Vonatos anyagmozgatás szoftveres támogatása

A vonatos rendszer alapvetően más jellegű, mint egy hagyományos targoncás anyagáramoltatás, és sok esetben csak azután ismerik ezt fel, miután beszerezték a vonatos anyagmozgatás eszközeit. Egy hazai autóipari cégnél például a vonatozás bevezetésére nem a hatékonyság növelésének érdekében került sor, és még csak nem is a logisztikai osztályon született az ötlet: munkavédelmi kérdést kívántak megoldani vele. Az volt az irányelv, hogy meg kell szüntetni a villástargoncák alkalmazását az összeszerelő csarnokban, mert azok balesetveszélyesek. Ez így igaz is, azonban beszerzést követően szembesültek a cégnél azzal, hogy a meglévő villástargoncás rendszer átváltása a vonatokra jóval többet jelent, mint pusztán eszközcserét, ugyanis az anyagáramlást is újra kellett tervezni a vonatos rendszer sajátosságai miatt, a rendszerben rejlő hatékonyság kiaknázása érdekében.

A vonatos anyagmozgatásnál az anyagáramlás két alapvető verziójáról beszélhetünk:

1. A vonatok viszik az alapanyagot, és hozzák azok göngyölegeit vissza az előző munkafázishoz (különálló csarnokrész), majd egy másik körön mennek a késztermékért, és odaúton terítik a késztermékek csomagolóanyagait.
2. Egy másik logika szerint az első kör teríti az alapanyagot, és lehozza a készterméket, majd egy másik körön kiviszi a késztermék csomagolóanyagait, és legyűjti az alapanyag kiürült göngyölegeit.

Különböző lehetőségei vannak az anyagáramlás megoldásának

A két eset szervezés szempontjából alapvetően különbözik: más a kiindulási állomás, más a vonat terhelése (az üres göngyöleg és a késztermék-csomagoló anyag könnyű, a késztermék és az alapanyag nehéz), más a két verzióhoz tartozó köridő (ciklusidő), és ebből fakadóan a puffermennyiség a gyártócelláknál.

Egy ilyen bonyolultságú anyagáramoltatást nem lehet a „józan észre” hagyni, annál alaposabb, professzionálisabb módszertan szükséges. Két alapkoncepció létezik erre:

1. Dedikált menetrendtervezők vannak a logisztikai szervezetben, akik analóg módon, szoftveres segítség nélkül menedzselik a folyamatokat (hazánkban tevékenykedő nagy autóipari cég anyagellátási rendszerében is van erre példa).
2. Szoftvert alkalmaznak az igények feldolgozására, a menetrend és a komissiózás összhangjának megteremtésére.

Minden új szoftver beszerzése kihívást jelent, de közel sem mindegy, hogy a megoldandó feladatok nyomasztó problémahalmazként tűnnek-e fel („Megint egy karbantartandó interfész.”, „A mostani adatainkat se tudjuk kordában tartani, hogy akarunk erre alapozva logisztikázni?” stb.), vagy pedig a szoftver kiválasztásánál is magas szinten érvényesül a tudatosság, vagyis már a vonatos rendszer definiálásával együtt történik a szoftveres támogatás megválasztása is. Lehet olyan rendszert választani, amelynek csak az igényekre vonatkozó adatokra van szüksége az ERP-rendszertől, amely valós idejű, és a fizikai fogyáson alapszik. A vonatos rendszer szoftveres támogatásának installációs, karbantartási igénye komoly költségtényező lehet – sok múlik azon, hogy a bevezetésekor olyan szakértelem álljon a rendelkezésünkre, amely együtt tudja kezelni a meglévő logisztikai igényeket, az ERP-környezetet, a beszerzendő vonatos rendszert és annak szoftveres támogatását.

A vonatos rendszer sikeres bevezetése speciális szakértelmet kíván (forrás: Logi-Kom)

Egy ilyen rendszer elméleti felépítése és megvalósítása is bemutatásra kerül „Az automatizálás egészséges mértéke az intralogisztikában” című konferencián, amely 2018. február 27-én kerül megrendezésre a budapesti Akvárium Klubban.