hirdetés
hirdetés

Okosenergetika

A blockchain hatékonysága az energiaszektorban és azon is túl

Amikor energetikai lapszámunkba beterveztük a blockchaintechnológia tárgyalását, abból a kettős megfontolásból indultunk ki, hogy mind az energia elosztása, mind a biztonsági kérdések területén megjelenik a fogalom. Benedek Péterrel, a Blockchain Compentence Center CEO-jával és szakértőjével azonban felfedeztük, hogy a blockchain hamarosan az összes iparágban elterjed.

hirdetés

A blockchain nem egy műszaki forradalom, minden összetevője ismert már. Ami előtérbe hozta a technológiát, az a digitális transzformáció és a kapcsolatrendszerek átalakulása. Eddig az értékek átruházása csereközvetítőkön keresztül történt, centralizált kapcsolatok jellemezték a kereskedést. Ennek a változása egyre erőteljesebb, az üzleti felek mind inkább igyekeznek közvetlen kapcsolatba kerülni egymással. A tranzakciós feltételeknek – vagyis hogy nem a partnereken múlik a bizalom, hanem magán a rendszeren, amely képes biztonságosan kezelni az értéket képviselő tranzakciókat – köszönhető, hogy a blockchain egyre hangsúlyosabbá válik az ipar 4.0 elterjedése során. Benedek Pétert kértük, hogy mutassa be a blockchain működését az energiaszektorban, és mivel a technológia jelentős változásokat hoz minden iparágban, érintünk más területeket is, ahol a blockchain hatékonyabbá teszi a folyamatokat.

Benedek Péter, a Blockchain Compentence Center CEO-ja
Benedek Péter, a Blockchain Compentence Center CEO-ja

Mi a blockchain?

„A blockchain lényege az adatokra épülő tranzakciók lebonyolítása. Tranzakciók alatt fontos, hogy ne a banki tranzakciókra gondoljunk, hanem mindenre, ami kereskedelem: amikor valamilyen értéket képviselő termék, szolgáltatás A szereplőtől B szereplőhöz elvándorol” – helyezte el a blockchaint a gazdasági világban Benedek. Arról, hogy miért jelent meg a technológia az energiaszektorban, azt mondja, hogy „a blockchain – amely a tranzakciók vagy egyéb adatok elosztott számítógépes nyilvántartása – vonzó az energiaipar számára. Ennek a szektornak nagyon összetett tranzakciókat kell kezelnie a nagy- és kistermelők, valamint a fogyasztók és a vállalati szervezetek között. Ráadásul megjelent a decentralizált megújuló energia, ami újabb kihívásokat okozott az elszámolásban”.

Nyitott blokklánc

A blokklánc olyan esetekben hasznos megoldás, amikor több személy egy elosztott adatbázisba vinne fel adatokat, és ezek a személyek nem bíznak egymásban, viszont nem akarnak egy külső felet sem felruházni ellenőrző szereppel. Ha a felek nem ismerik egymást, vagy kifejezetten meg akarják őrizni az anonimitásukat, akkor egy engedélymentes blokkláncot használhatnak.

A nyitott és engedélymentes blokklánchoz képest szigorúbb megoldás, ha engedélyhez kötjük a blokklánchoz csatlakozást. Az engedélyhez kötött blokklánc esetében egy központi irányítás ad lehetőséget néhány személynek arra, hogy írjon, olvasson és visszaigazoljon tranzakciókat. És mivel az írás csak néhány megbízható személy joga, ezért könnyebben és hatékonyabban alakítható ki konszenzus. A kriptovaluták hátterében ez a blockchaintechnológia van.

Blockchain az energetikában

A felhasználási eseteket tekintve az energiaszektorban kétfelé lehet osztani a területeket, ahol a blokklánc-technológia máris nagy előnyöket biztosít. Egyrészt megjelenik az értékesítésben, másrészt az előállításban. A zöldenergia-kereskedelem megjelenésével szükség lett az energiatermelés, -felhasználás és -fogyasztás megbízható elszámolására, amit Benedek egy Európában általánossá váló példával mutat be: „Egyes országokban bárki a saját ingatlanján létesíthet elektromosautó-töltő állomást, és az egyedileg termelt alternatív energiát megoszthatja másokkal, illetve visszatáplálhatja a központi elosztórendszerbe, lényegében energiafelhasználó kiskereskedővé válhat. Ennek az elszámolása, adózási vonzata bonyolult folyamatokat igényel, amelyek nagyban megkönnyíthetők és felgyorsíthatók blokklánc-technológiával.”

A blokkláncban a transzferek nyilvántartását közvetítő igénybevétele nélkül hajtják végre, ennek előnye a termelők és a fogyasztók oldalán is megjelenik, hiszen mennyiségi és hatékonysági javulást lehet elérni. „A hagyományos módszerekkel is össze lehet kapcsolni úgy a résztvevőket, hogy azok egy tranzakciós platformot alkossanak, de ha egyedileg kell lefejleszteni, az nagyon bonyolult. Ellenben, ha van egy blockchainalapú megoldásom, amely modulárisan fejleszthető, akkor ugyanakkora erőfeszítéssel, mint amekkorával két-három szereplőt azonos platformra hozok, felhozhatok több ezret is. Egy idő után ezek a mennyiségi javulások átcsapnak minőségi fejlődésbe.”

Magánblokklánc 
Ha egy olyan blokkláncra van szükség, ahol engedélyezni és igazolni szükséges a belépőket, akkor jön létre a privát blokklánchálózat, amelybe a résztvevő csak egy azonosított és engedélyezett meghívásos eljáráson keresztül kerülhet be. A résztvevők validálását maga a hálózat üzemeltetője végzi el, vagy beiktatnak egy pontosan definiált protokollcsomagot a hálózatba. A magánblokkláncokat általában cégek és bankok használják.

„Másrészt a blockchain jelentős szerepet játszik a biztonság területén is az energiaszektorban. Erre plasztikus példa egy angliai atomerőmű, amelyet egy észtországi blockchain startup biztonsági rendszerével – amely jelez, ha valami rendellenes működést fedez fel az IT-rendszerben – védenek attól, hogy valaki meghekkelje a stratégiai objektumot. Trafipaxként riaszt, ha rendellenes változást tapasztal a láncban.” Az energiaszolgáltatók azon dolgoznak, hogy konszolidálják a háttérfolyamatokat, csökkentsék a kockázatokat, elkerüljék az internetes fenyegetések következményeit, és így hosszú távon megtakarítsák a költségeket.

A kereskedelem és a biztonság mellett felmerül egy harmadik tényező is, amely előretolja a blokklánc-technológiát: „A vállalkozói blockchainrendszer, a szerződéses tranzakciók digitalizálása elkerülhetetlen lesz, hiszen analóg módszerekkel nem lehet a digitális világot működtetni. Már most megfigyelhető, hogy azon vállalatoknál, ahol fontos az ellenőrizhetőség – gyógyszeripar, autóipar –, használják a blockchaintechnológiát az ellátási láncban és a vállalatok közötti szerződéses tranzakciók digitalizálására is” – foglalja össze a szakértő a blokklánc-technológia különböző felhasználási területeit. A blockchain az átláthatóságról szól, ami nem iparág-specifikus.

A gyártásban a blockchain legnagyobb potenciálja az üzleti érték biztosításában van. A transzparencia fokozása a gyártás minden területén – kezdve a beszállítóktól a beszerzésen át a minőségbiztosításig – a blockchain teljesen új üzleti modellek létrehozását teszi lehetővé. Az ellátási láncok minden gyártási üzletág alapját képezik, a vállalatok először az ellátási lánc hatékonyságának javítása érdekében tudják kihasználni a blockchain elosztott főkönyvi felépítését, illetve a blokkalapú megközelítést az értékcserélő tranzakciók aggregálására. A beszállítói megrendelések pontosságával, a termékminőség és a nyomonkövethetőség javításával a gyártók képesek lesznek betartani a szállítási határidőket, javítani a termékminőséget, és többet értékesíteni.

A blockchain egy olyan technológia, amely azt ígéri, hogy alapvetően változtatja meg az információmegosztás, a kereskedelem, valamint az információk hitelességének igazolását, amelyre mindennap támaszkodunk. Mivel mindezt biztonságosan, hatékonyan és átlátható módon teszi, a hatások transzformálódhatnak – minden vállalkozás, szervezet és egyén profitálhat belőle.

A blockchain sokféle módon válhat az energiaszektor hasznára, láthattuk, hogy teret nyerhet a kereskedelmi, mérési, számlázási és elszámolási folyamatokban. A pénzügyi és adatbiztonsági lehetőségek révén a vállalatok egymás közt és a felhasználókkal is blockchainalapú villamosenergia-kereskedelmi rendszert alakíthatnak ki. Mindennek a hatékonyságát, átláthatóságát növelheti a tulajdonosi adatok – kibocsátási engedélyek, megújulóenergia-tanúsítványok vagy energiagazdálkodási adatok – blockchainalapú tárolása is. A legjelentősebb áttörést viszont, ami mindenkire hatással lesz, a decentralizált energiatermelés és -fogyasztás elősegítésével érheti el a technológia. 

(Cikkünk eredetileg a gyártástrend márciusi lapszámában jelent meg.)

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés