hirdetés
hirdetés

Egészséges robotika

Robotsereggel vesszük fel a harcot a járvány ellen

Egyre sokasodnak a járvány elleni védekezésben a robotikai megoldások, az okoseszközökre, mesterséges intelligenciára támaszkodó, tesztelés vagy épp már kipróbálás alatt lévő, élesben működő új módszerek.

hirdetés

Nem lehet különösebben máshogy fogalmazni: 2020-ban egészpályás letámadásban van az emberiség ellen a tavaly év végén Kínában felbukkant SARS-CoV-2 nevű koronavírus. A félelmetesen változatos tünetekkel járó, Covid-19 néven ismertté vált betegség okozójáról az elmúlt csaknem egy évben sokat megtudtak már a tudósok, de sajnos még mindig nem eleget ahhoz, hogy rutinszerűen tudjunk reagálni az érintéssel és légi úton is rendkívül könnyen fertőző kórokozó terjedésére.

Ha csak a világ összesített járványügyi számait nézzük, egyértelműnek látszik, hogy komoly ellenféllel van dolga a virológusoknak, orvosoknak, és gyakorlatilag mindenkinek, aki tudása legjavát nyújtva, versenyt futva az idővel részt vesz az új típusú koronavírus elleni harcban. E sorok írása közben már átlépte a világ összes koronavírusos esete a 30 milliót (több mint hétmillió aktív esettel), a halálos áldozatok száma meghaladta a 940 ezret, és mire lapunk megjelenik, nagy valószínűséggel egymillió fölött lesz a Covid-19 betegségben elhunytak száma. A rendületlenül emelkedő számok alapján kijelenthető, hogy a hónapok óta tartó koronavírus világjárvány a 21. század eddigi legpusztítóbb pandémiája, és ha nem sikerül így vagy úgy, de idejében megfékezni, akkor jó eséllyel fölzárkózik a 20. századi nagy járványok (spanyol influenza, orosz tífusz, HIV/AIDS) mellé is, mint a modernitás legtöbb halálos áldozatot követelő ragályos betegségeinek egyike.

Dán robot a Semmelweis Egyetemen

Aki figyelemmel követi a járvánnyal kapcsolatos híreket, azok közt is elsősorban az új egészségügyi, kórházi technológiákról szóló beszámolókat, észrevehette, hogy egyre sokasodnak a járvány elleni védekezésben a robotikai megoldások, az okoseszközökre, mesterséges intelligenciára támaszkodó, tesztelés vagy épp már kipróbálás alatt lévő, élesben működő új módszerek. Hazákban az egyik legnagyobb figyelmet keltő hír volt májusban, hogy a Semmelweis Egyetemen egy Dániából beszerzett, automata fertőtlenítő robot segíti a koronavírus elleni védekezést. A különleges robot a dán UVD Robots ApS csúcstechnológiás terméke, az Európai Tudásközpont Kft. által forgalmazott embermagasságú önjáró szerkezet az egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának tereit és vizsgálóhelyiségeit fertőtleníti folyamatosan, és részt vesz a Külső Klinikai Tömb csíramentesítésében is. A dán robot UV-C fény kibocsátásával fertőtleníti környezetét, a mikroorganizmusokat – így a SARS-CoV-2 koronavírust is – másodpercek alatt elpusztító germicid ultraibolya sugárzást a robot guruló testére függőlegesen szerelt fénycsövek bocsátják ki.

Fotó: UVD Robots
Fotó: UVD Robots

A robot önjáró, azaz nagyfokú mobilitással és autonómiával bír, betanítás után magától járja be a fertőtlenítendő területet, ki tudja kerülni az útjába kerülő akadályokat, képes a klinika folyosói, a CT- és röntgen osztály gyors és hatékony fertőtlenítésére, ezzel a napi takarítási munka egy jelentős részét leveszi a kórházi személyzet válláról. Mivel önállóan, emberi segítség nélkül képes üzemelni, a fertőzés szempontjából legveszélyesebb, úgynevezett vörös zónákba is be lehet küldeni. Alkalmazásának nagy előnye, hogy a robot folyamatosan tud dolgozni, ezzel a levegőben és a különféle felületeken jelenlévő, sokáig életképes vírusokat szünet nélkül képes inaktiválni.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Semmelweis Egyetem dán robotja az első fecske volt hazánkban (sőt, a térségben), amit várhatóan továbbiak követnek: augusztusban Takács Péter, az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatója közölte, hogy a Szerencsejáték Zrt.-től kapott 50 millió forintos támogatásból egyebek mellett egy fertőtlenítő robot beszerzését tervezik, így a magyar egészségügyben újabb, a dánhoz hasonló robot nézhet farkasszemet a koronavírussal.

Szigorú követelmények, változatos feladatok

Az egészségügyben használható robotok természetesen rendkívül sokfélék lehetnek, és a témában kutató tudósok szerint exponenciálisan nő az igény irántuk. A világjárvány robotikai megoldásokkal történő kezeléséről szóló, az International Journal of Environmental Research and Public Health közegészségügyi szaklapban májusban publikált független stratégiai tanulmány (Robotics Utilization for Healthcare Digitization in Global COVID-19 Management, PMCID: PMC7312924) azt hangsúlyozza, hogy a Covid-19 betegségben szenvedők kórházi ellátása során számos automatizált rendszert lehet alkalmazni, robotokkal egy sor feladatot el lehet végeztetni. A robotizált kórházban minimálisra csökken a járvány frontvonalában dolgozó alkalmazottak fertőzésveszélynek való kitettsége, és a betegek közt sem terjed úgy a járvány, mint a meditech szempontból fejletlen intézményekben.

Ami a kórházi robotokkal kapcsolatos követelményeket illeti, a tanulmány a fejlett mobilitási jellemzőkön túl a könnyű kezelhetőséget és ügyességet, a sterilizálhatóságot, a biztonságos működtetést és üzembiztosságot, az egyszerű és problémamentes üzemeltetést, karbantartást és nem utolsó sorban a költséghatékonyságot hangsúlyozza.

A tanulmány tizenkét olyan feladatterületet sorol fel, amik esetében érdemes robotikai megoldásokat a kórházi folyamatokba integrálni. Ezeket a következő négy nagyobb csoportba lehet sorolni közös jellemzőik alapján:

  1. Az adminisztrációs robotok, a betegápoló robotok, a mentős robotok és kiszolgáló robotok a betegekkel és hozzátartozóikkal legtöbbször kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozók munkáját végezhetik el. A recepción vagy betegfelvételen dolgozók, az ápolók és ápolónők, mentőorvosok, műtőssegédek és kórházi raktárosok járványügyi kockázata csökkenhet jelentősen, ha különféle, gyakran humanoid robotok veszik át a szerepüket. Japán élen jár például az idősotthonokban munkába állt, ápolói feladatokat végző inasszerű robotok terén, és a közeljövőben várható a szigetország kórházaiban az ápolói személyzet humanoid robotokra történő cseréje is.
  2. Konkrét betegellátási és gyógyítási feladatokat képesek elvégezni a telemedicinában bevethető robotok, a sebészrobotok, a radiológiai robotok és a rehabilitációs robotok. Ez utóbbi három a kórházakban, míg az első kategória okosgépei a betegek otthonaiban válthatják az egészségügyi dolgozókat.
  3. A harmadik nagy csoportba, az autonóm takarító és fertőtlenítőgépek közé tartozik a Semmelweis Egyetemen üzembe állított dán robot. A lakosság számára is hozzáférhető egyszerűbb robotporszívókon túl ide lehet sorolni a bonyolultabb takarítási feladatokat ipari robotkarokkal, specializált szerszámokkal végző robotokat, a kül- és beltéren egyaránt bevethető, átlagosnál nagyobb területek fertőtlenítésére képes permetezőrobotokat is.
  4. A betegellátás egyes logisztikai feladatait ugyancsak kézenfekvő módon lehet robotizálni: az étkeztetésben és az áruszállításban szintén kivehetik a részüket a különféle automaták, a robotszakácsoktól, robotpincérektől kezdve a labormintákat, gyógy- és kötszereket sürgősséggel szállító drónokon keresztül a mosodai, áruszállító robotokig.

A hazánkban is bemutatkozó dán fertőtlenítőrobot természetesen csak egy példa a világ kórházaiban jelenleg zajló sokszínű robotikai fejlesztések közül, amik bemutatására egy egész Robotech magazin is kevés lenne. Két konkrét esetet azért érdemes megemlíteni a teljesség igénye nélkül, hogy lássuk mik a közeljövő igazán ígéretes lehetőségei.

Spot és barátai a betegekért

A világon talán legtöbb publicitást magáénak tudó Boston Dynamics nemrég piacra dobott robotkutyájával szállt be a Covid-19 elleni csatába. A Spot névre hallgató, rendkívül szofisztikált mozgásokra képes négylábú robot a távdiagnosztika és távgyógyítás terén hozhat robotikai fordulatot. A bostoni Brigham and Women’s Kórházban tesztelni kezdett agilis robotkutya a koronavírus által megbetegített páciensek kezelésében vesz részt: a kórházba covidos tünetekkel jelentkezők kikérdezésében, a diagnózis felállításában segít a testére szerelt jeladó, digitális kamerák és tablet jóvoltából. A beteggel élő videókapcsolatban lévő orvos számára teljesen kockázatmentes a munka, nincs szükség maszkra, arcvédő pajzsra, a fertőzésveszély a betegellátásnak ebben az első körében zéró. Spot további fejlesztésében sok lehetőséget látnak, további diagnosztikai eszközökkel felszerelve, az extra felszerelésként hozzácsatolható többfunkciós robotkarral tovább bővülhet a robotkutya által elvégezhető feladatok száma.

Fotó: Boston Dynamics
Fotó: Boston Dynamics

Mindenképp említésre méltó Ruanda hozzáállása a világjárvány és a robotika kérdéséhez: a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, Kigaliban öt humanoid robotot állítottak szolgálatba két, Covid-19-betegek kezelésére fókuszáló kórházi egységben, egy hatodikat pedig a nemzetközi repülőtéren működtetnek. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miképp engedheti meg ezt magának egy szegény, harmadik világbéli kis ország? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) júliusi jelentéséből kiolvasható, hogy mit nem engedhet meg magának a 12 millió, javarész létminimum alatt tengődő lakosú Ruanda: azt, hogy a koronavírus az egészségügyi dolgozók közt szedjen áldozatokat. Az országban nagyjából tízezer lakosra egyetlen orvos, egy laboráns és tíz ápoló jut, mentősből pedig még orvosnál is kevesebb, ötödannyi dolgozik. Ha ők megbetegednek, akkor összeomlik az amúgy sem túl acélos egészségügyi rendszer.

Fotó: WHO
Fotó: WHO

A főváros két covid-központjában egy belgiumi cég, a Zora Bots által gyártott 30 ezer dolláros robotok vették át az orvosok és ápolóktól az igazoltan fertőzéses esetek kezelését. A robotok – név szerint: Kinyarwanda, Akazuba, Ikirezi, Mwiza és Ngabo – lázat mérnek, létfontosságú egészségügyi adatokat gyűjtenek, élő videókapcsolatot biztosítanak az orvosok és a betegek közt. Arcfelismerő rendszerük képes érzékelni, ha valaki nem visel maszkot –, ilyenkor felszólítják a renitenst a szabályok betartására. Az öt robot segítségével sikerült nagyjából megfelezni az egészségügyi személyzet fertőzöttekkel való kontaktusainak számát, ezzel jelentősen csökkenteni az orvosokra, ápolókra leselkedő kockázatot, osztotta meg a WHO az Afrikán kívül is meglehetősen innovatívnak számító közegészségügyi kísérlet kezdeti eredményeit.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés