hirdetés
hirdetés

Robot munkaerő

Merre tovább, robotprogramozás?

Exponenciálisan digitalizálódó világunk működésének alapját egyre inkább a szoftverek, azaz a kódok jelentik. A mesterséges intelligencia fejlődésével azonban még a programozók is elgondolkoznak azon, hogy miként alakul a szakmájuk. Mit tudnak majd az egyre okosodó robotok? Gondolkodnak-e majd helyettünk? Ki programoz kit? 

hirdetés

A technológia diktálta újdonságok áthatják az életünket: chatbotokra, virtuális asszisztensekre, okos, egymással kommunikáló eszközökre támaszkodunk, a mesterséges intelligencia és a robotika átszövik a mindennapjainkat. Az ipari és logisztikai felhasználási területeken túl a robotikai megoldások hamarosan a mezőgazdaságban, egészségügyben és az országos kritikus jelentőségű infrastruktúrák monitorozásában és karbantartásában is nagy jelentőséget kapnak. Míg 20 évvel korábban a programozás egy rendkívül absztrakt foglalkozásnak számított, ma a szoftverfejlesztői szakma az egyik legjobban fizetett terület.

Kooperáció emberek és gépek között

A technológiával való együttműködés elengedhetetlen lesz a következő 10 éven belül, vagyis előbb-utóbb bizonyos digitális tudással mindenkinek rendelkeznie kell majd a gépek kezeléséhez, legyen az egy komplexebb háztartási berendezés vagy munkahelyi program. De a fejlődés itt nem áll meg. A McKinsey megállapítása szerint 2030-ra a jelenlegi foglalkozások 60 százaléka is legalább 30 százalékban automatizálható lesz, valamint átalakulnak a munkában hasznos és elvárt képességek is. A tanácsadó cég adatai azt mutatják, hogy a legnagyobb, szinte ugrásszerű növekedés a technológiai készségek terén várható: a jelenleg használt és szükséges digitális készségekhez képest 55 százalékkal nagyobb mértékben lesz szükségünk alapvető, és akár haladóbb IT tudásra, 10 éven belül. Mit fog ez jelenteni a gyakorlatban? Egyfelől azt, hogy szinte minden munkakörben algoritmusokkal és robotokkal együttműködve végezzük majd a napi feladatainkat. Egy kicsit mindenkinek programozóvá kell majd válnia, csakúgy, mint ahogy napjainkban már az internet használata sem okoz problémát egy átlagembernek. Másrészt, a robotok is egyszerűsödnek majd, tehát nem okoz majd akkora kihívást a használatuk. „A robotok kialakításnál az elsődleges szempont már most is az egyszerű irányíthatóság, felhasználhatóság, így például a grafikus kezelőfelületek alkalmazása a könnyű programozás érdekében. Inkább a gép alkalmazkodik az emberhez, és nem fordítva” – mondta Laboda Krisztián, a KUKA Hungária szoftverfejlesztési csapatvezetője.

Mi lesz a programozókkal?

De ha a programozói tudás általánossá válik, akkor szükség lesz-e a szoftverfejlesztőkre? Valójában a szakma jelenleg is viszonylag szűk – világszinten összesen mintegy 23 millió programozó dolgozik, ami várhatóan 2023-ig 27,7 millióra nő –, és nehezen követi azt az igényt, ami az automatizációval együtt jár. És bár lehet, hogy a robotok irányításához nem kell majd különleges tudás, azoknak, akik a jövő kihívásaira keresik a megoldást, nem árt majd specializálódni. „A robotprogramozásban még óriási a potenciál, gyakorlatilag csak a képzeletünk szabhat határokat a fejlesztési irányoknak. Már léteznek olyan projektek, amelyek például azt célozzák meg, hogy az egyre népesebbé váló városok logisztikai kihívásait enyhítsék, de 3D-nyomtatóval együttműködve hamarosan robotok is képesek lesznek házak építésére, az egészségügyi robotikai megoldásokról nem is beszélve, hogy csak néhányat említsünk azokból a példákból, amelyek hamarosan a hétköznapjainkban is éreztetik a hatásukat. A rugalmasság, tanulási hajlam, kreatív gondolkodás már ma is alapkészségek egy programozó életében. A technológiák rendkívül gyors megjelenésének köszönhetően előfordul, hogy egy programozónak egy adott éven belül is területet kell váltania, ami korábban évek alatt történt csak meg. Az ipari robotika jelenlegi megoldásain túl a felhőrobotika, a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, blockchain, szimuláció – mind-mind olyan tudást jelentenek, ahol még bőven van lehetőség a fejlődésre” – tette hozzá Laboda Krisztián.

A robotok nem helyettesíthetik az embert, hiszen épp az együttérzés, együtt gondolkodás emberi vonása hiányzik belőlük. Márpedig a jövőben a bonyolult információk értelmezése, továbbá a szociális, vezetői készségek is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A vállalatok egyik legfontosabb erőforrásai nem a digitális, hanem az emberi, interperszonális képességek, az empátia, a problémamegoldás és a kreativitás lesznek.

(forrás: KUKA/GyártásTrend)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés