hirdetés
hirdetés

Infotechnológia a szállítmányozásban

Logisztikai trendek az üzletszerzésen túl

A szállítmányozási szektor minden szegmensét átjárják az ipar 4.0 és az IoT megatrendjei. Megvizsgáltuk, hogy milyen eszközöket használ egy kis magyar fuvarozási cég és egy globális szállítmányozási nagyvállalat, hogy hatékonyabb és környezettudatosabb legyen a működése. 

hirdetés

A legfontosabb tényezők a logisztikai árversenyben, hogy mennyi – idő, munkaerő – ráfordítást igényel egy-egy fuvar létrejötte, és mindez mekkora károsanyag-kibocsátással jár. A hatékonyság növeléséhez és a fenntartható fejlődéshez infokommunikációs technológiák sora siet az iparág segítségére.

Az internet szeme

A DHL előrejelzése szerint a logisztikai iparág még magasabb szintű működési hatékonyságot érhet el az IoT használatával, sőt 2020-ra szerintük több mint 50 milliárd internetalapú eszköz lesz a logisztika használatában – ezt igazolja egy kis magyar cég beszámolója is az elmúlt húsz év legfontosabb változásáról, a logisztika digitalizációjáról. Az 1990 óta jelen lévő Liegl Transport Kft. egy pilisvörösvári kkv, amely fuvareszközeivel, szolgáltatásaival Európa egyik legnagyobb logisztikai cégét, a Dachsert szolgálja ki. A Liegl Transport Kft. jelenleg 44 kamionnal – melyeknek harmada nyerges vontató, a nagy része csereszekrényes – és 80 sofőrrel dolgozik.

Bognár Zsolt, a Liegl vezetője a digitalizációban látja a szállítási folyamatok átalakulását, szerinte annak térnyerésével rengeteget változott az elmúlt 25 év során a logisztika. Míg a szabadpiaci kereskedelem megjelenésekor, a kilencvenes évek elején, ha egy kamion forgalmi akadályba ütközött – baleset, sztrájk –, akkor hiába várták az előre kalkulált időpontra a szállítmányt – ha a sofőr nem talált egy nyilvános telefonfülkét, akkor nem tudta értesíteni a telepet. Ehhez képest ma már másfél méteres pontossággal meg tudják határozni, hogy hol van a kamionjuk, mert minden sofőr és kamion a WebEye telematikát használja, amely rögzíti a megtett kilométerek számát, az üzemanyag-fogyasztást, illetve hogy milyen útvonalat tett meg a jármű. A Liegl ezen adatok alapján próbál most kidolgozni a sofőrjei számára egy prémiumrendszert, amely pontosan regisztrálja a vezetési időt, az átlagsebességet, a fogyasztást, így mérhetővé válik a konkrét megtakarítás. Ez ezért is jó, mert így a cég honorálni tudja, ha egy sofőr optimális, üzembiztos vezetést tud felmutatni.

A WebEye egy kizárólagos magyar tulajdonban lévő, Európa 14 országában piacvezető telematikai rendszer, használható flotta- és fuvarmenedzsmentre, közlekedési információk és ipari adatok gyűjtésére. Még a legnagyobb logisztikai cégek, mint a DHL is ezt a magyar innovációt használja.

Környezettudatos logisztikai trendek

A vezető logisztikai vállalatoknál – mint a DHL – a hatékony üzletmeneten és a minél nagyobb bevételszerzésen túl megjelent a környezettudatos szállítmányozás célkitűzése is, véleményük szerint a zöldebb szállítmányozási rendszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy hosszú távon fenntarthassák a fejlődést. „A környezettudatos szállítmányozás a fenntartható jövő sarokpontja, hiszen a logisztika kulcsfontosságú mozgatója a gazdasági növekedésnek, de emellett legjelentősebb forrása a károsanyag-termelésnek. Az infotechnológia fejlődése, a digitalizáció, a pontos adatok folyamatos rögzítése mind segítségünkre van abban, hogy kevesebb káros anyagot bocsássunk ki, gazdaságosabban szállítsunk” – mondta Frank Appel, a DHL vezérigazgatója. Ha visszatekintünk a nem túl távoli múltba, láthatjuk, hogy mik voltak azok a trendek, amelyek mára beépültek a logisztikai iparágba is. „A legnagyobb érdeklődést – főként a szárazföldi fuvarozásban – az autonóm logisztika váltotta ki, hiszen az önvezető járművek elérték azt a fejlettségi szintet, amikor már a kereskedelemben is alkalmazhatók, például a raktározási folyamatban. A légi szállítmányozás területén az UAV-knak még szükségük van egy kis időre, de néhány éven belül már megjelenhetnek a teljesen hétköznapi kézbesítési folyamatokban is. A DHL saját Parcelcopter-tesztjei olyan eredményesnek bizonyulnak, hogy abszolút látjuk a drónok jövőbeli potenciálját a logisztikában”–tájékoztatott Frank Appel.

Hatalmas előrelépés történt a gép-ember kollaborációban, az AR (kiterjesztett valóság) realizálódása bőven meghaladta a várt hatást, az infokommunikációs technológia fejlődése, az interneten lévő folyamatos jelenlét előre vetíti a következő évek megatrendjét, az egyedi igények tömeges kiszolgálásának a lehetőségét. „A hollandiai Ricoh céggel karöltve teszteltük a kiterjesztett valóságot a rendelésfelvételeknél – mondja a DHL innovációs igazgatója, dr. Markus Kückelhaus. Az okosszemüveget viselő munkatárs csak ránéz a becsomagolt termék vonalkódjára, a szoftver elhelyezi a terméket az adatbázisban anélkül, hogy a dolgozó akár a kezét megmozdította volna. A megoldás gyorsabb és kényelmesebb, minek következtében a cég 25 százalékos hatékonyságnövekedésre számít.

Egyedi igények tömeges kiszolgálása

Az új eszközök, a digitalizáció és az IT térnyerése a legfontosabb a logisztika fejlődésében. A testreszabott logisztika jelenti a következő kihívást a DHL és a világ fuvarszervezői számára, amelynek a megoldását szintén a digitalizáció, az automatizálás és az IoT jelenti. „Egyre több vásárló igényli, hogy személyre szabott terméket vásároljon, amit lehetővé is tesz az automatizált termelés. Erre mindenképpen reflektálnia kell a logisztikai szektornak is” – véli az innovációs vezető.  

A DHL egy olyan agilis ellátási láncot épít, amely képes alkalmazkodni a különböző szállítási időpontokhoz és helyszínekhez. Kiemelkedő hatással van továbbá a vásárlási szokásokra és a szállítmányozási gyakorlatra az omni-channel logisztika is, amely lehetővé teszi a termékek megrendelését és kiszállítását bárhonnan, bármilyen csatornán keresztül, rugalmas fizetési lehetőségekkel. A modern omni-channel vásárló mindig online, jól informált, megtalálja a legjobb ajánlatokat, és elvárja, hogy megkapja a vásárolt terméket az általa preferált időben és helyen – ezek új faktorokat generáltak, amelyek befolyásolják a vásárlókat a döntéseikben. „Amíg az új technológiák egyértelműen alakítják a világot, addig a társadalmi és üzleti trendek már nem ennyire jól átláthatók, pedig hasonlóan fontosak a logisztika szempontjából. Itt van például a megosztáson alapuló gazdasági trend, amely az Uber Rush által már a logisztikában is megjelent” – tette hozzá Markus Kückelhaus, utalva a közösségi csomagszállítás elterjedésére, amely hasonlóan működik, mint az autómegosztás.

Az új, megosztáson alapuló gazdasági trendnek köszönhetően ma már létezik a közösségi csomagküldés is, amely néhány éven belül jelentősen átalakíthatja a kiskereskedelmi csomagszállítást. A vásárló mindig tudni akarja a legjobb ajánlatot, a legolcsóbb és a leggyorsabban hozzáférhető termékre van szüksége, éppen ezért a következő időszakban azok a szolgáltatások kerülnek előtérbe, amelyek erről tudják informálni a vásárlókat. Ezzel el is érkeztünk a legfontosabb IKT (Information and Communication Technology, ICT) fejlesztéshez, a felhőhöz, amely jelentős mértékben átalakította a logisztikát is.

Király István, a KingSol Kft. vezérigazgatója, Microsoft Azure-specialista mutatta be a felhő használhatóságát a logisztikában: „Az Azure infrastruktúráját használja ki az a kis magyar vállalkozás, amelyik összegyűjti a nyolc legnagyobb logisztikai vállalat ajánlatát, és így a legolcsóbb, leggyorsabb fuvarokat tudja biztosítani a megrendelőknek. A logisztikai programok, robotok, különböző szállítóeszközök adatokat gyűjtenek, továbbítanak és dolgoznak fel, így joggal gondolhatjuk, ahhoz, hogy egy vállalkozás ezeket ki tudja használni, stabil hálózati infrastruktúrával és megrendelésállománnyal kell rendelkeznie. Az infotechnológia fejlődése, az a lehetőség, hogy felhőbe lehet feltölteni a logisztikai programokat, adatokat, egy olyan stabil infrastruktúrát hoz létre azoknak is, akik nem tudnak külön költséget allokálni az IT-fejlesztésre, mint a legnagyobb cégek. Ráadásul a felhő rugalmasságot is kínál: redundáns, skálázható akár időszakosan is, de sokkal gazdaságosabb, hiszen a havi díjak olcsóbbak, mint a saját rendszer kiépítése. Amennyiben egy szolgáltató éjszaka nem üzemel, nem generál adatokat, kikapcsolhatja a szerverszolgáltatást, és ezzel is csökkenthetők a költségek, illetve a mostanában egyre jelentősebbé váló szénlábnyom mérete is kisebb lesz.” 

2016-ban és az azt követő években a nagy áttörést az IoT kiterjesztése jelentette a gyártás, a közlekedés és a szállítmányozás területén. Az informatikai szolgáltatók feladata, hogy könnyen skálázható, gyors és nagy számítási kapacitással rendelkező rendszereket biztosítson, amelyek stabil és gazdaságos működést garantálnak minden szereplőnek a gyártóktól a szállítmányozókon át a vásárlókig. Az információs technológiák révén rendelkezésre álló, pontos adatok felhasználásával nemcsak a szervezeti működés fejleszthető, hanem az ügyfélkiszolgálás minősége is növelhető a karbonlábnyom méretének csökkenése mellett is. 

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés