hirdetés
hirdetés

Évforduló

A gramofontól a hanglemeziparig

1887. november 8-án Emil Berliner német származású amerikai feltaláló megkapta a szabadalmat a gramofonra.

hirdetés

Az 1851. május 20-án Hannoverben született Emil Berliner 1870-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol különféle munkákat végzett, többek között fizikusként is dolgozott. Szabad idejét esténként könyvtárakban töltötte. Különösen vonzották az Alexander Graham Bell által 1876-ban szabadalmaztatott telefonról szóló leírások. Szorgalmas munkával sikerült is tökéletesítenie a készüléket.

1877-ben egy laza fémérintkező alkalmazásával jelátvivő készüléket szerkesztett, s rájött, hogy ez kiválóan alkalmas telefonmikrofonnak. Később feltalálta a szénmikrofont, amelyet először alkalmazott telefonkészülékben, s ezzel lényegesen javította a hang minőségét. További találmányokkal fejlesztette a telefont, s ebből némi tőkére is sikerült szert tennie, amelynek segítségével házi laboratóriumot rendezett be. Érdeklődése egyre inkább Thomas Edison találmánya, az 1877-ben bemutatott fonográf felé fordult, amely elsőként rögzített hangot, s azt vissza is tudta adni.

Lényege, hogy a hang által rezgésbe jött membránra erősített tű egy óraszerkezet által forgatott viasztekercsre véste fel a hangrezgéseket. Lejátszáskor a gyémánttű végigfut a viaszba rögzített barázdákon, amely rezgésbe hozza a membránt és a tölcsérben lévő levegőt. Így a rögzített hang hallhatóvá válik. Berliner tízévi kísérletezés után, 1887-ben feltalálta és szabadalmaztatta a gramofonlemezt - amelynek barázdáiban, a forgó hengerrel ellentétben, vízszintesen mozog a lejátszásra szolgáló tű - és az ehhez tartozó hangrögzítő eljárást.

Lejátszáskor a gyémánttű végigfut a viaszba rögzített barázdákon, amely rezgésbe hozza a membránt és a tölcsérben lévő levegőt
Lejátszáskor a gyémánttű végigfut a viaszba rögzített barázdákon, amely rezgésbe hozza a membránt és a tölcsérben lévő levegőt

Megoldása számottevően csökkentette az Edison-féle, függőleges kitérésű hangrögzítés torzításait, amelynél a hangbarázda mélysége változott. A lemez először korom és lenolaj keverékével bevont üveglap volt, majd méhviasszal bevont cinklemezt, 1895-től sellakot (lakkok, szigetelők gyártásához szükséges anyagot) használt. 1892-ben a lemezek másolásának módszerét is kidolgozta, az úgynevezett apalemezről nikkelbevonatú réznegatívot készített, erről préselte a pozitívokat keménygumiba, majd sellakba.

A tömeggyártásra alkalmas gramofon elvét Berlinertől a Victor Talking Machine Company (később RCA) vette meg. Berliner alapította a Deutsche Grammophon vállalatot és a brit Gramophone Co. Ltd-t, hogy készülékét Európában is elterjessze. A Victor híres kutyás emblémáját is ő találta ki. Az ötletet egy korabeli festmény adta, amelyen egy kutya, Nipper, egy régi fonográfról a gazdája hangját (his master's voice) hallgatta.

Berlinernek más találmányai is ismertek: feltalálta az előadó- és hangversenytermek burkolására alkalmas akusztikus anyagot, 1908-ban pedig egy könnyű repülőgépmotort is kifejlesztett, amely általánosan használatossá vált. Elgondolásai alapján fia, Henry Berliner helikoptert tervezett, amely 1919-ben repült is. Berliner 1929. augusztus 3-án hunyt el Washingtonban.

(forrás: MTVA Archívum)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[117701] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés