hirdetés
hirdetés

Lézerműtét

Femtolézer-nagyhatalom vagyunk

Harminc éve az egyórás szürkehályog-műtétnél a szemlencsét még egészben távolították el, a beteget altatták, hetekig szódásüveg vastagságú szemüveget hordott, a gyógyulása pedig fél évig tartott. Ma ezt a műtétet néhány perc alatt, lézeres bemetszéssel végzik. Dr. Nagy Zoltán Zsolt professzorral beszélgettünk a fejlődésről.

hirdetés

Legutóbb egy őszi konferencián közvetítettek élőben öt, femtolézerrel végzett szürkehályog-műtétet a Szemészeti Klinikáról. Ez bevált gyakorlat a nemzetközi tapasztalatcserére?

Többször is volt már ilyen. Az első európai élő közvetítés egy 2010-es osztrák szakmai kongresszus idején volt, amikor a klinikánk műtőjében a sebészeti mikroszkóp képét műhold segítségével vetítették ki Bécsben. Így 3500 orvos láthatta egyszerre a beteg két és fél méteresre nagyított szemének szürkehályog-műtétét.

Mennyiben írta felül a lézeres szemműtétek korábbi gyakorlatát az új femtoszekundumos lézer?

A hagyományos lézeres szemműtétekhez képest sokkal gyorsabb, pontosabb és kontrollálhatóbb lett a műtét, vagyis maga az eljárás nagyban segíti az operatőr munkáját. Biztonságot ad számára, független attól, hogy milyen az orvos kézügyessége, aludt-e előtte való éjjel, vagy van-e véletlen szemmozgása a betegnek. A készülék automatizált módon készíti el a szaruhártyasebet, a szemlencse elülső tokján pontosan 5 mm-es nyílást vág, és segít a behelyezendő műlencse feldarabolásában. Így a szaruhártyának pont azon a részén keletkezik a seb, ahova azt előtte számítógéppel megtervezték.

Fotó: Egry Tamás

A hagyományos módszert akkor teljesen felváltja az új lézer?

A szürkehályog-műtéteknél alkalmazott, OEP által támogatott, hagyományos módszer továbbra is megmarad. A femtolézeres készülék és maga az eljárás is nagyon drága. És bár a lézer eddigi hatéves kutatási ideje alatt a betegeknek nem kellett fizetniük a műtétért, a társadalombiztosítás alapvetően nem finanszírozza az új műtéteket. A további fejlesztésektől azonban azt reméljük, hogy az eszköz tovább bővülő funkciója és kezelési területei miatt öt-tíz éven belül a műtét ára is csökkenni fog.

Ez összefügg azzal, hogy bár a femtolézer magyar találmány, mégis az Egyesült Államokban fejlesztették ki?

Egy új műszert bevezetni a betegellátás gyakorlatába akár több millió dolláros költséggel is járhat. Amerikában a bankok, pénzügyi vállalkozók szívesen finanszírozzák a találmányokat, merik vállalni az esetleges pénzügyi kockázatot. Itthon ennek nincs hagyománya. Pedig a gyártás mögötti tudományos ismeret  többnyire Európából származik. Ezért Amerikában fejlesztették ki a femtolézert is, de az FDA (Food and Drug Administration: amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerellenőrző Hatóság) szigorú szabályozása nem engedte az eljárás klinikai kipróbálását. Így végezhettük el itt a Mária utcai Klinikán a legelső ilyen műtétet 2008-ban a világon először.

Rubik-kocka, golyóstoll, szódavíz, femtolézer

A femtolézer kialakításában és fejlesztésében magyar fizikusok, mérnök informatikusok és kutatók, többek között Juhász Tibor és Bor Zsolt professzorok vettek részt, akik a femtolézert először a szaruhártya kezelésére használták. Később ez kibővült a szemlencsére is, amelynek klinikai tesztelését dr. Nagy Zoltán Zsolt vezette hazánkban. A magyar fejlesztőcsoport egy olyan szoftvert is kidolgozott, amellyel az új lézerkészülék egyetlen gombnyomással alakítható át szaruhártya- vagy szemlencseműtétre. Az eljárás során orvosi kéz nem érinti a szemet. A számítógép által vezérelt lézer egy femtoszekundum, azaz 10-15 másodperc alatt aktív sugárral vág a szemlencse belsejébe, így hetvenszer pontosabb vágást tudnak a szemen ejteni, mint kézzel. Ennek köszönhető az is, hogy a seb alakja szabályosabb, jobban zár, ezért gyorsabb a gyógyulás és kisebb a fertőzésveszély. Az egyperces femtolézeres beavatkozást a lézer által feldarabolt lencse eltávolítása és a műlencse beültetése követi, így a teljes műtét 15-20 percig tart.

A műtőberendezés négy készülékből áll, amelyeket számítógépes rendszer köt össze. A lencsetervezéshez használt diagnosztikai berendezés és az operációs mikroszkóp mellett a femtolézer és egy szemlencse-eltávolító is része az eszközparknak. Az eljárás 2008-as hazai bevezetése óta a fővárosi Mária utcai Szemészeti Klinikán több mint 1500 szürkehályoggal küzdő beteget műtöttek sikeresen, de a szaruhártya egyéb elváltozásai is kezelhetővé váltak. Jelenleg hazánkban a szürkehályog-műtétre várnak a legtöbben (az OEP várólistájának online januári adatai szerint 25 400 beteg), ezt követi a térd- és csípőműtétre várók száma. A rövid időt igénybe vevő femtolézeres módszer OEP-finanszírozás mellett komoly tényező lehetne a várólista csökkenésében.

Azt mondhatjuk, hogy a femtolézer szerezte vissza a magyar szemészet elismertségét a világban?

A magyar szemészek világviszonylatban is kiemelkedő tudásúak. És az sem véletlen, hogy Magyarországon a szemészet kapott először önálló tanszéket 1801-ben, amikor elkülönülhetett a sebészeti szakmáktól. A múlt század elején ezt a Mária utcai klinikát Európában az elsők között építették, több külföldi klinika is ezen modell alapján épült. A háborús évekig szemészeti nagyhatalomnak számítottunk, és bár a vasfüggöny miatt nem utazhattak orvosaink külföldre tanulni vagy oktatni, a kilencvenes években minden elmaradásunkat bepótoltuk. Ma egy magyar beteg ugyanazt a technológiai szintű ellátást kapja meg, mint Amerikában vagy Nyugat-Európában. Sőt, a mai napig sok külföldi jön hozzánk, hogy végignézzen egy műtétet, vagy hogy a tanácsunkat kérje, a gyártók közül melyik készüléket javasoljuk a femtolézeres szemműtéthez.

Az elmúlt években a fogturizmus mellett a látásjavító szemműtétipar az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazattá vált. Ez azt is jelenti, hogy egyre rosszabb a szemünk?

Nem véletlen, hogy a hatvanas évek elején az orvostudományon belül a szemészet volt az első  terület, ahol alkalmaztak gyógyászati célra lézerkészüléket. A szem nagysága a testfelület alig egy százalékát teszi ki, de ma a tájékozódásban 95 százalékos a jelentősége a korábbi 60-nal szemben. Ma már számítógéppel dolgozunk, azon intézzük az ügyeinket, a híreket okostelefonunkon, a könyveket képernyőn keresztül olvassuk. Egyre többet használjuk közeli látáshoz a szemünket, ezért sok ma a fénytörési hibával élő és a rövidlátó beteg. Európában a lakosság 25 százaléka rövidlátó, a robbanásszerű technikai fejlődést produkáló Távol-Keleten pedig a lakosság 75 százaléka szemüveges. Nyilván azért, mert többet olvasnak, többet használják közellátásra a szemüket, és mert az utóbbi években megváltoztak az életmód- és táplálkozási szokásaik. A technológia fejlődése miatt mindenhol megnőttek a látással, a maximális látóélességgel kapcsolatos elvárásaink is. Az egyre jobb technikai feltételek mellett egyre jobb látóélességet tudunk biztosítani a betegeknek. És tény, hogy a mai műtéteknek elsősorban hiúsági, esztétikai oka van a refraktív sebészeten belül.

Asztronauták tesztelték

A lézeres szemműtétek alapvető feltétele, hogy műtét közben a beteg véletlenszerű szemmozgása ellenére a lézersugár pontosan az adott kezelési területre legyen irányítható. Erre egy olyan speciális eszközt használnak, amelyet korábban a NASA fejlesztett ki a világűrben dolgozó űrhajósok számára.
Amíg ugyanis a Földön képesek vagyunk szemünket stabilan egy ponton tartani és élesen látni még akkor is, ha fejünket folyamatosan rázzuk, addig a nehézségi erőt nélkülöző világűrben ez már nehezebb. A nemzetközi űrállomás fedélzetén a kétezres évek közepén ezért olyan kísérletet is végeztek, amelyhez a legénységnek egy fejükre csatolt, chipekkel és kamerával felszerelt kalodát kellett viselniük. Az Eye Tracking Device (ETD) készülékkel a szemgolyójuk mozgását követték, rögzítették, majd elemezték az adatokat. Ekkor bebizonyosodott: a belső fül egyensúly-érzékelésért felelős központja és a szem mozgását irányító folyamatok valóban összefüggenek, de a súlytalanság állapotában megváltoznak. Ez is az oka annak, hogy a visszatérő asztronautáknak több napig is eltart a földi léthez való alkalmazkodás.
A mai lézeres szemműtétekhez is ezen a technológián alapuló, szemmozgást követő műszert használnak.

Ma már párperces szemműtétről beszélgetünk, amely után másnap a beteg már élesen lát. Mit várhatunk még a jövő szemorvoslásától?

Az elmúlt két évtizedben valóban olyan robbanásszerű fejlődés ment végbe, amelyről álmodni sem mertem volna, amikor 28 éve ezt a szakmát elkezdtem. Akkor a szemlencsét még egészben távolítottuk el, és a betegek szódásüvegtalp vastagságú, „Agatha Christie”-féle szemüveget kaptak műtét után. Egyébként időskorában ő is átesett hályogműtéten, és akkor még nem voltak beültethető műlencsék. Az elmúlt 20 évben viszont új, rugalmas, összehajtható műlencsetípusok jelentek meg, a12 mm-es bemetszéstől eljutottunk az alig egy milliméteres sebkészítésig, amelyen keresztül eltávolítható a lencse, és amihez kifejlesztettük a mikroszkópos mikrosebészeti technikát is. Ma már olyan multifokális műlencséink vannak, amelyekkel a betegnek nemcsak a távoli, de a közeli látását is vissza tudjuk adni. A szem összes struktúrája kezelhetővé vált a lézerrel, korábban minderre nem volt lehetőségünk.

És a lézertudomány meddig fejleszthető?

A jövőbeli technikai fejlesztéseknek az iránya a többfunkciós lézer, amely nemcsak szemlencsét, szaruhártyát, de ínhártyát is képes műteni. Utóbbi pedig képes a retinabetegségeket és a zöld hályogot is kezelni. Az elkövetkező 5-10 évben még a presbyopia (öregszeműség, a szemlencse alkalmazkodóképességének életkorral járó csökkenése) korrekciójában a még jobb minőségű látásélességet biztosító lencséktől várok fejlődést. De mindezt leszámítva azt mondhatom, most épp a csúcson vagyunk. Egy hetvenéves embernek ma a 20 éves kori látásélességét tudjuk biztosítani. Nem biztos, hogy innen van hova tovább fejlődni rövid időn belül.

Fotó: Shutterstock
Az elképzelhetetlen, hogy a technológia még határozottabban átveszi az orvosok szerepét?

A lézer sosem helyettesíti, csak nagyban segíti a jó szemész operatőrt. De kétségtelen, hogy a lézert is vezérlő számítástechnikának a tervezéstől a műtét utolsó fázisáig komoly szerepe van. A jövőben inkább talán a genetikai kutatásokban és terápiában várható áttörés. Abban, hogy hogyan lehet majd kezelni bizonyos örökletes betegségeket genetikailag, vagy korábban diagnosztizálni azokat. Aminek persze etikai veszélye is lehet, ha arra gondolunk, hogy egy munkáltató majd azért nem alkalmaz valakit, mert megneszelte egy vérvizsgálat eredményéből, hogy a munkavállaló milyen betegségekre hajlamos. Ezt még komoly szabályozási kérdések és válaszok fogják követni.

A professzor úr is szemüveges. Sosem gondolkodott a műtéten?

Egy korábbi főnököm egyszer azt mondta nekem, hogy az Isten is szemésznek teremtett, és örülhetek, hogy a szememnek van egy alacsony dioptriájú fénytörési hibája. A műtőben ugyanis sokszor dolgozunk a milliméter tizedrészének megfelelő vastagságú fonállal, ha egy szemet műtét után varrnunk kell. Ezt szabad szemmel nem lehet látni, de a mínusz másfeles dioptriás szemüvegemmel én ezt is látom. Ettől a szakmai előnyömtől pedig nem szeretnék megválni.

Lézerevolúció
Világszerte több mint ötven éve használják a lézert a szemészetben. Hazánkban 1992 óta létezik az ún. refraktív sebészet, amelynek során a szem dioptriahibáját az excimerlézer segítségével állítják helyre. A szaruhártya felszínén végzett manuális bemetszéssel megváltozik a hártya görbülete, így korrigálódnak a fénytörési hibák, és helyére kerül az éles látás központja. Az eljárás továbbfejlesztett változata a LASIK-módszer, amelynek során a bemetszést már mechanikus késsel végezték, így a szaruhártya felszíne alá is be lehetett hatolni, hogy megfelelő vastagságúra csiszolják a szaruhártyát a lézerrel. Ez az eljárás kevésbé volt fájdalmas, műtét után már nem kellett hónapokig szemcseppet használni, és a seb is gyorsabban gyógyult. Ezt a mechanikus kést váltotta fel 2005-ben a sokkal pontosabban tervezhető bemetszésekre alkalmas femtolézer, amellyel automatikussá, előre tervezhetővé és ellenőrizhetővé vált a LASIK-féle műtét. 2008 óta ezzel a femtolézersugárral már nemcsak a szaruhártyán, de a szem belsejében, a szemlencsében is képesek metszést készíteni.

 

Szekeres Andrea
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés