hirdetés
hirdetés

Logisztika

Mi épül itt?

Szárnyaló beruházás a Budapest Airporton

A hatalmas terület és a nagyszerű földrajzi helyzet adott, az infrastruktúra azonban még hiányzik ahhoz, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Közép-Európa egyik legfejlettebb cargo központjává váljon. Ezen kíván változtatni a Budapest Airport egy világszínvonalú logisztikai és szállítmányozási központ létrehozásával. A fejlesztésről Hardy Mihállyal, a Budapest Airport kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.

hirdetés
Kapcsolódó cikkek

Mi épül az infrastruktúra-fejlesztési projekt részeként?

A reptér óriási területén 2009-ben kezdődött el Budapest Cargo City építése, amelynek első szakaszában közel háromszorosára nőtt a raktárterület, 2015-re pedig várhatóan már évi negyed millió tonna légi áru fogadására is képes lesz a repülőtér. A fejlődésnek a futópályák szinte korlátlan kapacitása és a felhasználható terület nagysága sem szab gátat, az infrastruktúrát azonban még fejleszteni kell.

A Cargo City a 2-es futópálya melletti 70 hektáros területen fekszik majd, itt épülnek fel a földi kiszolgálók, a nemzetközi logisztikai cégek, valamint a közúti szállítmányozók csarnokai. A reptér hosszú távú koncepciója szerint a 2-es Terminálon fekvő területeket szeretnénk tovább fejleszteni, ami két szempontból is előnyös számunkra: egyrészt a 2-es pálya hosszabb, így a nagy Boeing 747-es gépek ott könnyebben le tudnak szállni, másrészt két 2 kilométeres távolságon belül érhető el az autópálya és a főút. Így ideális az elhelyezkedése.

Milyen fázisban van jelenleg a projekt?

A Cargo City első fejlesztési fázisát a Budapest Airport tavaly októberben fejezte be, amikor átadtuk a Magyar Posta Nemzetközi Kicserélő Központját is, amely olyan jól sikerült, hogy az EU elnökség alatt ideiglenes kormány váróként használják. Később itt nemcsak raktárak, irodák és parkolóhelyek épülnek, hanem a repülőgépek parkolására szolgáló előterek is. Két nagy, egyenként 11 ezer négyzetméteres raktárterületet adunk át, amelyekhez mintegy 3000-4000 négyzetméteres irodaépület is tartozik. Az első épületre már leszerződtünk.

Hardy Mihály: Nálunk a rövidtávú tervek is 2-3 évet jelentenek
Hardy Mihály: Nálunk a rövidtávú tervek is 2-3 évet jelentenek

Emellett a vecsési önkormányzat már átsorolta a területet. Egyetértésben vagyunk a fejlesztést illetően, hogy ez egy ipari logisztikai terület legyen. Jelenleg a tervezés és az engedélyeztetés zajlik. Ehhez természetesen meg kell építenünk a szükséges infrastruktúrát is, ami elsősorban a víz, gáz, csatorna, elektromos ellátásra vonatkozik. Ennek pedig olyan kapacitásúnak kell lennie, hogy a jövőben bármit is építenek ezen a területen, azt elbírja a beruházás.

Ez tervek megvalósulása milyen változásokat hozna az áruszállítás terén?

Arra számítunk, hogy a válság utáni időszakban növekszik az igény az áruszállításra, ami elsősorban mobiltelefonok, számítástechnikai-, és gyógyászati eszközök szállítását jelenti. Ez kisméretű és tömegű, de nagy értékű áruk szállítását jelentené. A nagy cargo repterek már meglehetősen zsúfoltak Európa többi területén. Így Budapest nagyon jó fejlesztési lehetőségekkel bír, hiszen közel húsz európai ország található 1000 kilométeres távolságon belül. Emellett kiváló a reptér elhelyezkedése.

Európában szinte egyedülálló módon a bázis közvetlenül az előtér mellett és az M0-ás autópálya közelében kap helyet. Óriási előny, hogy saját területen tudjuk ezeket a fejlesztéseket megvalósítani, nem kell ingatlant vásárolnunk. Akár 2 millió tonna áru szállítására megfelelő kapacitást is ki lehet építeni. A tavalyi évben 68 ezer tonna, míg az idei évben 86 ezer tonna áru szállításával számolunk.

Technológiai szempontból mi jelent kihívást a fejlesztés során?

Azt kell mondanom, hogy semmi. Maga az épület könnyű-szerkezetes, gyors építmény, amelyben az irodák természetesen megfelelő IT hátteret igényelnek. A belső terek kialakítása inkább a bérlők feladata lesz. Számunkra az a legfontosabb, hogy olyan gerinc infrastruktúrát biztosítsunk ebben a fejlesztésben, amit bármilyen a mostani és a jövőbeni technológiára rá lehet kapcsolni.

Mit várnak a következő időszaktól?

Nálunk a rövidtávú tervek is 2-3 évet jelentenek. A Budapest Airport még 70 évig lesz magánkézben. Bízunk benne, hogy a Cargo City mellett más gazdaságilag hasznos beruházások – például összeszerelő üzemek – is megvalósulnak a reptér területén. Jelenleg elsősorban a piac azon szegmenseinek érdemes ide települniük, amelyeknek szükségük van a reptér infrastruktúrájára, mint például az elektronikai ipar vagy a gyógyszergyártás. Az ilyen jellegű beruházásoknak van elsősorban jövőjük itt, a reptér környékén.

Kelemen Szilvia
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó cikkek

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[89897] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés