hirdetés
hirdetés

MediTech

Egészségügyi diagnosztikai keretrendszer

A GE Healthcare Magyarország olyan ipari internetet fejleszt, amelynek segítségével a világ bármely pontján lévő orvosok és egészségügyi berendezések összekapcsolódhatnak. Az egészségügyi adatfolyamok bárhonnan, bármikor elérhetőek, ráadásul a beépített analitikus intelligencia révén számos probléma előre jelezhető.

hirdetés

Több mint 11 milliárd forint befektetéssel, mintegy 200 fős fejlesztőközpont kezdi meg működését Budapesten a GE Healthcare-nél. A hazai szakértőcsapat olyan egészségügyi diagnosztikai keretrendszert (HDF, healthcare diagnostics framework) fejleszt, amely embereket, adatokat és gépeket kapcsol majd nyílt, globális hálózatba, illetve amelynek segítségével az adatfolyamok a világ bármely pontjáról, bármikor elérhetők. Cél, hogy az így létrejövő, úgynevezett ipari internet itthon és az egész világon áttörést hozzon; hozzájáruljon az egészségügyi kiadások csökkentéséhez, az egészségügy hatékonyságának növeléséhez, valamint a szolgáltatások színvonalának emeléséhez.

A projekt helyszínének kiválasztásakor – a GE világméretű hálózatán belül – éles versenyben esett a választás Magyarországra. A 4 éves kutatás-fejlesztési projekthez a magyar kormány 6 milliárd, a GE 5 milliárd forinttal járul hozzá. A munkához három hazai intézmény – a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Országos Onkológiai Intézet – nyújt tudományos és szakmai támogatást.

Válogatás a Bitfection segítségével

– A fejlesztőközpont kifejezetten a HDF kialakítására jön létre, ám ha a későbbiekben lesznek hasonló projektek, vagy a mostani fejlesztés folytatódik, akkor egyértelmű, hogy ezt a jól képzett, gondosan felépített gárdát a jövőben is tudjuk majd használni – fogalmaz Reich Lajos, a GE Healthcare Magyarország kutatás-fejlesztési igazgatója. A szoftverkeretrendszer kiépítéséhez az ország 200 legjobb Java programozóját és szoftvermérnökét keresik. A hagyományos toborzási módszer mellett egy rendhagyó, innovatív módját választották a kollégák megkeresésének: a Bitfection nevű online játékkal igyekeznek bevonni a leendő kollégákat a GE Healthcare világába. A játék mellett egy microsite (minds.hu) is segít a projekt iránt érdeklődőknek tájékozódni.

Nemcsak a berendezések fejlesztése, hanem az emberek, gépek és adatok globális hálózatban való összekapcsolása is fontos
Nemcsak a berendezések fejlesztése, hanem az emberek, gépek és adatok globális hálózatban való összekapcsolása is fontos

A részben gyorsaságra, de leginkább a fejlesztői képességekre épülő Bitfection lényege, hogy a Java programozáshoz értő szoftvermérnököket játékos formában bevonják a GE innovatív, egészségügyi világába. A játék során nanorobotokat kell irányítani Javában, amelyek megtalálják és felismerik a különböző pályákon (testrészeken) a pixelhibákat (elváltozásokat). A játék elején a játékos egy előre megírt, egyszerű kódot kap, ezt kell módosítania, újraírnia a kiválasztott feladat függvényében úgy, hogy a nanorobotok a lehető leghatékonyabbak legyenek. A cél, hogy a játékos egy ismeretlen méretű képen elhelyezett összes hibás pixel (kóros elváltozás) koordinátáit megállapítsa.

A rendszer kiértékeli az eredményt, majd összeveti a többi játékoséval, így az eredménytáblán bárki folyamatosan nyomon tudja követni, hogy az általa írt kód mennyire hatékony a többiekéhez képest. Az elért eredményeket a játékosok megoszthatják a közösségi médián keresztül. Az online játékot bárki kipróbálhatja, akár regisztráció nélkül is, ugyanakkor a GE Healthcare reményei szerint a Bitfection segít megtalálni a legjobb Java programozókat a projekthez.

Szoros konzorciumi együttműködés

A GE Healthcare Magyarország már korábban is dolgozott együtt a Pannon Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, valamint az Onkológiai Intézettel. Van tehát közös múlt, közös tapasztalat, közös tudásbázis. A 6 milliárd forint állami támogatásból mind a három konzorciumi partner részesül, a GE projektgazdaként vezeti a HDF projektet.

– A fejlesztés során felhasználjuk az egyetemeken folytatott kutatások eredményeit is, tehát mindvégig folyamatos, intenzív együttműködésben dolgozunk a projektben részt vevő partnerekkel. Nem mellesleg a legtöbb tesztelés is a konzorciumi partnereknél történik, akik analizálják az eredményeket, majd a visszajelzések alapján tudunk továbbhaladni, illetve a tapasztalatokat beépítve előrelépni. Úgy kell elképzelni, mint egyfajta állandó oda-vissza kommunikációt – mutat rá Reich Lajos.

Ipari internet analitikus intelligenciával

A fejlesztési koncepció lényege a nevében rejlik: healthcare diagnostic framework, vagyis olyan keretrendszer, illetve platform létrehozása, amely szilárd, korszerű alapot ad egy jövőbeni hatékony egészségügyi rendszer számára. E rendszer alapja az ipari internet: egy nyitott, globális hálózat, amely összeköti a gépeket, az embereket és az adatokat, ráadásul analitikus intelligenciát ad a problémák előrejelzéséhez és megelőzéséhez, valamint ahhoz, hogy a megfelelő információ, a megfelelő emberekhez, a megfelelő időben eljuthasson. Az ipari internet mentén kifejlesztett keretrendszert aztán tovább lehet bővíteni, alakítani, valamint egyénre lehet szabni.

Így minden egyes intézmény – legyen szó kórházról, klinikáról, ügyeletről vagy rendelőről – másként tudja majd használni a rendszert, kezelni az adatokat, hiszen intézményenként eltérőek a prioritások, különbözőek az adatbázisok. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy sztenderd szabásmintát, amelyet mindenki kedve szerint alkalmaz; eltérő anyagokból, különböző mintákkal, kapcsokkal, a saját ízlésének megfelelő kiegészítőkkel. Az elkövetkező 4 év tehát a platform fejlesztéséről szól. Nagyon valószínű, hogy a fejlesztési szakaszt követően, miután elkészült a szoftver prototípusa, a hazai kis- és középvállalkozások is bekapcsolódhatnak a munkába; részt vehetnek például a platform bővítésében, egyénre szabásában.

Kihasználtabb berendezések, kevesebb adminisztráció

A fejlesztés végtermékét kórházak, egészségügyi intézmények, klinikák, magánklinikák, háziorvosi és szakorvosi rendelők, gyógyászati központok, orvosegyetemek használhatják majd. A program az orvosok, ápolók, valamint a mentősök munkáját könnyíti meg. Az egyik fontos terület, ahol hasznosítani tudják majd a végeredményt, az MRI, a CT és az egyéb egészségügyi berendezések kihasználtságának növelése, valamint működési adatainak értelmezése. Egy intelligens rendszer segítségével előre tudható a gépek státusa, a szükséges karbantartások ideje. Ezzel gyakorlatilag a nullára lehet redukálni a nem kívánt állásidőt. Ez végeredményben költségcsökkentést, minőségjavulást jelent az egészségügyben.

A másik specifikus alkalmazási terület a lassan termék formájában is megjelenő ágymenedzsment, azaz a legfontosabb vonatkozó paraméterek figyelembevétele és nyomon követése. Mire kell itt gondolni? Például arra, hogy hány ágy és nővér van a kórházban, milyen típusú betegek érkeznek az intézménybe, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Ha mindezen adatokat szoftveresen, egységes rendszerben dolgozzák fel, a kórházak működése közelíthet az optimálishoz.

Azáltal, hogy az ipari internetnek köszönhetően az összes vizsgálat és vizsgálati igény egy rendszerben látható majd, csökken az egészségügyi személyzet adminisztrációra fordított ideje. Az előnyök közé tartozik például az is, hogy megszűnnek a fölösleges radiológiai vizsgálatok. Ez egyrészt költségmegtakarítást jelent az egészségügynek, másrészt csökkenti a betegek szükségtelen sugárterhelését.

Működő rendszer: 5-6 év múlva

Egy ilyen nagy horderejű, jövőbe mutató fejlesztés esetén óhatatlanul felmerül néhány kérdés: Mire van szükség az egészségügy oldalán ahhoz, hogy az intézmények kapcsolódhassanak a keretrendszerhez, és kihasználhassák annak előnyeit? Milyen helyzetben van ebből a szempontból Magyarország? Van-e reális esélye annak, hogy belátható időn belül nagy tömegek élvezhessék az új, nyílt, globális ipari internet előnyeit?

A fejlesztés egyik eredménye lehet az MRI, a CT és az egyéb egészségügyi berendezések adatainak könnyebb értelmezése
Az MRI és a CT adatai is könnyebben értelmezhetők
– A kérdések jogosak, hiszen minden fejlesztésnek csak akkor van értelme, ha utána használják is az adott terméket (jelen esetben szoftvert), és annak mérhető, kézzelfogható eredménye van. Mivel egyelőre csupán a prototípus kidolgozása a feladat, nehéz megállapítani, hogy egy új rendszerre való átállás hogyan, milyen mértékben és mennyi idő alatt valósulhat meg. Alapvető követelmény lenne természetesen, hogy minden intézménynél korszerű, jól kiépített infrastruktúra (gyors internet- és wifi-elérhetőség, korszerű szerverpark, nagy sebességű és jó minőségű belső, valamint külső hálózati kapcsolat) működjön.

Ezenfelül fontos az egészségügyben dolgozók bevonása, az új rendszer hatékonyságának növelése érdekében a dolgozók oktatása, képzése. A rendszer bevezetését tekintve valós esélyt látunk rá, hogy a működő platform a fejlesztést követő 1-2 éven belül elkészüljön. Ehhez természetesen szükségesek a már említett paraméterek, valamint nélkülözhetetlen a szoros együttműködés az állam, az egészségügyi szervezetek és intézetek, a GE és partnerei között. Mivel jelentős, nagyszabású projektről van szó, fontosnak tartjuk, hogy az implementációt megelőzően, egy program keretében mutassuk be a platformot, annak előnyeit, a benne rejlő potenciált, és segítsük a résztvevőket az új rendszerre való átállásban – hangsúlyozza Reich Lajos, és hozzáteszi: Magyarországon az elmúlt 15 évben 5 évvel nőtt a várható élettartam, ugyanakkor az egy főre jutó egészségügyi kiadások megkétszereződtek. Nagy kihívás számunkra a következő: miként tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a következő 15 évben további öt évvel nőjön a várható élettartam, anélkül, hogy ismételten duplázódnának az egészségügyi kiadások?

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés