hirdetés
hirdetés

MediTech

A jövő itt van és sosem lesz vége

Operáló robotok, nővéreket helyettesítő számítógépekkel felszerelt kórtermek, minden egészségügyi adatunkat összegző hatalmas adatbázisok – Európa legnagyobb egészségügyi informatikai szakvásárán, az idén 10 éves ConhITen jártunk.

hirdetés

„Már rég nem az a kérdés, hogy átalakítja-e a digitalizáció az egészségügyet, hanem hogy mit szeretnénk, hogyan alakítsa át” – fogalmazta meg egyetlen pontos mondatban a berlini Connecting Healthcare IT rendezvényt kísérő konferencia egyik előadója azt, amit utána a következő másfél napban számos irányból és megközelítésből boncolgatták még jópáran a színpadon.

Health 4.0

„Minden orvosnak értenie kell az informatikához, az orvosi egyetemeknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott világhoz. A technológia már itt van, az igazi gondot az jelenti, hogyan képezzük ki azokat, akik használni fogják őket. Rengeteg új kifejezéssel kell megismerkednünk a health 4.0-tól a mobilegészségügyön át a big datáig, a telematikáig és az adatvizualizációig. Mindezek segítségével gyökeresen javítható az egészségügyi rendszer hatékonysága” – vázolta az egészségipar szerinte legfontosabb problémáját dr. Paul Schmücker, a mannheimi egyetem Egészségügyi Informatikai Intézetének vezetője az eseményt megnyitó sajtóbeszélgetésen.

A nagy telekommunikációs cégek is dolgoznak az egészségügyi megoldásokon (fotó: Cohnit)
A nagy telekommunikációs cégek is dolgoznak az egészségügyi megoldásokon (fotó: Cohnit)

Valóban így van, a vásáron körbejárva operáló robotkarok, kamerák tucatjaival megfigyelt betegek, szinte emberi erőforrás bevonása nélkül zajló diagnosztikai eljárások sorakoztak minden második standon. A mindenféle orvosi hátterű márkák és intézmények kisebb pultjai mellett pedig a legnagyobb standjaik olyan, más iparágakban is vastagon érintett világcégeknek voltak, mint például a T-Sytems, az SAP, az IBM, a Microsoft, a Siemens vagy a Philips.

A különböző érintettek széles köre is jól mutatja, hogy az egészségügyi fejlesztések mára lényegesen túlmutatnak a hagyományos egészségipar keretein és behálózzák az életünket. Szinte mindenki érintett benne.

A kiállítást kísérő konferencia másfél napját végighallgatva összességében jól kirajzolódott 15 olyan trend, ami alighanem nem csak a német, de a magyarországi egészségügy jelenét és közeljövőjét is jelentősen befolyásolja majd. Ezekre a dolgokra érdemes odafigyelni a következő években.

Adat, jog, etika és pénz

1. Nagyon sok adat keletkezik az egészségügyben, amit fel kell dolgozni és tárolni kell. Ehhez komoly hardveres és szoftveres fejlesztésre van szükség, ami viszont sok pénzbe kerül. Mindez jól magyarázza a fentebb említett világcégek jelenlétét is a vásáron.

2. Az adatot nem csak feldolgozni, de kezelni is kell, ami számos jogi kérdést vet fel és állandó munkát fog adni a korábbinál jóval több egészségügyi jogásznak.

3. Mindezekből fakadóan sok szakemberre van szükség az egészségügy területén és nem csak egészségügyi végzettségűekre. Mindez korábban nem ismert HR-problémákat okozhat a nem eléggé felkészült intézményeknek. A HR kiemelt terület lesz az egészségügyben, erre intézményi és strukturális szinten is készülni kell.

4. Az internet mindenbe beköltözik (internet of things), a páciensek hordozható és kereskedelmi forgalomban kapható eszközökkel monitorozzák az egészségüket folyamatosan, és önmagukat is diagnosztizálják, ami még több adatot eredményez.

A mobiltechnológia átalakítja az állapotmonitorozást, az adatgyűjtést és a diganosztikát is
A mobiltechnológia átalakítja az állapotmonitorozást, az adatgyűjtést és a diganosztikát is

5. Ezzel összefüggésben a betegek a korábbinál sokkal edukáltabbak lesznek, ezzel pedig az egészségügyi dolgozóknak kezdeniük kell valamit. A korábbi hierarchikus orvos - beteg viszony ennek köszönhetően óhatatlanul átalakul, demokratikusabbá válik.

6. A páciensek, az információs technológiák fejlődésének köszönhetően tudatosabbá válnak, ami nem csak a gyógyulásban, de a megelőzésben is fontos szerephez jut.

7. Mindezen az állam komoly pénzt spórolhat, ha átgondoltan áll hozzá.

8. Előbb persze pénzt kell befektetni, azt viszont még megbecsülni is nehezen tudjuk, hogy mennyit.

9. A gépek, robotok megjelenése nem csak adatvédelmi, de szabályozási jogi kérdéseket is felvet, hasonlóan például az önvezető autók megjelenéshez a közlekedésben.

10. A változások nem csak jogi, de etikai kérdéseket is generálnak, amelyekről érdemes és kell is vitákat folytatni.

11. Az egész változás rengeteg féle szereplőt érint, az egészségügy minden szintjén: kórházak, orvosok, biztosítók, egyetemek, kutatók, betegek és egészséges emberek is fontos változások elé kell, hogy nézzenek.

12. Mindez új üzleti lehetőségeket is jelent régi és új szereplőknek egyaránt. Az egészségügy piacosodása elkerülhetetlenül folytatódik.

A Microsoft VR-szemüvege orvosi területen is alkalmazható (fotó: Cohnit)
A Microsoft VR-szemüvege orvosi területen is alkalmazható (fotó: Cohnit)

13. A kihívások sok különálló megoldást eredményezhetnek, ezek integrálása komoly feladatot jelent. Az integráció az egyik legnagyobb kihívás, ami az egészségügy szereplői előtt áll.

14. A másik fontos probléma az egészségügy szereplőinek állandó képzése, szinten tartása, az új rendszerhez való alkalmazkodás megoldása, az új technológiákkal való megismertetés.

15. Egészség 4.0 - ez lesz a következő pár év legfontosabb kifejezése, amely az adatalapú, az emberi munka mellett és sok esetben helyett a gépekre építkező ellátást jelenti. Már csak az a kérdés, ki, hogyan és miből fogja ezt finanszírozni.

Politikai kérdés

„Az e-egészségügy politikai kérdés” – fogalmazott a konferencián az egyik bevezető előadást tartó Matthias Meierhofer, a Német Egészségügyi IT-szolgáltatók Szövetségének elnöke. „Valóban az” – tette hozzá saját előadásában Hermann Gröhe, Németország egészségügyi minisztere – „és a mi egészségpolitikánk központjában az áll, hogy az egész rendszeren át kívánjuk nyomni a digitalizációt. Mindez nem csak technológiai fejlesztést jelent, de a társadalommal folytatott párbeszéd képességének javítását is” – tette hozzá.

Gröhe szerint az egészségügy előtt álló legfőbb kérdés nem is a gyógyítás minőségének javítása, hanem a megelőzés kérdése, illetve annak a problémának a kezelése, hogy mit kezdjünk azzal, ha valakiről a technológia fejlődésének, a fejlett adatelemzésnek, a géntechnológiának köszönhetően már jóval korábban tudjuk, hogy nagy valószínűséggel beteg lesz, mint régebben. „Hogyan előzzük meg a megelőzhetőt” – a társadalom és az egészségügyi ellátórendszer számára is ez a legfontosabb kérdés, zárta előadását a miniszter.

Szigeti Péter
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés