkot, a jövőre nézve tervez. A PwC két éve készült felmérésében (Industry 4.0: Building the Digital Enterprise, 2015), amelyben 26 ország kétezer gyártóipari vállalata vett részt, a megkérdezettek harmada már úgy nyilatkozott, hogy cége az integráció és a digitalizáció fejlett szakaszában jár, de fennmaradó két harmaduk is azt mondta, hogy 2020-ra el fogja érni ezt a szintet.

Gondolkodó internet

Akadályok hátráltatják azonban a gyártóipar digitális átalakulását. A PwC által megkérdezett vállalatok az adatokból értelmes és értékes információt kinyerő, megfelelően képzett szakemberek hiányát, ezzel összefüggésben a gyenge adatminőséget és -hozzáférést, valamint a felsővezetői támogatás elmaradását említették a legfőbb nehézségek között.

Problémáik érthetők, mivel az IoT térhódításával a hálózatba kapcsolt gyárakban „termelt” adatmennyiség és az összetett elemzésre képes analitikai eszközök teljesítményigénye olyan ütemben nő, hogy azzal a hagyományos informatikai rendszerek nem tudnak lépést tartani. A gyártóipar szereplői ezt a problémát olyan, nyilvános felhőben elérhető, digitális platformok segítségével oldhatják meg, mint az IBM Watson IoT, amely a dolgok internetéről és más forrásokból gyűjtött adatok, információk villámgyors és mélyreható értelmezéséhez a kognitív rendszerek képességeit adja. 

A kognitív rendszerek a mesterséges intelligencia legfejlettebb formáját képviselik, olvassák a szöveget, látják a képeket, megértik a beszédet, értelmezik az információkat, feltárják az összefüggéseket és érvelnek a lehetséges következtetések, a javasolható intézkedések mellett, miközben minden egyes művelet elvégzésével tanulnak, folyamatosan gyarapítják tudásukat. A dolgok internetére építve és az analitikai eszközöket kognitív technológiával ötvözve a gyártó vállalatok a tervezéstől kezdve a termelésen át a támogatásig a teljes értéklánc mentén értékes információkat nyerhetnek rendszereikből, eszközeikről és folyamataikból, amelyekből kiindulva nagyot léphetnek előre a minőség, a hatékonyság, valamint a megbízhatóság terén, mondta Podgorsek.

Illusztráció: 123rf
Illusztráció: 123rf

Intelligens eszközmenedzsment, kognitív folyamatok és okos erőforrás-kezelés által alakítja át ugyanis a működést a kognitív gyártás. A hálózatba kapcsolt szenzorok, az analitikai eszközök és kognitív képességek segítségével észleli, diagnosztizálja és kommunikálja az eszközök üzemelésében felmerülő problémákat, hozzájárulva a teljesítmény optimalizálásához és a leállások számának, időtartamának csökkentéséhez. A munkafolyamatokból, a gyártási környezet különböző helyszíneiről származó, az eszközhasználatot, a szakmai kompetenciák földrajzi eloszlását bemutató és más adatok alapján a kognitív rendszerek a termék- és szolgáltatásminőség javításában, a döntéshozatal felgyorsításában, az emberi munkavégzés, a munkaerő és az energiafogyasztás optimalizálásában is segítenek. Watson IoT-vel a gyártó vállalatok a dolgok internetét gondolkodó internetté változtathatják, mondta Podgorsek.

Négy lépésben 

Ha már kidolgozták ipar 4.0-s stratégiájukat és meghatározták a lehetséges használati eseteket, akkor a vállalatok négy lépésben juthatnak el a kognitív gyártásig. Informatikai környezetük korszerűsítésével, a folyamatok szabványosításával és digitalizálásával először ki kell alakítaniuk a további fejlesztések alapjául szolgáló, szabályozott és biztonságos információmenedzsment környezetet. A második szakaszban készülnek el a hálózatba kapcsolt dolgok monitorozásával nyert adatok mérőszámait és összefüggéseit vizuálisan megjelenítő műszerfalak. A vállalat ezt követően léphet tovább a fejlett, hálózatperemi és prediktív analitika irányába, hogy a negyedik szakaszban mindezt kognitív képességekkel gazdagítsa.

A Watson IoT platform az IBM Bluemix felhőjében a csúcstechnológiás analitikai és kognitív képességek mellett a hálózati összekapcsolást megkönnyítő komponenseket, a szoftverfejlesztéshez alkalmazásprogramozási interfészeket (API-kat), valamint online piactéren kész alkalmazásokat és külső adatkészleteket is ad, továbbá segít a megfelelő iparági kompetenciákkal rendelkező, tanácsadó partner kiválasztásában is. Egy-egy használati eset koncepciójának igazolását megkönnyíti a Lite szolgáltatáscsomag, amelyben a Watson IoT platform meghatározott keretek között ingyenesen kipróbálható.

Előadásának végén Podgorsek a Daimler AG példáján mutatta be, hogy az IBM kognitív megoldásai milyen sok területen segíthetik a vállalatokat ipar 4.0-s stratégiájuk megvalósításában. A német autógyártó több mint 30 használati esetben alkalmazza a technológiát, amelyre egyéb alkalmazások mellett a vevőszolgálat, a karbantartás, valamint az értékesítés és a marketing munkáját segítő, intelligens asszisztenst is épített.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés