Képfeldolgozás

Az orvosok egyharmada rosszul mos kezet

UV fény, fényképezőgép, szoftveres képfeldolgozás – egyelőre prototípusszinten. A készülő dobozos termék az egészségügyön kívül alkalmazható például az élelmiszer-, a szépség- és az autóiparban is.

hirdetés

Egy kis csapat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán – hallgatói ötlet alapján – olyan eljárást fejlesztett, amelynek segítségével drasztikusan csökkenthető a kórházi fertőzések száma. Az eszköz, amely jelenleg a kezdeti prototípus állapotában van, a kézhigiéniát ellenőrzi és értékeli objektív módszerekkel.

A történet több szempontból is figyelemre méltó. Jóllehet a fejlett egészségügyi ellátás ellenére a kézhigiénia alapvető problémái általánosságban nem változtak 160 éve, ilyen ötlettel még nem állt elő senki a világon. Roppant érdekes tehát maga az eszköz, az eljárás, amely – nem mellékesen – az egészségügyön kívül más iparágakban is alkalmazható. Ezen túlmenően tanulságokkal szolgálhat az is, hogy egy maroknyi magyar fiatal, aki itthon akarja megvalósítani és sikerre vinni ötletét, milyen lépéseket követ, milyen lehetőségekkel és problémákkal találja szemben magát.

Riasztó számok

Az úgynevezett nozokomiális vagy kórházi fertőzések (HAI, healthcare associated infections) a kórházi kezelés során alakulnak ki, azaz a beteg felvételekor még nincsenek jelen. Ezen fertőzések a páciens kórházba kerülését követő 48 órán belül vagy az elbocsátását követő 30 napon belül jelentkezhetnek. A felmérések szerint a nem megfelelő kézhigiénia következtében a HAI-arány a nyugat-európai országokban 7,1 százalék, az Egyesült Királyságban 9 százalék, Észak-Amerikában 10 százalék. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések Európában évente 150 ezer, Észak-Amerikában mintegy 100 ezer ember életet követelik. Ugyanezen okból világszerte naponta 1,4 millió fertőzés történik.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzés elleni harcban az egészségügyi dolgozók kézhigiéniája kulcsfontosságú
Vizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzés elleni harcban az egészségügyi dolgozók kézhigiéniája kulcsfontosságú

Vizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzés elleni harcban az egészségügyi dolgozók kézhigiéniája kulcsfontosságú. Megfelelő kézhigiéniás protokoll alkalmazásával a nozokomiális fertőzések 30 százaléka megelőzhető. Harmadával csökkenthető a kórházban töltött idő, ezzel a kórházak évente összességében 4-5 milliárd dollárt tudnának megtakarítani. Ez az összeg kórházakra lebontva évi 0,7-1,4 millió dollár költségcsökkenést jelentene. (Észak-Amerikában durván 5800, Európában 15 000 kórház működik.) Bevett gyakorlat az egészségügyben az alkoholos kézfertőtlenítés, a WHO ajánlást dolgozott ki ezen folyamatra. Világszerte, így Magyarországon is ezt a hatlépéses eljárást alkalmazzák minden kórházban.

A kézmosás eredményességének mérésére azonban nincsenek objektív módszerek. Jellemzően alkalmi, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek alkoholszenzorral, amely csak azt jelzi, hogy van-e a kézen megfelelő mennyiségű alkohol. Azt viszont már nem tudja kimutatni, hogy az alkohol hogyan oszlik el a kézfelületen, illetve vannak-e esetleg olyan részek, ahova az előírtnál kevesebb fertőtlenítőfolyadék jutott. Egy másik, pontosnak semmiképpen sem nevezhető ellenőrzési módszer, amikor azt figyelik, hogy valaki hányszor mos naponta kezet. Egyértelműen kimondható, hogy ezen eljárások magát a kézmosási technikát, illetve annak eredményességét nem ellenőrzik megfelelően.

Szoftveralapú képfeldolgozás

A BME mérnökei és hallgatói által kidolgozott módszer – a Hand-in-Scan – igazi újdonsága a mérések és értékelések objektivitása, amelyet gyakorlatilag szoftveralapú képfeldolgozással valósítanak meg. A kórházakban használt alkoholos kézmosó anyagba szabad szemmel nem látható UV festéket kevernek. Miután az orvosok és ápolók – a hatlépéses protokollt követve – ezzel a speciális szerrel bemosakodtak, UV fény alá helyezik a kezüket. Az UV fény hatására láthatóvá válik a kézre került UV marker, és fénykép készül a kéz mindkét oldaláról. A képfeldolgozó szoftver kiértékeli a felvételeket, és pontosan megadja, hogy a kéz mely részein megfelelő, illetve hiányos a fertőtlenítés.

Az eddigi mérések azt mutatják, hogy az orvosok mintegy 30 százalékánál nem tökéletes a kézmosás. Leginkább az ujjbegyek, az ujjak közötti területek, a kézhát és a csukló maradnak ki az alapos fertőtlenítési rutinból. Jelenleg az eljárás során UV megvilágítást, valamint egy boltban kapható, különálló fényképezőgépet használnak. Ezen fázisban, tehát a kezdeti prototípus fázisában a felvételt egy laptopba továbbítják, ott történik a kép feldolgozása, értékelése. A rendszer mesterséges intelligencia módszerrel szegmentálja és osztályozza a képpontokat, objektív értékelést végez és visszajelzést ad, továbbá lehetőséget nyújt a kapott adatok kórházi IT-rendszerbe való továbbítására.

Leginkább az ujjbegyek, az ujjak közötti területek, a kézhát és a csukló maradnak ki az alapos fertőtlenítési rutinból
Leginkább az ujjbegyek, az ujjak közötti területek, a kézhát és a csukló maradnak ki az alapos fertőtlenítési rutinból

A tapasztalatok szerint a szoftver – amely tulajdonképpen a Hand-in-Scan „lelke” – közel 100 százalékos valószínűséggel megmondja, hogy egy adott területen vannak-e, vagy már nincsenek baktériumok, gombák vagy vírusok. A jövőre nézve természetesen az a cél, hogy a teljes vizsgálati és értékelési folyamatot egyetlen, dobozos eszközzel lehessen elvégezni. Az üzleti terv írásakor azt is számba kellett venni, hogy a Hand-in-Scant az egészségügyön kívül milyen más területeken lehet még használni.

Az egyértelmű, hogy az eszköz fő felhasználói a kórházak, egészségügyi intézmények lesznek (a fejlesztőknek is ez a céljuk, hiszen itt van rá a legnagyobb szükség), ám vannak más iparágak is, amelyek kétségtelenül a potenciális vásárlók közé tartoznak, és amelyek a majdani bevételek szempontjából komoly tételt jelenthetnek. Ilyen terület például az élelmiszeripar, a szépségipar vagy az autóipar, ahol elsősorban nem a higiéniát ellenőrzik majd, hanem a különböző felületek kialakítását, a felvitt anyagok eloszlását vizsgálhatják a képfeldolgozási algoritmussal.

Magvető, majd kockázati tőke

Az ötletet kidolgozó ötfős csapat a kezdeti, de a koncepciót már jól mutató prototípust saját forrásokból, némi pályázati pénzből (a BME közreműködésével), valamint azon díjakból finanszírozta, amelyeket különböző innovációs versenyeken nyertek. (Megjegyzendő, hogy a csapat minden tagja „rendes” munkája mellett, szabadidejében végezte és végzi ma is a Hand-in-Scannel kapcsolatos tevékenységeket.) Nagy segítséget jelentettek számukra szakmai partnereik, nevezetesen a BME, valamint az ACMIT osztrák orvosi innovációs és technológiai központ.

A következő egy, másfél év feladata egy nagyobb, professzionális szoftverfejlesztő csapattal egy valóban piacra vihető készülék megvalósítása. Ezt azonban saját forrásból már nem tudják finanszírozni. Most jutottak el arra a pontra, hogy tőkét vonjanak be. Először szakmai befektetőben gondolkoztak. Kézenfekvőnek tűnt, hogy egy kézhigiéniai termék a kézfertőtlenítéshez, alkoholgyártáshoz kapcsolódó cégeken keresztül tudna a legrövidebb úton eljutni a potenciális felhasználókhoz, tehát elsősorban a kórházakhoz.

A Hand-in-Scan tesztelése
  • Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest: 50 sebész és egészségügyi dolgozó
  • Marosvásárhelyi Megyei Kórház, Románia: 15 sebész és 100 diák
  • National University Hospital Singapore, Szingapúr: a teljes állomány ellenőrzése, 4700 fő

Szinte a világ összes nagy, kézfertőtlenítőket gyártó cégével felvették a kapcsolatot, és tárgyalásokat folytattak. Mindenki lelkesen támogatta az ötletet, ám előbb-utóbb nyilvánvalóvá vált, hogy a szakmai fejlesztésekbe egyikük sem akar belefolyni. Előbb konkrét, dobozos, felhasználóbarát kezelőfelülettel rendelkező terméket akarnak látni, amely nyugodtan kihelyezhető a kórházakba, a nap 24 órájában felügyelet nélkül, megbízhatóan működik, és automatikusan küldi az adatokat, az összefoglaló jelentéseket a megadott külső informatikai rendszereknek. Utána aztán, a piacra vitelben már hajlandók segíteni.

A Hand-in-Scan esetében a jelenleg bevonandó tőke mértéke még nem éri el a kockázati tőke szintjét, ezért úgynevezett magvető konstrukciót választottak. Ezzel szeretnék áthidalni az elkövetkező egy-másfél éves fejlesztési időszakot. Utána következhet a komolyabb kockázati tőke bevonása, ami aztán már a termék világpiaci bevezetését célozná. A fejlesztők több magyar, valamint közös magyar-külföldi befektetővel tárgyaltak, részben a Jeremie-program keretében, részben más konstrukciókban. Tapasztalataik szerint az innovációs versenyeken elért jó eredményeik nagyban hozzájárultak, hogy a befektetők komolyan vegyék a fiatal mérnökcsapatot. Végül egy itthoni tőkealappal sikerült megállapodniuk.

Róna Péter, a Clariton Kft. ügyvezetője hangsúlyozza: „Szeretnénk megmutatni, hogy egy jó ötletet itthon is sikerre lehet vinni. Érdemes elindulni egy ilyen projekttel, lehet rá támogatókat szerezni, és el lehet jutni a termékig. Fontos azonban tudni, hogy maga az ötlet nem elég. Nagy szükség van egy jó, összeszokott, lelkes csapatra is. Olyan emberekre, akik adott esetben egész éjszaka aprólékos munkát végeznek azért, hogy reggelre eredményt tehessenek le az asztalra. Megítélésem szerint ez sokkal többet ér, mintha valakinek „csak” van egy jó ötlete.”

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[120627] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés