hirdetés
hirdetés

Interjú dr. Meskó Bertalan orvos-jövőkutatóval

Félistenből idegenvezető

E-mailben kérdeztük meg dr. Meskó Bertalant, hogy a mesterséges intelligencia (AI) és a robotika hogyan változtatja meg az orvosi diagnosztikát, a terápiát és magukat az orvosokat. A legutóbbi kiadványa, a Guide To Artificial Intelligence in Healthcare című publikációja képet nyújt arról, hogy a mesterséges intelligencia miként használható fel az orvostudomány és az egészségügyi ellátás javítására.

hirdetés

GyártásTrend: Miért most tartotta fontosnak írni egy útmutatót az AI egészségügyre gyakorolt hatásáról?

Dr. Meskó Bertalan: Egy-két éve mindenki a mesterséges intelligenciáról beszél, repkednek a rosszul használt deep learning, machine learning kifejezések. Ezek az egészségügyben különösen jól hangoznak az akár egyszerűbb technológiai újítások színezésére is. Úgy éreztem, hogy itt az idő a definíciók tisztázására és egy tiszta kép alkotására arról, hogyan tud az AI hozzátenni az egészségügyhöz, és nem elvenni tőle. 

GyT.: Napjainkban az orvosok és a klinikusok egyik legnagyobb kihívása, hogy a beteginformációkat miként dolgozzák fel. Ebben segít az AI. Az IBM/Merge, a Philips, az Agfa és a Siemens már elkezdte integrálni az AI-t az orvosi képalkotó szoftvereikbe. Mik a tapasztalatok 2018 elején, és mely eszközök, alkalmazások tömeges elterjedése várható a közeljövőben?

M. B.: Vannak olyan algoritmusok, amelyek jelentősen megkönnyíthetik az orvosok munkáját. Két téren várok nagy változást 2018-ban: a radiológiai szoftverek területén, mert talán itt a legkisebb az ellenállás, és ami fontosabb, a publikációk területén. Az orvoslásban nem elég, ha egy cég előáll egy innovatív technológiával, annak hatékonyságát, biztonságát szakmailag lektorált (peer-reviewed) publikációkban kell bebizonyítani. Eddig a nemzetközi digital health-közösségben kevesebb mint 10 ilyet tudtunk összeszámolni.

Dr. Meskó Bertalan jövőkutató
Dr. Meskó Bertalan jövőkutató

GyT.: Miért éppen a radiológia terültén hoz nagy változást az AI? Hogyan változtatja meg az orvosi képalkotást a mesterséges intelligencia?

M. B.: A radiológus munkáját teljesen átformálja a fejlődés. Az IBM Medical Sieve projektje már bemutatta, hogyan tud átnézni rengeteg felvételt a malignitások, eltérések felfedezése érdekében. A radiológus munkájának repetitív részét teljesen átveheti az AI, de a bonyolult kórképek azonosításához még sokáig emberi látásmódot és döntést fogunk alkalmazni.

GyT.: A távdiagnosztikában is élen jár a radiológia? Mely országokban működik ez már leginkább a gyakorlatban?

M. B.: Érdemes a telemedicinát elkülöníteni az AI fejlesztéseitől. Egy telefonos videómegbeszélés is távkonzultációnak tekinthető, ennek elterjedésében kevés a gátló tényező. Mindez a mesterséges intelligencia esetében jóval összetettebb, hiszen egyelőre inkább még csak narrow artificial intelligence-ről (szűk feladatra összpontosító AI) beszélhetünk. A magas egészségügyi költségek miatt talán az USA-ban terjed legjobban a távorvoslás. Inkább előbb megbeszélik a pácienssel a laborleleteit, és csak akkor hívják be, ha nagyon szükséges, annak érdekében, hogy ne utazzon feleslegesen. Véleményem szerint az AI kapcsán a chatbotok kerülnek majd előtérbe, ezek meggyőződésem, hogy az elsődleges ellátás vonalát át fogják venni az orvosoktól. Vagyis luxus lesz először nem chatbotnak feltenni az egyszerűbb egészségügyi kérdéseket, mielőtt valódi orvoshoz kerülnénk. Ötmillió orvos hiányzik világszerte, ennyit nem fogunk tudni pótolni.

GyT.: Az orvosoknak szükséges AI-továbbképzésen részt venniük? Ezt hol tudják megtenni?

M. B.: A cégek általában maguk nyújtanak képzést a termékeik bemuatatására, mivel szükség van az interfészek megismerésére. Ami az orvosi kurrikulumokat illeti, a Semmelweis Egyetemen tartok egy angol nyelvű kurzust Lessons in Digital Health néven, ott például foglalkozunk ezzel is.

GyT.: Az AI alapja az adat, ott tud leginkább fejlődni, tanulni, ahonnan sok adat érkezik. Melyek ezek a kiemelt területek manapság, és mennyiben segíti mindez a személyre szabott orvoslás fejlődését?

M. B.: Minél meghatározhatóbb az adat milyensége, annál könnyebben lehet ráállítani egy izgalmas algoritmust. Amikor a mai magyar rendszerben az orvosok szabad szövegű leírásokat adnak, néhol elütéseket vétve, az nem lesz melegágya az AI-technológiáknak. A mesterséges intelligencia miatt például az MRI-képalkotás is megváltozhat, hiszen nem lesz szükség képre. Az algoritmus a nyers adatokat is tudja böngészni.

GyT.: A robotika és az AI fejlődésével ön szerint hogyan változik meg az orvos szerepe a diagnosztikában és a gyógyításban?

M. B.: Az orvos szerepe változik, a félisten-szerepből egy idegenvezető lesz a digitális, egészségügyi dzsungelben, de nem a robotika és az AI miatt. Az indok inkább a páciensek térnyerése, önálló információszerzése, így az elefántcsonttorony eltűnése.

GyT.: Tapasztalatok szerint milyen a bizalom ezekhez a legújabb technológiákhoz beteg-, illetve orvosoldalról?

M. B.: A páciens oldaláról egyszerű a képlet. Ha segít neki, azonnal bizalom alakul ki. Az orvos oldaláról nehezebb, mert számukra ezek az új eszközök egyelőre többletmunkát, tanulást, változást jelentenek. A legjobb tanulmányok szerint akkor alakul ki bizalom a beteg-orvos viszonyban a technológia használata közben, ha a betegre partnerként tekint az orvosa, és mintegy coachingot nyújtva vezeti be az adott technológia használatába.

GyT.: Jó pár óriáscég cég fejleszt az egészségügyi területen is, vannak körülhatárolható orvosi területek, amelyekre ezek a cégek lőnek? Vagy minden nagy cég minden területen fejleszt?

M. B.: A Microsoft az év végén nyitott egy AI-alapú egészségügyi részleget, őket valószínűleg az orvosi papírok elemzése érdekli jobban. Az Amazon a gyógyszertárakkal akar versenyezni. A Google a kutatóintézetekkel a Verily nevű cégen keresztül. Az Apple a szenzorok gyártóival. Az Intel és az IBM a radiológiai szoftverekkel kezdi.

GyT.: Ön szerint 20 év múlva mennyi lesz az emberek átlagéletkora a fejlett társadalmakban?

M. B.: Szerencsére nem kell jóslatokat tennem, nem is tudok, de segítségemre van egy tanulmány 2017-ből, amelyből az látszik, hogy ha így haladunk tovább, akkor 2030 körülre a fejlettebb országokban simán 90 év felett is lehet az átlagéletkor.

(A cikk eredetileg a GyártásTrend Magazin január-februári számában jelent meg.)

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés